Egy romhalmazt hagyott ránk az előző vezetés – 4,1 milliárdról 1,9 milliárdra vittük le a hiányt
Csepel.hu
Csepel önkormányzata tavaly jelentősen csökkentette a költségvetési hiányát, a vagyonvesztés lelassult. Mindeközben védett lett Csepel neve és új önkormányzati jelképeket fogadtak el. Csepel fejlődéséről Németh Szilárd (FIDESZ-KDNP) országgyűlési képviselő és polgármester úrral beszélgettünk.
Tisztelt polgármester úr! Nagyon sokáig Csepel, Józsefváros és Kőbánya volt Budapestnek azon része, ahová nem szívesen költöztek az emberek. Mára megváltozott a helyzet?
–Mindent megteszünk azért, hogy ez a helyzet megváltozzon, bár a legutóbbi felmérés szerint a csepeliek szeretnek Csepelen élni. Ezen belül leginkább a „történelmi” Csepelt kedvelik. A sziget, a zöldövezet nagyon sokat számít a helyieknek, és egyre többen költöznek a kertvárosi részbe, Királyerdőbe. Az pedig tény, hogy Csepel sokáig a főváros mostohagyereke volt, minden területen lemaradt: csatornázottság, utak állapota, közlekedés, beruházások. Ez a kerület a rendszerváltás után teljesen elhagyatott lett. Ennek a fő oka, az előbb említetteken kívül, az ipar, Csepel igazi erejének teljes lezüllesztése volt. A Weiss Manfréd alapította Csepel Műveket, a papírgyárat, a Magyar Posztógyárat, a vegyianyag –gyárat, a cserzőanyag-gyárat, a Mirelitét, a növényolaj-gyárat szétlopták, széthordták, úgy mond: privatizálták. Csepel virágzása a nagygyár letelepítésével kezdődött el. Báró Weiss Manfréd és leszármazottai olyan ipartelepítők voltak, akik beruházás, fejlesztés, a termelés mellett a munkásságnak is kedvező életkörülményeket biztosítottak. Ennek érdekében „élhető” munkáskolóniát hoztak létre, sőt, kórházat építettek, majd 1912-ben megalapították a Csepel SC-t is. Ezt a hagyományt a kommunista rendszer képtelen volt folytatni. 1959-ben született egy olyan kormányhatározat, ami kimondta: a csoportvezetők, művezetők kinevezésénél nem a szakmai rátermettség, hanem a politikai megbízhatóság és az ideológiai képzettség számít. A szakembereket kiszorították a vezetésből, ezért óriási baklövéseket követtek el. Például 1976. január 1-jétől megszűntették a világmárkának számító Pannónia motorok gyártását. Még a magyarok konkurensei, az NDK-ás MZ–motorok és a cseh JAWA-motorok gyártói is elképedve nyilatkoztak akkoriban erről a pártdöntésről. A jó „alapokra fektetett” gyár a 40 éves elvtársi világban teljesen meggyengült. A rendszerváltás már csak a kegyelemdöfés volt, az utolsó szög a csepeli ipar koporsójában. Erről a helyzetről Csurka István is írt 1990 decemberében.
Tehát hazánk fiai tették tönkre a csepeli gyárakat?
–Szándékosan, és/vagy a hozzá nem értésükkel. Sáskajárás szerű pusztítást vitték véghez. Édesapám szokta mondani, hogy a kommunisták csak ahhoz értenek, hogy másoktól elvegyék, elrekvirálják, amit az a verejtékes munkájával megtermelt. Így volt ez Csepelen is. Először lezüllesztettek mindent, megszüntették a termelést, elvették a melósok kenyeret adó munkáját, végül az ingatlanokat, a gépeket meg lenyúlták. Azok a gazemberek, akik addig a pártaktívákon osztották az észt, a komcsi ideológiát, hirtelen átvedlettek gyáriparos urakká, vezérigazgatókká, vagy a liberális demokráciát féltő politikusokká. Csepelen név szerint meg tudjuk mondani, hogy melyik elvtársból mi lett. Tudjuk, hogy mely cégeken keresztül lopták szét Weiss Manfréd dicső örökségét. Mindezt nyilvánosságra is fogjuk hozni, a Vörös Csepel című tényfeltáró könyvünk folytatásában visszamegyünk egészen a rendszerváltást megelőző időkig.
Viszont, ha ilyen kiadványokat jelentetnek meg, akkor a baloldal politikai leszámolásról beszél.
–Leszámolás az, amit az elvtársak csináltak: a politikai ellenfelek valamilyen formában történő megsemmisítése. Ezzel szemben mi csak az igazságot írtuk meg. Nem leszámolásról, hanem erkölcsi elszámoltatásról van szó. A csepelieknek joguk van megtudni, miért került a lakóhelyük ilyen súlyos helyzetbe, s azt is, hogy kik ezért a felelősök. A Vörös Csepel könyv sikere is ezt bizonyítja. A kiadványt eljutattuk az összes csepeli postaládába, nagyon nagy az érdeklődés, rendkívül pozitív a visszacsatolás.
Az elszámoltatás csak politikai szinten történik?
–Nem. A politikai elszámoltatás már megtörtént 2010-ben, a választás idején, amikor a csepeliek a változásra voksoltak. A csepeliek nem lettek Fideszesek egyik napról a másikra, hanem a szocialistákból lett elegük. S úgy érzem, a mai napig bíznak bennünk, bíznak abban, hogy újjá tudjuk építeni Csepelt.
Tehát a csepeliek nem váltak konzervatívvá.
–Miért várnánk el ezt a munkásemberektől? Ők először is munkát akarnak, jobban akarnak élni, mint a szüleik, és azt szeretnék, hogy gyerekeik többre vigyék, mint ők. A munka mellett biztonságot, rendet, tisztaságot, igazságosságot szeretnének. Ezért kell munkahelyeket teremteni, a tanulásra ösztönözni a gyerekeket, jó iskolákat működtetni, tiszta közéletet, rendezett környezetet kialakítani. S ezért kell az elszámoltatás is.
Minek tudja be a csepeliek töretlen bizalmát?
–Annak, hogy betartjuk az ígéreteinket. Azt soha nem ígértük, hogy négy év múlva itt paradicsomi állapotok lesznek. Azt viszont igen, hogy vannak olyan fejlesztések, amiket igen is végre kell hajtani. A csepeli gerincút megépítése és a csatornázás évtizedeken keresztül minden választási kampány témája volt. Viszont nem történt semmi, és ebből elegük lett a csepelieknek. Most viszont kiépülnek a csatornák, és a gerincutat is átadjuk. Kerékpárút épült a Weiss Manfréd és az Ady Endre úton. Ezeken kívül –ígéretünknek megfelelően – átadunk egy uszodát is.
Csepel önkormányzata tavaly 2,4 milliárdra csökkentette a költségvetési hiányát. Milyen gazdasági helyzetet örököltek?
–Ki kell, hogy javítsam: 4,1 milliárdról 1,9 milliárdra vittük le a hiányt, ami szinte országos rekordot jelent. Az említett hiányon kívül több mint 2 milliárd forintot tett ki a hosszúlejáratú hitel összege, és 10,1 milliárdos a vagyonvesztésünk. Furcsa, hogy az ügyész nem „kopogtatott” az előző polgármester ajtaján, és ebben az ügyben az Állami Számvevőszék sem folytatott vizsgálatot. Az egyik ÁSZ-igazgató azt válaszolta nekem, mikor a segítségüket kértem, hogy nem jönnek ki, mert nem érnek rá. Ezt nem hagyom annyiban, még egyszer elküldöm az ÁSZ-nak a feljelentéseket és a Vörös Csepel című könyvet, majd megkérem őket, tudnának-e mégis segíteni. Nem állítom azt, hogy mindegyik ügy bűncselekmény, viszont be kell mutatni, hogy mi áll a hatalmas mínuszok mögött. Ez a csepeliek pénze, azé a 78 ezer emberé, aki itt él. Az pedig egyértelmű, hogy az állami szerveknek ilyenkor el kell járni. Nagyon örülök annak, hogy a Parlamentben olyan jogszabályt fogadtunk el, ami után egy polgármester már nem takarózhat a kollektív, a testületi döntéssel. Egy romhalmazt hagyott ránk az előző vezetés, felújítatlan épületeket, poros, csatornázatlan utakat, lerobbant közintézményeket. Ellenben az összes értékes ingatlant eladták, a gyárakat bezárták, a költségvetést a szakadék szélére sodorták, szépen kiürítették a kasszát. Ezért tegyük föl azt a kérdést, amit Kuncze Gábor 2002-ben: hol a lé? Tette ezt ő akkor, amikor pozitív szaldós volt a költségvetés. Mindenhez van pofájuk! Visszatérve a fő témára: a politikai elszámoltatás után fontos az erkölcsi is. Ide tartozik a Vörös Csepel című tényfeltáró kiadvány.
Arról lehet sokszor hallani, hogy az embereket nem érdekli az, hogy ki herdálta el a pénzt, hanem az éppen adott kormánytól, vagy önkormányzati testülettől kéri számon a hiányosságokat.
–Igazuk is van, mert a választásokon a nép átruházza a hatalmát egy politikusra, egy testületre azért, hogy az ő érdekében hozzon döntéseket. Megértem, hogy a lakosok türelmetlenek, de én azt kérem tőlük, hogy bízzanak bennünk ebben a kérdésben is, az elszámoltatás lassú folyamat, de halad, és lesz eredménye. Éppen ezért fontos az elszámoltatás harmadik szintje, a jogi rész. Munkajogi és büntetőjogi szintről beszélhetünk. El kell bocsátani azt, aki felelőtlenül gazdálkodott, el kell ítélni azt, akinek a kezéhez közpénz tapad. A hatalmas békemenet is azt mutatja, hogy az emberek nagyon jól tudják, hogy máról holnapra nem tudjuk megváltoztatni a viszonyokat. És csakis együtt sikerülhet!
A hiány csökkentésénél szükség volt–e előnytelen szerződések felmondására, és ha igen, ezekből lett–e pereskedés?
–Mondtunk fel szerződéseket, de emiatt egyetlen egy pernek sem nézünk elébe, ami igazunkra utal. Kevesebb létszámmal dolgozik az önkormányzat, de megmaradt mindegyik óvodánk és iskolánk. Néhány intézményt át kellett szervezünk, így a Csepeli Művelődési Központot, ahol 28-an „dolgoztak”, ami gyakorlatilag kimerült a termek bérbeadásában. Ma ezt a rendszert négy ember üzemelteti. Más: a CSEVAK, a csepeli vagyonkezelő eddig úgy „működött”, hogy megrendeléseket adott ki, csak átfolyatta a közpénzt. Mi viszont létrehoztunk egy valóban működő céget, az adminisztrációt lecsökkentettük, a fizikai munkások számát megdupláztuk. Telephelyet bővítettünk, gépeket vásároltunk, és mi végezzük az útkarbantartást is. Egy példa: egy kertészeti cég hajdan nagyon sok munkát kapott a CSEVAK-tól. Most viszont fordult a kocka, ők adnak nekünk munkát úgy, hogy a CSEVAK alvállalkozóként most már nemcsak csepeli, de dél-pesti munkákat is vállal. Ez nem nagy összeg: nettó 5-10 millió forint, de a lényeg, hogy Csepelen marad, és mi a csepelieknek adunk munkát. Ezzel szemben sok „érdekes” dolog történt ennél a cégnél régebben; olyan ügyekben is feljelentést kellett tennem, ahol a számla és a teljesítésigazolás ugyan megvolt, viszont a teljesítés hiányzott. El nem végzett lakásfelújításokért például remekül számláztak annak idején.
Összesen mennyi feljelentést tettek?
–12 nagy ügyről van szó, ezek összefüggnek, ezért is vagy 40 címen kellett feljelentést tennünk. Voltak itt lakás-kiutalási, lakás-felújítási, útfelújítási „érdekességek”. Egy példa: 2007 óta egy több száz négyzetméteres ingatlant jogcím nélkül használ az egyik csepeli egyesület. Az is megér egy vizsgálatot, hogy a Tamariska-dombon a polgármester saját hatáskörében olyan bérleti jogviszonyt kötött, amit közterületekre szokás. Vagy ott van a volt rendőrkapitány szociális lakás-mutyi ügye. A Vörös Csepel című könyv pontosan beszámol mindenről.
Ha már a területeknél tartunk. A Csepel Művek területét tudják-e hasznosítani?
–Erről már volt szó, teljesen széthordták. Jelenleg papíron több mint 700 tulajdonosa van. Egy hatalmas ingatlan-bizniszt álmodnak egyesek. Ugyanis már rég nem az ipari termelésről van szó. A területet felmérték, tudják, mennyire szennyezett, és szeretnének a gázgyárhoz hasonló teljes kármentesítést végrehajtatni, állami pénzből. Ez akár 50 milliárd forintot is kitenne. Ha ez megtörténne, akkor a területet nem csak ipari célra lehetne felhasználni.
Komolyan 700 tulajdonosról van szó?
–A valóságban három nagy érdekcsoport uralja a Csepel Művek ingatlanait, és ők osztják meg a terület jelentős részét strómanok között. Én most megvizsgáltatom azt, hogy elvégezhető-e állami, vagy önkormányzati kisajátítás a területen. Ha igen, akkor feltétlen cselekednünk kell. Ismét hangsúlyozom: óriási hibának és bűnnek tartom azt, hogy Csepelen tönkretették az ipart. Csepelnek sok-sok helyi értéke van. De csak az újraiparosítás teremthet itt sok-sok munkahelyet, számottevő gazdasági értéket, közcélokra is felhasználható adóforintokat. Viszont hiába várjuk a befektetőket, a 700 fős tulajdonosi szerkezet, a szétaprózottság, a rendezetlenség elriasztja őket.
Olvastam, hogy a mindenkori polgármester engedélye is kell a jövőben a Csepel név használatához. Vannak, akik visszaélnek Csepel nevével?
–Ez az intézkedés ahhoz kapcsolódik, hogy idén Csepel újjáépítésének 300. évfordulóját ünnepeljük. A szigorúbb szabályozást az indokolja, hogy ne lehessen visszaélni kerületünk, illetve az önkormányzat nevével. A születésnap alkalmából megerősítjük a helyi identitástudatot. Új zászlónk, új címerünk van. Jelmondatunk: „Csepel: Árpád földje, a magyar ipar bölcsője”. Keressük a gyökereinket, a kapcsolatot múlt, jelen és jövő között. Régi hagyományokat élesztünk fel, így például a múlt hétvégén közösségi disznótort rendeztünk, óriási sikerrel. Csepelen közös, farsanggal, téltemetővel egybekötött disznóvágás 1942-ben volt utoljára. Színes programsorozattal, kiadványokkal, rendezvényekkel készülünk a tricentenáriumra. Július 18-át, a születésnapot „Csepel Napjává” nyilvánítjuk, ugyanis 1712-ben ezen a napon írta alá Savoyai Jenő herceg az úrbéri rendelkezését. S erre a napra helyreállítjuk az 1938-ban megszentelt, de később porig rombolt ereklyés országzászlót.
Bevallom: soha nem gondoltam volna, hogy Csepelen éppen a disznóvágásnak van hagyománya.
–Csepel régen – a gyártelepítés előtt – egy kis mezőgazdasági település volt, és a török kiűzése után négy sváb család kapott lehetőséget Savoyai Jenőtől arra, hogy újjáépítsék Csepelt. A rendelet egyébként nagyon modern gondolatokat is tartalmaz. Nemcsak újjáépítést vár el az adományozó herceg, hanem azt is megengedi, hogy az újjáépítőké legyen a befektetett munkájuk haszna. Aki többet dolgozik, többet vállal, annak maradjon is több. Mindez nagyon rímel a kormány egykulcsos adórendszerével.
Említette a mezőgazdaságot; az megoldható, hogy a sziget többi településéről hozzák be a közétkeztetésbe a portékákat?
–Természetesen együttműködésre törekszünk mind a másik 11 településsel. Azonban ebben a tekintetben nemcsak a szigetben gondolkodunk. Fontosnak tartom, hogy egészséges, tápláló magyar nyersanyag és késztermék kerüljön gyerekeink asztalára. Nekünk nem kell az olasz alma, az osztrák hagyma, hanem mindenből a magyar, hogy ezzel megvédjük a munkahelyeket, segítsük a vidéket. Nagyon biztatónak éreztem tavaly ősszel a Tájegységek Napján – ahol a nagykunsági és a Szatmár-beregi települések mutatták be kulturális és kulináris értékeiket a csepelieknek -, hogy a magyar vidék és a magyar város ismét egymásra találhat.
Tisztelt polgármester úr! Egy városrész helyi értékeinek minéműségeire hatással van a közbiztonság helyzete.
–A Kuncze-féle liberális szellemiség, a Gyurcsány-féle bolsevik agresszivitás nagyon sokat ártott a rendőrségnek, a közbizalomnak, közbiztonságnak. Elég csak megemlítenem a megélhetési bűnözés fogalmát, vagy 2006 őszét. Csepelen megszűntették a királyerdei és az erdősori rendőrőrsöt, a rendőrség működésének homlokterébe pedig a statisztikák, beszámolók gyártása került. Az emberek pedig biztonságra vágynak, és valódi eredményeket várnak. Az elmúlt másfél évben rendet teremtettünk a sétáló utcában, a piacon. 14-ről 40 fősre emeltük a közterület-felügyelet létszámát, akik már nemcsak 8 órában, hanem 24 órában teljesítenek szolgálatot. Nyolc pár gyalogos rendőr járőrözik egész nap a kerület veszélyeztetet területein, nagyon pozitívan fogadják őket az emberek. Itt köszönnöm meg az országos és a budapesti rendőrfőkapitány uraknak, hogy emelt létszámú rendőrjárőrök szolgálhatnak nálunk. A közbizalom, a közbiztonság, a rend és tisztaság a közterületeken: kulcsfogalmak Csepel újjáépítésében.
Forrás: Medveczky Attila Magyar Fórum, Csepel.hu
Leesik a pofám, Csurka meghalt, a Magyar Fórumot meg átvette a Vitézy család? Ki a fészkes fene a kiadó, mert Gizi az biztos nem, ő nem a politikai, hanem a nagyon is kézzel fogható haszonra hajt. Talán Csurka Endre vette át, aki tulajdonos itt a gyárban? De hiszen ő is beletartozik a három tulajdonosi csoport valamelyikébe, amelyről Németh Szilárd beszél! Ezek után kíváncsi vagyok, hová vezeti a mém az Orbán-csapatot, amellyel sikeresen megfertőztem 2002. április 9-én 15:55-kor a Fideszt!
Érdekes, a Magyar Fórum nem tabu többé, akkor végre az én érdemeimet is elismerik?
“A Kuncze-féle liberális szellemiség, a Gyurcsány-féle bolsevik agresszivitás nagyon sokat ártott a rendőrségnek, a közbizalomnak, közbiztonságnak. Elég csak megemlítenem a megélhetési bűnözés fogalmát, vagy 2006 őszét”
Elfeledkeztél a “lex Balsay” néven elhíresült baromságról, ami bűnösségre tekintet nélkül teljes kárpótlásban és amnesztiában részesítette a csőcseléket?!
Az ártotta a legtöbbet a rendnek!!!
Hír tv 08:30
Most előkerült hang és képfelvételek tanúsága szerint “szidták, sőt a tüntetők halálát kívánták a rendfenntartók!”
Valahogy nekem se jönne ki a számon a “Köszönöm kedves uram, hogy így térden tetszett dobni azzal a kockakővel. Nem, ne is próbáljon segíteni! Megpróbálok egyedül elsántikálni a mentőig”
Másodszor talán a te k….va anyádat és dögölj meg!
Uitt.
Vizsgálócsoportot hozna létre Pintér a munkába visszaterelt rendvédelmisekből a 90-es évek kézigránátos robbantásainak vizsgálatára!
Mi van ha a fagylalt visszanyal?! 🙂
Az úgy nevezett “csőcseléket” szépen megvezette a gyf és minden erejükkel azon voltak,hogy legalább egy haláleset legyen, mert így a jobboldalra lehet mindent kenni, jó bolsi szokás szerint!
Tóth Mária!
Semmi sem bizonyítja jobban a csőcselék hovatartozását és a valakik általi megvezetését mint a mostani kormány intézkedései! A jog ezt nevezi “ráutaló magatartásnak!”
Esetleg, ha ugyanezt a zelbánást megkapta volna az a mintegy 400 rendfenntartó is, még akkor is el lehetne gondolkodni a dolgon, hogy ki-kivel és ki-ki ellen?!
78 000 embernek csak járna egy kórház. Ez egy kisebb város létszáma…és választási ígéret is volt…nem türelmetlenkedek, csak úgy megemlítettem. És ott a Szabadság utca forgalma…miért nem lehet vissza terelni a forgalmat a II. Rákóczi Ferenc útra…
“Most viszont kiépülnek a csatornák, és a gerincutat is átadjuk. Kerékpárút épült a Weiss Manfréd és az Ady Endre úton. Ezeken kívül –ígéretünknek megfelelően – átadunk egy uszodát is.”…(ne verjük már más f…….l a csalánt)….
Kevés a nyugdíjad?Miért is? 🙂
A kommunista nyugdíjak megvonásának ügyében a legutóbbi ötpárti egyeztetésén újabb megdöbbentő adatokra derült fény. A Nyugdíjbiztosító Főigazgatóság arról tájékoztatta a megbeszélés résztvevőit, hogy jelenleg is évente 1259-en részesülnek nyugdíjpótlékban akiket a szocialista pártállamért kifejtett tevékenységükért kitüntettek. Emellett hozzátartozóik is jogosultak a plusz pénzekre. Ez évente 200 millió forintot jelent. Ha csak a rendszerváltás utáni időszakot nézzük ez összességében majd négy és félmilliárd forintot tesz ki. Félreértés ne essék, ez nem a magas kommunista nyugdíjak tétele, ez csak a pártállam kiszolgálásáért és partizántevékenységért kapott plusz elismerés összege.
Fegyveres harcokban részt vett partizánként 47 ember kap évi összesen bruttó 7,8 millió forint nyugdíjkiegészítést, míg hozzátartozóként ugyanezen a jogcímen 177-en részesülnek évi 23,9 millió forintban. A munka vörös zászlórend kitüntetettjei közül 5 fő kap évente összesen bruttó 911 ezret, de hozzátartozói jogon is jár 3,7 millió forint a családtagoknak.
A szocialista munka hőse érdemrend utáni nyugdíjkiegészítés összesen mintegy harminc embert érint 3,3 millió forint értékben, ahogy a vörös zászló érdemrend után hozzátartozói jogon két fő évi 267 ezer forint nyugdíjkiegészítést kap kézhez. A Vörös csillag érdemrend után is lehet a mai Magyarországon bruttó 111 600 forint juttatást kapni.
A szocialista hazáért érdemrenddel kitüntetteknek, illetve hozzátartozóik részére bruttó 155 millió forintot fizetnek ki évente.
Táblázatunkban a kitüntetések mellett a pótlékban részesülők, vagy hozzátartozóik száma, az éves valamint a havi bruttó nyugdíjpótlék összege látható:
A kommunista luxusnyugdíjak megvonásának ügyében tartott egyeztetésen közeledett a javaslatot 2010-ben benyújtó Jobbik és az akkor leszavazó kormánypártok álláspontja, abban a tekintetben, hogy nem szabad tovább jutalmazni több százezer forintos nyugdíj formájában azokat a kommunista funkcionáriusokat, akik a XX. században tömegeket börtönöztettek be, végeztettek ki, akik miatt százezrek hagyták el hazájukat.
Sokat fizetsz a vízért? Miért is?
Megdöbbentő!
Tárgy: 3 dollár egy köbméter víz Magyarországon.
Röhej, Afrikában fél dollár, nálunk 3 dollár egy köbméter víz.
Az alábbi statisztika talán gondolkodásra késztethetne mindenkit!
Víz!
Néhány adat a NatGeo-ból:
USA legmagasabb vízdíj: San Diego 1,65 USD
Ausztrália legmagasabb vízdíj: Sydney 1,61 USD
Japán: Kumamoto 1,04 USD
Ázsia: Szingapúr 0,61 USD
Afrika: Windhoek 0,42 USD
Európa: Budapest 2,89 USD
Más európai városok:
Róma: 0,50 USD
Amszterdam: 0,93 USD
Írország: 0,00 USD
Spanyolország: 0,62 USD
Finnország: 1,22 USD
UK: 1,46 USD
Ami közelít hozzánk:
Belgium: 2,37 SD
És találtam mégis egyet, ami magasabb:
Dánia: 3,43 USD
Azonnal elkergetni a betolakodott; vízkimérő; idegen cégeket!
(Ahogy Pécsen is tették!)
És azonnal számon kérni azokat a hazaáruló magyar politikusokat, akik
eladták a vízvagyonunkat!
A NatGeo. legújabb számában a 88. oldalon található benne egy statisztika a
világ városaiban 1 köbméter vízért fizetendő vízdíjról.
Szerinted hol a legmagasabb ez a díj?
MAGYARORSZÁGON!
Döbbenetes.
Mi a fene folyik itt?
Nem Magyarország alatt található az egyik legnagyobb édesvíz lelőhely?
Döbbenetes.
“Döbbenetes.
Mi a fene folyik itt?”
A válasz egyszerű, a víz.
A tárgyilagosság kedvéért a Fővárosi Vízművek honlapján olvasható, hogy egy m3
víz áfás ára 243 Ft, ami kb. 1,1 dollár. Másrészt a legtöbb európai országban a veze-
tékes víz nem iható, kevésbé tisztítják, így olcsóbb is.
Egyébként az előzőektől függetlenül a külföldi tulajdonosokat tényleg el kellene
hajtani!
Királyerdei szerint:
2012. március 03., szombat – 13:32
-Olyan érdekes adatokat tudsz találni, a fizetésekről nem tudsz valami adatot, mert hallottam a hírekben, hogy árak már EU-s szinten vannak és Brüsszel annyi mindenen tud csodálkozni, hogy nálunk így van meg úgy van, de még a fizetéseket nem reklamálta, hogy miért annyi amennyi…
http://bircaman2.nolblog.hu/archives/2010/11/11/Netto_atlagberek_az_EU-ban/
http://pogi.blog.fn.hu/index.php?view=bejegyzes_oldal&bejid=145907
http://pogi.blog.fn.hu/index.php?view=bejegyzes_oldal&bejid=174031&bejcim=Mit_ker_majd_tolunk_az_IMF&todo=/
Királyerdei szerint: Vajon Orbán párttitkár elvtárs milyen nyugdíjat kap, meg a sok mszmp-s funkcionárius fideszes képviselő.
Neked jobban kellene tudnod.Vannak adataid is vagy csak a “vajon”?
Már most leszögezem, hogy ugyan úgy nem szimpatizálok az MSZP-vel, mint a fidesszel. No de miért kell mindig mással takarózni? Miért kell mártírnak lenni? Jóvan, f@sza gyerekek vagytok, veregessétek meg saját vállatokat.
És nem említik meg véletlenül az első Fidesz kormány Ipari miniszterét aki hazavágta a Csőgyárat az EG t a Fémművet és a Vsöntödét ? Mint elavult tchnológiákat? ami igaz is volt, csakhogy ebben az időben a komcsi Mcsiár megvédte Szlovákia iparát még úgy is , hogy lepaktált az Oroszokkal .
Igy most nekik van , nekünk nincs. ezt nem vizsgálná a Budai?
Csaba elvtárs, a gyárat a komcsik privatizálták és lopták szét. Ezt a hülye is tudja, nem kell mellébeszélni.
Igaza van Matinunak!
Még a hülye is tudja! Ergo, Ő is! ))) 🙂 (((
“A szakembereket kiszorították a vezetésből, ezért óriási baklövéseket követtek el. Például 1976. január 1-jétől megszűntették a világmárkának számító Pannónia motorok gyártását. Még a magyarok konkurensei, az NDK-ás MZ–motorok és a cseh JAWA-motorok gyártói is elképedve nyilatkoztak akkoriban erről a pártdöntésről. ”
Halkan jegyzem meg: a motorkerékpárgyár bezárásáról az 1970. évi KGST ülésén határoztak.
Az a baj az ilyen komancsozó barmokkal , hogy soha sem dolgoztak a gyárba így meg csak az anyázás komancsolás az egyetlen érvük . Szánalmas . Kérdezz meg egy volt acélműst .
Persze honnan ismernél?
Az elvtársak kaptak 2.5Milliárdot a Horn-kormánytól, hogy talpraállítsák a Csőgyárat, aztán szépen megosztoztak rajta, s mindenki privatizálta azt a csarnokot, aminek éppen a vezetője volt! Mire Orbán-kormány lett, már nyoma sem volt a gyárnak, Orosz Ferenc megfogalmazása szerint lett 220 bugyiraktár. Egy régebbi hozzászólásában Csaba Péter is leírta, hogy ő is cégtulajdonos a gyárban. Azért sír meg köpköd, mert elvtársak híján se támogatás, se közmegrendelés. Rá is vonatkozik, oda kell dörgölőzni, aki hatalmon van! Ilyen olcsón, hogy írogatunk a csepelinfóba, nem lehet visszaszerezni a hatalmat! Tessék anyagiakkal támogatni a baloldalt! Hogy szétlopják azt is? Hát persze, egy helyen tetszettek szocializálódni!
Sűllyed az elvtársi hajó,menekülnek a patkányok.
http://hvg.hu/itthon/20120304_kertesz_akos_kanada#utm_source=hirkereso&utm_medium=listing&utm_campaign=hirkereso_2012_3_4
Királyerdei szerint:
2012. március 04., vasárnap – 07:41
“Sűllyed az elvtársi hajó,menekülnek a patkányok”
Legalább a gyorsnaszád nem unatkozik egyedül a tengerfenéken! 🙂
csaba péter elvtárs a kommancsozók az ott dolgozó emberek, és látták hogy lopjátok szét a gyárat.
Vátesz szerint:
2012. március 04., vasárnap – 07:23
-A lényeg, a lényeg! Nevekkel, azok nélkül, mindenki tudja, hogy ez a valóság, csak hát egyszerűbb “sumákolni, takargatni,” mint sem őszintének lenni. Már saját magunknak sem, hiszen jól megtanították: csak hazudni, hazudni……………………………………a végtelenségig. Ja és síránkozni!!! Adjatok, adjatok…………………….mikor mennyit, csak adjatok!
Az adatok, csak ideig óráig ismeretlenek!
Amikor ott dolgoztam, volt egy 300fős, majd egy 500fős leépítés, persze csak a kétkezi dolgozókat küldték el. Közben eljátszották a munkásbarát felelős vezetőt, a B épület ebédlőjében minden évben megtartották a nyugdíjastalálkozót. A kirúgott dolgozók elől nem lehetett eltitkolni a valóságot, de a nyugdíjas öreg szakiknak még eljátszották a Kádár-korszak hangulatát, jók azok a szavazatok, fontosak, főleg ha az aktív korosztályét már elvesztették! Megyek be a gyárba délután, s részegen tántorog kifelé a szakszervezeti vezér egy öreg szakival egymást támogatva.
“Van egy rejtett Európa” címmel interjút közölt Orbán Viktorral a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung című, vasárnap megjelenő konzervatív német lap. A kormányfő kifejtette: az érzése, hogy a vezető európai politikusok nagy része elveszítette a hitét abban, ami Európát egykor naggyá tette.
A lap a címoldalon “Megsértették Magyarország méltóságát” címmel foglalta össze Orbán interjúját, amelyből mindenekelőtt azt emelte ki, hogy a magyar miniszterelnök “tiltakozik az országa fölötti gyámkodás ellen”.
“Orbán kifejtette: a magyaroknak ötvennél is kevesebb ügyben van vitájuk a bizottsággal, míg például a németeknek közel száz. Az ilyen viták a mindennapok részei az EU-ban, most azonban “egyesek azt állítják, hogy megsértettük az európai szellemiséget. (…) Mit kezdjek egy ilyen véleménnyel? Engem megválasztottak, a magyar kormányt is megválasztották. De ki választotta meg az Európai Bizottságot? Hol van a demokratikus legitimációja? És kinek tartozik felelősséggel az Európai Parlament? Ezek az új európai architektúra nagyon komoly problémái” – mondta.”
“Azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy sok magyar is helyteleníti mindazt, amit a brüsszeli bizottság kifogásol, Orbán azt mondta: Magyarországon 2010-ben a baloldal összeomlott és a liberálisok kiestek a parlamentből. “Most pedig mi történik? A nemzetközi baloldal megpróbálja ismét felépíteni a magyar baloldalt, aminek ugyan én nem örülök, de érthető. Belülről nem megy, hiszen csak romok vannak, ezért kívülről próbálkoznak, és nem is csak Európából, hanem Amerikából is. Támogatnak alapítványokat és baloldali beállítottságú személyeket, akik egy baloldali alternatívát akarnak kialakítani Magyarországon. Ezért támad minket radikálisan a nemzetközi baloldal.”
“Arra felvetésre reagálva, miszerint a 2010-es választások óta jelentősen csökkent a kormánypárt támogatottsága, és sokan utcai tüntetéseken adtak hangot elégedetlenségüknek, a miniszterelnök kifejtette: a keresztülvitt szerkezeti reformokhoz, átalakításokhoz képest “sokkal jobban állunk, mint ahogy bármikor is gondoltam volna”. Hozzátette: néha valóban tízezrek gyűlnek össze az utcákon, ezek a megmozdulások azonban “klubrendezvények” a jobboldali demonstrációkhoz képest. A március 15-i nemzeti ünnepre előre tekintve jelezte: “nem kérdés, hogy sikerrel mozgósítjuk támogatóinkat”.
“Ugyanakkor az utóbbi időben a társadalomban erős elszántság mutatkozik a változásokra, és sokkal kevesebb a gyűlölet, mint korábban – tette hozzá, bámulatra méltónak nevezve a külföldről érkezett támadásokra adott reakciót. A magyar “lobbanékony természetű nép” és gyakran túloz, most azonban ennek az ellenkezőjéről tett tanúbizonyságot. “Egy nemzetnek is van méltósága. Az emberek egyetértenek abban, hogy nem lehet rólunk és velünk úgy beszélni, mint ahogy az Európai Parlamentben, vagy ahogy a baloldalon és a liberálisoknál teszik” – mondta Orbán Viktor.”
“Egyre nagyobb vihart kavar a német RTL televíziónak az Európai Parlamenti képviselőkről készült tudósítása. Miközben az EU legtöbb tagállamában szigorú takarékossági intézkedéseket vezettek be, addig Strasbourgban egy EP képviselő havi juttatása meghaladja a 4 millió forintot. A RTL felvételein jól látszik hogy a képveselők az egyik ülésnap előtt reggel hétkor a regisztrációs irodánál sorban állnak, utazásra készen, hogy az egynapi 284 eurós, 82 ezer forintos költségtérítesüket jóváíratják, aztán bőröndeikkel sietve távoznak.
Az Európai Parlamentben ülő politikusok alapfizetése havi 7339 euró, ami attól függetlenül jár, hogy megjelennek-e a plenáris üléseken vagy sem. A több mint 2 milliós alapfizetés mellé 3980 eurós (1 130 ezer forint) költségtérítés jár a strasbourgi képviselőknek, ami ülésnaponként további 284 euróval egészül ki, ez 82 ezer forintnak felel meg. Vannak időszakok, amikor kevesebb ülésnappal működik a Parlament, de a képviselők így is körülbelül 14 700 eurót (4 263 ezer forintot) tehetnek zsebre havonta. Összesen 754 EP-képviselő van jelenleg.
Ez azt jelenti, hogy az EP-képviselők jobban keresnek, mint a német kancellár, Angela Merkel – holott bizonyosan nem akkora a felelősség a vállukon, mint Merkelnek, a teljesítményükről nem is beszélve.
Az RTL megdöbbentő felvételeket mutat be. Az EP-képviselők a plenáris ülés napján kora reggel gyűlekeznek a regisztrációs iroda előtt. Csakhogy a képviselők a napidíjra várnak, majd ahogy felvették azt, sietve távoznak is – bőröndjeikkel együtt, vagyis nem az ülésterembe tartanak. Az egyik képviselőnő szó szerint elmenekül a kamera elől, úgy takarja arcát, mintha bűnöző volna.
A német forgatócsoportot végül az EP főtitkárának utasítására elzavarják a helyszínről, ahol addig engedéllyel dolgoztak.”
GONDOLKODÓ!
Ismerős?!
Engem akar megbüntetni biztos úr, mert nincs a biciklimen cickaszem?!
Ahun jön a sógor! Büntesse meg azt, neki még biciklije sincs!
Nem hivatkozhat mások hibájára, aki maga is hibás! ))) 🙂 (((
Dr. grün szerint:
2012. március 04., vasárnap – 15:10
Mutassék olyan embert, aki bűntelen, hibátlan.
MENEKÜLTSTÁTUST KÉRT KANADÁBAN KERTÉSZ ÁKOS
“Kertész Ákost tettleg is inzultálták, az utcán megtámadták, életét veszélyben érezte”
07.41-es hsz.
GONDOLKODÓ!
Ne kívánjék lehetetlent! Kis mohó! 🙂
“csaba péter”!
“hogy soha sem dolgoztak a gyárba”
Hol? kérdésre – ban, -ben a rag, tehát: gyárban.