Heti Válasz
Demszky és Hagyó
A BKV több gigabájtnyi dokumentumot “csomagolt össze”, hogy igazolja: valós teljesítés áll a tanácsadói szerződések mögött. A Heti Válasz megszerezte a cég titokszobájában és néhány kósza DVD-n őrzött iratokat, melyekből kiderül: a vállalattól nem áll távol az ellenzékellenes hangulatkeltés, a több tízezer forintos óradíjon tartott tanácsadók pedig néha karácsonyi üdvözlőlapokat véleményeztek.
A fővárosi önkormányzat június 30-ig várja a pályázatokat az Antal Attila távozásával megüresedett BKV-vezérigazgatói poszt betöltésére, augusztus elsején pedig már munkába is állhat a kiszemelt “áldozat”. A majdani vezetőre – akit a bennfentesek leginkább Kocsis Istvánnal, a Magyar Villamos Művek korábbi első emberével azonosítanak – nem kisebb feladat hárul, mint hogy vessen véget a vállalati működés “kriminalizálódásának”. A rendőrség jelenleg ismeretlen tettes ellen nyomoz hűtlen kezelés és közérdekű adatok eltitkolása miatt – ám annyi bizonyos, hogy a vizsgálódás a Budapesti Közlekedési Zrt. tanácsadói szerződéseit érinti.
A rendőrség emellett a társaság informatikai rendszerén talált kémprogramok ügyét is felvette a nyomozati listára, ami csak azért tűnik túlzásnak, mert korábban maga a BKV szolgálta ki az “ipari kémeket” azzal, hogy a fővárosi képviselők számára elérhetővé tette az AAM Vezetői Informatikai Tanácsadó Zrt. és az Akácfa utca közötti teljes adat áramlást (például Antal Attila email-forgalmát). Miután a vállalatnál kialakított titokszoba “beltartalmát” több képviselő hivatalos úton – egy DVD formájában – is kézhez kapta, illetve Demszky Gábor sajtóirodája közölte, hogy “sem a fővárosnak, sem a BKVnak nincs titkolnivalója”, a Heti Válasz úgy döntött: öt pontba szedve mutatja be a több ezer oldalas dokumentumköteg legvitathatóbb megállapításait. Összeállításunkban nem szerepeltetünk olyan tényeket, amelyek az üzleti titok körébe tartoznak.
Május végén az MSZP-t felháborította, hogy Tarlós István fővárosi Fideszfrakcióvezető bátorkodott a nyilvánosság elé tárni azt a levelezést, melyben Regőczi Miklós, a BKV vezérigazgató-helyettese Hagyó Miklós szocialista főpolgármester-helyettes kommunikációs munkatársával, Horváth Évával “társalkodván” az ellenzék lejáratására – a Fidesz sztrájkbarátságának bizonyítására – buzdított.
A titokszobába telepített iratok ugyanakkor azt igazolják, hogy Regőczi fenti esete messze nem egyedi. A BKV paraméterkönyvéről szóló, 2007. február 7-i kommunikációs tervben például külön hangsúlyt kap – a közösségi közlekedésre semmiféle hatást nem gyakorló – március 9-i referendum. “A népszavazással való ütemezési összefüggésre döntés kell” – áll a “bizalmas” jelzésű vállalati dokumentumban. Ennél is közvetlenebb politikai indítékot sejtet az a 2008. januári e-mail, melyben Horváth Éva a BKV metróprojekt-igazgatóságának hivatalból független felsővezetőit traktálja egy Magyar Hírlap-cikk kapcsán: “Wintermantel (Wintermantel Zsolt fideszes képviselő – A szerk.) jól látható kommunikációs koncepciója, hogy felemelje magát a médiában a Hagyó úr mellé, ezért valószínűleg nem a Hagyó úr nevében fogunk reagálni, ha reagálunk (…). Viszont mivel látványosan nem szállnak le a témáról, és tudatosan idézik egyre többet a főpolgármester-helyettest ezekben a cikkekben, mindenképpen hatékony koncepcióval kell rendelkeznünk (…). Maximum 14.00 óráig kérnék szakmai tájékoztatást a tényekről és egy kommunikációs javaslatot a BKVtól, szűk körben természetesen.”
Szintén a szakma és a politika öszszebútorozását jelzi, hogy Antal Attila egyik interjúját – melyben az exvezér a lapunk által megakasztott busztendert magyarázza – Regőczi a főpolgármester-helyettes sajtósával láttamoztatta. (Az interjúterv a Schmuck Andor-féle Tisztelet Társasága e-mail címére is megérkezett, ami csak azért nem különös, mert Horváth Éva korábban a “szépkorúak” médiakapcsolatait is igazgatta.) Ugyancsak Regőczi közéleti buzgalmára utal, hogy egy tavalyi, Antalnak címzett üzenetében “politikai blöffnek” minősíti a fogaskerekű – Pokorni Zoltán hegyvidéki polgármester által szorgalmazott – meghosszabbítását, hozzátéve: “ha a kerület kifizet minden költséget, persze csinálhatják”.
Letölthető dokumentumok (kattintson az alábbi feliratokra):
Kommunikációs terv a paraméterkönyvről és a népszavazásról (PDF)
A Wintermantel Zsolt elleni készülődés (JPG)
Regőczi Miklós a fogaskerekű meghosszabbításáról (JPG)
2. Egymilliárd tanácsokra?
A “titokszobásított” dokumentumok és a BKV honlapján nemrég megjelentetett lajstrom alapján körvonalazódni látszik a társaság tanácsadói kara is. Az Antal-adminisztráció 2007. január 1. és 2008. március 25. között – több mint ötven szerződés alapján – mintegy 910 millió forintot fizetett ki magáncégeknek tanácsadás címén. Miként az internetes táblázat fejléce jelzi, ezek az adatok legfeljebb tájékoztató jellegűek – amit bizonyít, hogy egy hiányról máris beszámolhatunk. Noha a BKV vezetése a felügyelőbizottság május 23-i ülésére készített előterjesztésében elismerte, hogy 2007-ben nettó 21,2 millióval honorálta a Media Magnet Kft.-t, a tanácsadói szerződések listájáról ez a tétel szemérmesen lemaradt. Pedig a cég olyan “nélkülözhetetlen” szolgáltatásokkal segítette a BKV-t, mint a kábeltelevíziós piac felmérése (Heti Válasz, 2008. április 3.). Miként megírtuk: a Media Magnet fő tulajdonosának, az MSZP-t ügyvédként segítő Wéber Juditnak a férje Puch László volt pártpénztárnok (mai közlekedési állam titkár) gyermekkori barátja, Wéber János – aki egyébként közös bt.-t működtet a Hagyó-csapat Horváth Évájával.
3. Az AAM Zrt. és a karácsony
Az AAM 2007-2008-ban nyolc tanácsadói szerződést kötött a BKV-val; ezek többsége a 4-es metró beruházáshoz kapcsolódott (míg a közelmúltban a felek fel nem mondták a megállapodásaikat). A sokáig a titokszobában őrzött levelezésekből azonban kiderül, hogy a nettó 25-35 ezer forintos órabérért dolgozó AAM-tanácsadók – nyilvánvaló vezérigazgatói támogatással – messze túlterjeszkedtek a 4-es metró tematikán. A céget képviselő Horváth Editnek például ugyanúgy kijárt a “Tisztelt Vezetőtársam” megszólítás, mint a vállalat vezérének és helyetteseinek. Horváth betekinthetett az Antal Attilával készült interjúk tervezetébe, szintén rábízták “Hagyó úr nagyprezentációjának” megszervezését, s a vezérigazgató ugyancsak vele véleményeztette a “nehéz évet hagyunk magunk mögött 2007-tel, és előreláthatólag nem lesz könnyebb a 2008-as sem” kulcsgondolatra épülő karácsonyi üzenetét.
4. Metróber-Eurometro-ügyletek
Miután a BKV-nál őrzött AAM-feladatlis ták egyike már korábban elkerült lapunkhoz, figyelmeztettünk: a közlekedési vállalat úgy adott 50 milliós megbízást az ugyancsak az MSZP pénztárnoki vonalához kötődő Metróber Kft.-nek, hogy csak utólag találták ki a cég feladatait, azaz a gombhoz varrtak kabátot (Heti Válasz, 2008. május 1.). Antal levelezéseiből kiderül, hogy felettébb nagy volt rajta a nyomás – Aracs Tibor Metróber-ügyvezető nevére utalva többször figyelmeztette beosztottjait: “Aracs már keresi a szerződést! Keressétek az aláírás ügyében!”, illetve “Aracs úrnak nem tetszik a szerződéstervezet!”.
Ugyancsak a titokszoba mélyén “rejtőzött” az a dokumentum, amely utólag megmagyarázza, hogy miért kellett idén év elején nagy hirtelen meneszteni a BKV-tól Gulyás Lászlót, a DBR Metró Projekt Igazgatóság helyettes vezetőjét. Miként a társaság humánpolitikai igazgatójának feljegyzéséből kiderül, Gulyás is felelős azért, hogy a 4-es metró projektvezetési feladatait ellátó Eurometro Kft. – összeférhetetlen módon – az alagútfúró-állomásépítő cégek tanácsadó-alvállalkozójaként is pénzt szakított (közvetve a BKV-tól). A súlyos vád ellenére a társaság közös megegyezéssel és 12 milliós végkielégítéssel vált meg Gulyástól – büntetőjogi felelősségre vonását senki nem kezdeményezte.
Letölthető dokumentumok (kattintson az alábbi feliratokra):
Gulyás László menesztésének indoka (DOC)
5. Lakos és neje
A BKV belső dokumentumaiból az is kiderül, hogy a Hagyó-kör mellett az SZDSZ-es Lakos Imre sem igen ad a látszatra. A felesége nevét viselő Molnár Judit Ügyvédi Iroda ugyanis az idei első negyedévben ötmillió forintos díjazásban részesült a BKV-tól – honorálandó a 4-es metróhoz nyújtott szakértői támogatást. Molnár a met ró sze rel vé nyek fogadóállomása, a kelenföldi járműtelep telekrendezése ügyében képviseli a vállalatot – és ez teszi kényessé a helyzetét. Férje ugyanis amellett, hogy a Fővárosi Közgyűlés városüzemeltetési bizottságának elnökeként kvázi felügyelője a metróprojektnek, egyben a XI. kerület alpolgármestere is; márpedig az érintett kelenföldi telek éppen Újbudához tartozik.
Letölthető dokumentum (kattintson az alábbi feliratra):
Lakos Imre feleségének ügyvédi megbízása (GIF)
Forrás: Heti Válasz
Csak azt nem értem, hogy az állami és fővárosi cégeknek miért kell jogi osztályokat fenntartani, ha még egy telekkönyvi rendezést is külső cégeknek kell adni?
Valamint, ha egy terv, és annak megvalósítása jó, akkor mi szükség van külső kommunikációs cégekre?
A válaszokat mindenki tudja. Így lehet az állami pénzeket lenyúlni (lásd: galvániszap őrzése).
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja száját hazudik, ha kinyújtja kezét lop.
galvániszap őrzése? csak nem az szdsz-es Kál Károlyra gondolsz?
Istenem ezt a szép honlapot miért kell elcsúfitani ezzel a kétt nyomoronccal?
Gazemberek vezetik az országot!
35.0000 Ft-os órabérért én is políroznák bohócot!
Szerintem lenne jópár ember az országban, aki ilyen órabérért még érdemi munkát is végezne.
miska72 és Levente:
Azért a munkavállaló, aki elvégzi a munkát (akármilyen is legyen a kialakult vélemény arról) nyilván nem ilyen órabért kap. Ezt az egyik cég fizeti a másiknak. Persze egyszerű félinformációk alapján ítéleteket alkotni, de pl. – meg ne sértődj, nem bántó szándékkal írom – a “35.000” az nem “35.0000”, és a “políroznák” is “políroznék” helyesen. 😉
Maradjunk annyiban, hogy ez azért nem ilyen egyszerű.
Ettől még persze Demszky és Hagyó igen randa figurák. 🙂
A Főpolgármester értelmes, ügyes ember. 20 éven át másképp nem maradhatott volna felszínen. Az ellenfeleit is megpuhította (kit, hogyan), ezért a bírálatával mindenki csínján bánt. A fent említett történetekből ezért nem lettek ügyek.