Magyar Nemzet
A videó megtekintéséhez kattintson ide!
Nem gondolja, hogy Neelie Kroes személyeskedése és szubjektív véleményének hangoztatása aláássa az Európai Bizottság (EB) tekintélyét? – a Magyar Nemzet információi szerint ezt a kérdést is feltette José Manuel Barrosónak írt keddi levelében Joseph Daul, az Európai Parlament (EP) néppárti frakciójának vezetője.
A lap birtokába került dokumentumban Daul komoly kifogásokat sorol fel azzal kapcsolatban, ahogy a holland liberális biztos a polgári szabadságjogokkal, igazságügyi és belügyi kérdésekkel foglalkozó szakbizottságának (LIBE) múlt csütörtöki, a „magyar helyzetről” szóló meghallgatásán viselkedett. Az EB elnökének írt, kemény hangvételű levelének bevezetőjében Daul leszögezi, hogy Kroes a vitában „súlyos, alaptalan vádakat” hangoztatott Magyarországgal összefüggésben a kisebbségek helyzetére vonatkozóan, és ezen vádakra úgy utalt, mint amelyek „a magyar demokrácia rossz állapotának aggasztó jelei”.
Az Európai Néppárt frakcióvezetője felidézte, a médiaügyi biztos a vitában egy fiatal munkatársára hivatkozva állította, hogy Magyarországon nő a megkülönböztetés a kisebbségekkel szemben, a rendőrséget arra utasítják, hogy tartsák szemmel a kisebbségeket, az iskolákban a rasszizmus egyre inkább elfogadott, és a kisebbségek tagjai fizikai támadásoktól tartanak. Ezt követően pedig ügyet sem vetett arra, amit Járóka Lívia, az EP egyetlen roma származású képviselője mondott.
Daul szerint elfogadhatatlan, hogy Neelie Kroes súlyos vádjait egy ismeretlen kollégája véleményére alapozta, amivel „megkérdőjelezte a tízmilliós európai roma közösséget képviselő, közvetlenül megválasztott EP-képviselő tényekre alapozott szavait egy meg nem nevezett, rejtélyes alkalmazott szubjektív véleményével”. Levele zárásaként a néppárti frakcióvezető azt kérdezi, hogy a biztos magyarországi kisebbségekkel összefüggő kijelentései vajon az Európai Bizottság hivatalos álláspontját tükrözik-e.
A 71 éves kiszuperált holland politikus és üzletasszony Neelie Kroes súlyos hiánybetegségben szenved!
Neelie Kroes nyilván jól tudja, hogy Járóka Lívia kormánypárti képviselő, és ezért nem várható tőle objektív értékelés.
Valóban borzasztó magyarországon a romák helyzete, elég Gyöngyöspatára gondolni, ahol rettegésben élnek.
Hajós utolsó mondatához: Valóban rossz a magyarországi romák helyzete, és e-miatt a nem romák helyzete is az. A romák kénytelenek bűnözni, a nem romák kénytelenek ezt eltűrni. De hogy Gyöngyöspatán rettegésben élnek azt mire alapozod? Tudod, vagy csak gondolod?
Ezen nem kell csodálkozni! A néppárti politikus megvédte a néppárti Fidesz érdekeit!
Arra viszont tényleg kíváncsi lennék, hogy Navrasics mást mondott-e az irodában,
mint az ülésteremben.
Baloldali győzelem: elítélték Magyarországot + V
2012. február 16., csütörtök 12:09
Megszavazta az Európai Parlament a Magyarországot elítélő baloldali határozattervezetet.
A 315 támogató vokssal, 263 ellenszavazattal, 49 tartózkodás mellett elfogadott határozat az EP „súlyos aggodalmát” fejezi ki „a demokrácia gyakorlásával, a jogállamisággal, az emberi és szociális jogok gyakorlásával, a fékekkel és ellensúlyokkal, az egyenlőséggel és a diszkriminációmentességgel összefüggésben”. Felszólítja a magyar kormányt: tegyen eleget az Európai Bizottság, az Európa Tanács és a Velencei Bizottság ajánlásainak, és azoknak megfelelően módosítsa az érintett törvényeket.
A voksolásra három határozati javaslatot is beterjesztettek, és ezek közül a szocialisták, a liberálisok, a zöldpártiak és az Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal (GUE/NGL) nevet viselő radikális baloldaliak indítványa kapta meg a szükséges többséget. A másik két, alternatív javaslatot – amelyet a jobbközép néppártiak, illetve a konzervatívok jegyeztek – a plenáris ülés elutasította.
Még tavaly bíráltak
Az állásfoglalás emlékeztet arra, hogy a tavaly elfogadott új alkotmány „egyes rendelkezéseit az Európai Parlament bírálta 2011. július 5-i állásfoglalásában”, és akkor „felhívta a magyar kormányt, hogy rendezze a Velencei Bizottság által kiemelt kérdéseket és aggályokat, és … felhívta az Európai Bizottságot, hogy alaposan tekintse át és elemezze az új alkotmányt és az abban rögzített sarkalatos törvényeket annak ellenőrzése érdekében, hogy következetes összhangban állnak-e a közösségi vívmányok betűjével és szellemével, különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájával”.
Az állásfoglalás szerint az EP „utasítja az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot, hogy az Európai Bizottsággal, az Európa Tanáccsal és a Velencei Bizottsággal együttműködve kísérje figyelemmel a Bizottság és az Európai Parlament … említett ajánlásainak végrehajtását és a végrehajtás módját, és megállapításairól készítsen jelentést”. Egyúttal „utasítja az Elnökök Értekezletét”, hogy e jelentés fényében „mérlegelje”, „szükség van-e intézkedések – köztük az eljárási szabályzat 74e. cikke és az EUSZ 7. cikkének (1) bekezdése szerinti
intézkedések – életbe léptetésére”.
Csak egy papír
Valószínűsíthető volt, hogy elítélik Magyarországot, az volt kérdéses, hogy minden szocialista megszavazza-e ezt az indítványt – mondta Simon János a Hír TV stúdiójában. A politológus úgy sejti, hogy a lengyel balosok, illetve az észak-olasz, és brit konzervatív EU-szkeptikusok vagy nemmel szavaztak, vagy tartózkodtak, vagy nem nyomtak gombot, ám ez is kevés volt az elítélő határozat megakadályozására.
Kumin Ferenc pedig úgy fogalmazott, hogy a nyilatkozatnak semmilyen jogi kötőereje nincs, „akár úgy is fogalmazhatnánk, hogy ez csak egy papír amivel gyarapszik az unió irattára, ám szimbolikus, politikai jelentősége van”. A hetes cikkelyről, amely alapján akár visszatarthatják a hazánk felé irányuló forrásokat, vagy akár szavazati jogunkat is felfüggeszthetik, az elemző úgy szólt: a szocialisták hezitálnak, lebegtetik a lehetőséget, a zöldek, a liberálisok és a kommunisták viszont hevesen érvelnek mellette.
Kumin Ferenc szerint a magyar kormány legfontosabb feladata most kommunikálni,vagyis elmagyarázni, hogy egy politikailag motivált tárgyi tévedésektől hemzsegő döntés született.
Kettős játszma
Gál Kinga a Hír TV-nek elmondta, hogy egy olyan határozat született, amely általában elítéli a kormány intézkedéseit. „Ezt teljes mértékben elutasítom” – hangsúlyozta a fideszes európai parlamenti képviselő. Az a probléma ezzel a „vagdalkozó” határozottal, hogy beleszól a hazai szuverenitásba, nem elégszik meg az uniós jogszabályok betűjének az elfogadásával, hanem a szellemét kéri számon – tette hozzá.
A politikus szólt arról is, hogy ezzel a döntéssel az EP meglebegteti a hetes cikkely alkalmazását. „Világossá vált, milyen kettős játékot játszanak a szocialisták, amit bizonyít, hogy az MSZP képviselői megszavazták ezt a határozatot”. Gál elmondta, hogy ezek a határozatok politikai töltetűek, ezért nincsen jogi súlya, ráadásul több esetben hozott már az EP ilyen döntést.
Gál politikai nyomásgyakorlásnak nevezte az EP csütörtöki döntését, amely a baloldal részéről érkezett. Az EP-képviselő szerint szakmai vitáról nem lehetett szó, a határozat ennek a szakmaiatlanságnak a példája. A másik fél érvei nem találtak meghallgatásra, ráadásul az EP-nek nincsen hatásköre ilyen ügyekben állást foglalni – zárta szavait a fideszes EP-képviselő.
A koncepciós pereket idézi
A koncepciós pereket idézi a magyar néppárti EP-képviselőcsoport szerint az, hogy az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén a szocialista, liberális, zöld és kommunista frakciók megszavazták a Magyarországot elítélő határozatot. A csoport nyilatkozatában kiemelte: az állásfoglalást annak ellenére hozták meg, hogy az Európai Bizottság és a magyar kormány közötti egyeztetések hamarosan lezárulnak. Felhívták a figyelmet: az állásfoglalás kezdeményezői között volt az MSZP két EP-képviselője, Göncz Kinga és Tabajdi Csaba is.
Az elvakult támadás elvakult reakciót szül – kommentálta a Kereszténydemokrata Néppárt alelnöke az Európai Parlamentben csütörtökön elfogadott négypárti állásfoglalást az MTI-nek, hozzátéve: Magyarország annyi tisztelet elvár az unió politikusaitól, mint amennyit mi adunk nekik. Rétvári Bence az MTI-nek úgy fogalmazott: nem az egész Európai Parlament, hanem csak egy szűk többség ítélte el Magyarországot, a néppárti és konzervatív képviselők kiálltak Magyarország mellett. Hozzátette: az EP-ben nem Magyarországról vitatkoztak, hanem a kialakult sajtóhírekről, például arról, hogy bebörtönözik a hajléktalanokat, betiltják a szerzetesrendeket, és összekeverik az Alkotmánybíróságot a Legfelsőbb Bírósággal. Az Európai Unió szocialista és liberális képviselői most ugyanazt a hibát látszanak elkövetni, mint amit a magyar liberális párt, az SZDSZ a 2010-es választások alkalmával megtett: kampányában a szélsőjobboldal térnyerésével riogatott, nagyban erősítve ezzel annak népszerűségét – mondta. A KDNP alelnöke úgy látja, hogy az EP baloldali és liberális frakciói példa nélküli módon rontottak rá egy tagországra. Szerinte Magyarországon bár továbbra is egyértelmű az EU-támogatottsága, de az igaztalan vádak az EU-szkeptikusok és Jobbik-szavazók számát növelik.
A hazaáruló bal-liberálisok megint megtették a magukét! “KÖSZÖNJÜK”
ebihal!
Szerinted?
Másrészről emlékszel még a Tanúra?
Hogy is mondta Virág elvtárs Pelikánnak?
A lényeg a statuáláson van!
EP: MEGHOZTÁK A KONCEPCIÓS ÍTÉLETET
A határozat Magyarország önrendelkezését súlyosan sértő pontokat tartalmaz – Tabajdi és Göncz is igennel szavazott
Az Európai Parlament csütörtöki plenáris ülésén a szocialista, liberális, zöld és kommunista frakciók megszavazták a Magyarországot elítélő határozatot. Az állásfoglalást annak ellenére hozták meg, hogy az Európai Bizottság és a magyar kormány közötti egyeztetések hamarosan lezárulnak. Ez az eljárás a koncepciós perek gyakorlatát idézi. A határozat Magyarország önrendelkezését súlyosan sértő pontokat tartalmaz, és kilátásba helyezi az Európai Unióról szóló Szerződés hetedik cikkének alkalmazását is. Az állásfoglalás kezdeményezői között van az MSZP két képviselője, Göncz Kinga és Tabajdi Csaba is – tájékoztat közleményében Magyar Néppárti Képviselőcsoport.
Apókát a közelmúltban ünnepelte néhány száz ember a villa negra előtt. Nem tudom mennyire büszke a lányára? Hogyan mondta JÉZUS Júdással való beszélgetésük végén? “GYÜMÖLCSÉRŐL ISMERSZIK MEG A FA” Tényleg büszke a lányára??????????????????? és ő saját magára? Rákosi elvtárs mit csinálna mostanság?
Ez már régen nem a demokráciáról szól, ez az egész, nem is szólt, csak “jeligeként” használták a tömegek megtévesztésére, úgy ahogyan a mai szavazás, s annak eredménye is.
“A kritika az Orbán-kormánynak szól
Az Európai Parlament (EP) csütörtökön megszavazott állásfoglalása felszólítja az Európai Bizottságot: biztosítsa, hogy Magyarországon a jogalkotás nemcsak az európai jogszabályok betűjével, de azok szellemével, az EU alapértékeivel, a demokratikus szabadságjogokkal is összhangban legyen – emelte ki a strasbourgi szavazás után kiadott nyilatkozatában Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője. “Sem a korábbi, sem a mostani állásfoglalásokban nem szerepel egyetlen olyan mondat, amely elítélné Magyarországot, vagy a magyar állampolgárokat bármilyen módon bírálná. A kritika az Orbán-kormánynak szól, azonban az Orbán kormány nem egyenlő Magyarországgal” – hangsúlyozta a magyar szocialista politikus, aki Göncz Kingával, az EP állampolgári jogi szakbizottságának alelnökével együtt az állásfoglalás-tervezet társszerzői közé tartozott.”
Mi az hogy nem a Magyar Nemzet ellen szavaztak a hazaárulóink? Van aki ezt komolyan gondolja? A magyar nép választotta Parlamentjét, Kormányát, Miniszterelnökét! Akkor miért akarják másképpen beállítani az adott tényeket? Igen is a Magyar Nemzet, a HAZÁJUK ellen szavaztak, tehát hazaárulók.
Itt lenne az ideje, hogy egy Fehér Könyv-szerüségben név szerint idézni, ki, mikor és mit mondott:olyat, amivel ártott a magyarságnak. Tárgyszerűen.Ákoska genetikájától a mi
Kingánk orbitális hazugságaiig. Mellette készülne egy angol (hiteles ) fordítás is, nevezettek szigorúan objektív eddigi tevékenységének leírása. Ezt kapná meg az EU
legilletékesebbje. Az átvételt IGAZOLNI! A könyvet itthon terjeszteném .Nem biztos hogy ingyen. Sok magyar nem tudja, hány hazaáruló dolgozik nemzete ellen. Egy nyilvános parlamenti beszédet megérne….
Nagyon kíváncsi lennék, mit szólnának zöld (fülű) és egyéb bolsi bürokraták, ha valakinek eszébe jutna népszavazásra bocsáttatni EU tagságunkat? Annyi jót még nem hozott nekünk, és most látványosan megaláznak bennünket…. -Hát- eléggé kétesélyes lenne most.És nem a fő ellenségük Orbán kérné. A bankár urak valószínűleg nem járnának túl
jól vele…
Mielőtt tovább felhergelnétek magatokat és egymást, olvassátok el az Európai Parlamentben ma jóváhagyott “Állásfoglalás-tervezet” nem hivatalos fordítását!
Állásfoglalás tervezet a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége, a Liberálisok és Demokraták Képviselőcsoportja, a Zöldek/Európai Szabad Szövetség Képviselőcsoportja és az Északi Baloldal/Egyesült Baloldal Képviselőcsoportja nevében.
Az Európai Parlament állásfoglalás-tervezete a közelmúlt magyarországi politikai eseményeiről Az Európai Parlament,
– tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2., 3., 4., 6. és 7. cikkére, az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 49., 56., 114., 167. és 258. cikkére, az Európai Unió Alapjogi Chartájára és az Emberi Jogok Európai Egyezményére (EJEE) az alapjogok tiszteletben tartása, előmozdítása és védelme tekintetében,
– tekintettel Magyarország új Alaptörvényére, amelyet a Magyar Köztársaság Országgyűlése 2011. április 18-án fogadott el, és amely 2012. január 1-jén lépett életbe (a továbbiakban: az új Alaptörvény), valamint az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseire, amelyet 2011. december 30-án fogadott el a Magyar Köztársaság Országgyűlése (a továbbiakban: Átmeneti Rendelkezések),
– tekintettel a Joggal a Demokráciáért Európai Bizottság (Velencei Bizottság) által közzétett CDL(2011)016. és CDL(2011)001. számú, az új magyar Alaptörvényről és az új magyar Alaptörvény kidolgozásának folyamatával kapcsolatban felmerült három jogi kérdésről szóló véleményekre,
– tekintettel az Európai Parlament 2011. március 10-i, a magyarországi médiatörvényről és 2011. július 5-i, a magyar alkotmány felülvizsgálatáról szóló határozataira, – tekintettel arra, hogy az Európai Bizottság alelnöke, Neelie Kroes 2011 októberében felállította a Médiaszabadság és Pluralizmus Magasszintű Munkacsoportot,
– tekintettel a Tanács és a Bizottság által tett nyilatkozatokra az Európai Parlament 2012. január 18-án tartott, a közelmúlt magyarországi politikai eseményeivel foglalkozó plenáris vitájában,
– tekintettel az Európai Bizottság 2012. január 17-i döntésére arról, hogy gyorsított kötelességszegési eljárást indít Magyarország ellen a központi bank és az adatvédelmi hatóság függetlensége, valamint az igazságszolgáltatást érintő intézkedések miatt,
– tekintettel eljárási szabályzata 115. cikke (5) bekezdésére és 110. cikkének (4) bekezdésére,
A. mivel az Európai Unió az EUSZ 2. cikkében foglaltak szerint a demokrácia és a jogállamiság értékein, az Európai Unió Alapjogi Chartájában és az EJEE-ben rögzített alapjogok és szabadságok kétségbevonhatatlan tiszteletén és az említett jogok, szabadságok és elvek jogi értékének elismerésén alapul, amit tovább erősít az EU közelgő csatlakozása az EJEE-hez,
B. mivel a jelenlegi és a csatlakozásra váró tagállamok, valamint az Európai Unió kötelessége, hogy a tagállami jogalkotás tartalma és eljárásai összhangban álljanak az uniós jogszabályokkal és értékekkel, különösen a Koppenhágai Kritériumok között, az Alapjogi Kartában és az EJEE-ben írtakkal és, hogy az elfogadott jogszabályok betűje és szellemisége nem áll ellentétben ezekkel az értékekkel és eszközökkel;
C. mivel Magyarország 2011. április 18-án új alkotmányt fogadott el, amelynek elfogadását és egyes rendelkezéseit az Európai Parlament 2011. július 5-i határozatában bírálta, egyben felszólította a magyar kormányt arra, hogy foglalkozzon a Velencei Bizottság által korábban felvetett ügyekkel és problémákkal, valamint felszólította az Európai Bizottságot, hogy végezzen alapos vizsgálatot és elemzést az új alkotmányról és az abban meghatározott sarkalatos törvényekről, hogy megvizsgálja, azok betűje és szelleme összhangban áll-e a közösségi joggal, különösen az EU Alapjogi Kartájával,
D. mivel a sarkalatos törvények elfogadása számos területen aggodalmakat ébresztett, különösen az igazságszolgáltatás függetlensége, a nemzeti bank függetlensége, az adatvédelmi hatóság függetlensége, az igazságos politikai verseny és politikai váltógazdaság terén, a jövedelemadó rendszerét kétharmados szabályozás alá rendelő a stabilitási törvényben szereplő rendelkezések, a jelenlegi kormánytöbbségnek biztosított kivételes és szokatlanul hosszú időszakra szóló kinevezések lehetősége a sarkalatos törvényekben, így korlátozva a későbbi kormányok kormányzóképességét,
E. mivel az Országos Bírói Hivatal elnökének és a Legfőbb Ügyésznek, joga lesz arra, hogy az egyes ügyeket konkrét bíróságokra utalja, megsértve a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogot, F. mivel az új alkotmány és annak Átmeneti Rendelkezései a Legfelsőbb Bíróságot a Kúriával helyettesítették, ezzel idő előtt, két év után megszakítva a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökének hat éves megbízatását, G. mivel az új alkotmány a bírók és ügyészek kötelező nyugdíjkorhatárának csökkentését mondja ki a korábbi 70 évről 62 évre, a Kúria elnöke és a legfőbb ügyész kivételével, ami diszkriminatív jellegű és megközelítőleg 300 bíró nyugdíjba vonulásához vezet, amely súlyos beavatkozás az igazságszolgáltatás független működésébe;
H. mivel az új alkotmány előírásai szerint a parlamenti biztosok száma a korábbi négyről egyre csökken, ezzel gyakorlatilag megszakítva a személyes adatok védelmének és a közérdekű adatok nyilvánosságának érvényesüléséért felelős országgyűlési biztos (adatvédelmi biztos) 6 éves mandátumát, ezzel súlyosan sértve függetlenségét, mivel hatáskörét egy újonnan létrehozott hivatal veszi át,
I. mivel a Magyar Országgyűlés számos visszamenőleges hatályú törvényt fogadott el, megsértve ezzel az európai jog egyik alapelvét, a visszamenőleges jogalkotás tilalmát;
J. mivel a közelmúltban elfogadott egyházakról és vallási felekezetekről szóló törvény szokatlanul szigorú szabályokat fogalmaz meg az egyházak alapításáról, és azt a kétharmados parlamenti többség jóváhagyásától teszi függővé,
K. mivel az alkotmány rendelkezései értelmében a Magyar Alkotmánybíróság a költségvetési törvények felülvizsgálásával kapcsolatos hatalma jelentősen csökkent;
L. mivel aggodalmakat ébreszt, hogy jelentős számú ügy részletes szabályozását vonták a kétharmados többséget igénylő sarkalatos törvények körébe, köztük olyan ügyeket is, amelyeket általában egyszerű többséggel szabályoznak, ahogy azt a Velencei Bizottság jelentése megállapította;
M. mivel az Európai Bizottság alelnöke, Viviane Reding aláhúzta a Bizottság abbéli szándékát, hogy megvizsgálja, hogy az új igazságszolgáltatási rendszer befolyásolja-e a bíróságok függetlenségét; mivel az Európai Bizottság alelnöke, Neelie Kroes, és a médiaszabadsággal és pluralizmussal foglalkozó magas szintű munkacsoport elnöke, Vaira Vike-Freiberga ismételten kifejtette aggályait a magyarországi médiaszabadsággal és pluralizmussal kapcsolatban,
N. mivel az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso 2012. január 18-án aláhúzta, hogy a jogi szempontokon túl aggályos a demokrácia minősége is Magyarországon, valamint felhívta a magyar hatóságok figyelmét a demokrácia és szabadság alapelveinek tiszteletére, illetve hogy ezeket ne csak a normák szintjén hajtsák végre, hanem a gyakorlatban, és az ország politikai és szociális életében is;
O. mivel az Európai Bizottság 2012. január 17-én kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen három ügyben: a Magyar Nemzeti Bank függetlensége, a bírák nyugdíj korhatárának Alaptörvénybe foglalt kötelező leszállítása, és az adatvédelmi hatóság függetlensége, ugyanakkor további információt kért a magyar hatóságoktól az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban;
P. mivel az EP Állampolgári Jogi Bizottsága a az alapjogok helyzete az Európai Unióban (2009) – hatékony végrehajtás a Lisszaboni szerződés hatálybelépését követően című jelentésében (2009/2161(INI), kérte az Európai Unióról szóló Szerződés 7. cikkelyével foglalkozó 2003-as Bizottsági Kommunikáció felülvizsgálatát, annak érdekében, hogy átlátható és koherens módon legyenek kezelhetőek az Európai Unión belüli esetleges emberi jogi jogsértések és az új emberi jogok védelmére született szabályozási keretekre figyelemmel alkalmazható legyen az EUSZ 7. cikkelye;
Q. mivel a magyar kormány és nevezetesen a magyar miniszterelnök az Európai Bizottságnak küldött levelében és az Európai Parlament előtt jelezte készségét azon problémák vizsgálatára, amelyek kiváltották a kötelezettségszegési eljárásokat, a szóban forgó törvények módosítására, valamint vállalta, hogy együttműködik a továbbiakban az európai intézményekkel a jogi eljárásokon is túl;
R. mivel az Európai Parlament az EU jog értelmében szereppel bír az alapvető jogok és szabadságok érvényesülésének ellenőrzése terén az Európai Unió 27 tagállamában;
1. Súlyos aggodalmát fejezi ki a magyarországi helyzettel kapcsolatban a demokrácia, a jogállamiság, az emberi és szociális jogok tiszteletben tartása és védelme, a hatalmi fékek és ellensúlyok, az egyenlőség és az antidiszrkrimináció kapcsán;
2. Felkéri a magyar kormányt, hogy vegye figyelembe az Európai Unió Bizottságának, az Európa Tanácsnak és a Velencei Bizottságnak ajánlásait, kifogásait és követelményeit a fenti kérdésekben, és azoknak megfelelően módosítsa az érintett törvényeket, mivel a magyar polgárok érdeke, hogy az Európai Unió alapértékei és normái érvényesüljenek;
3. Tudomásul veszi az Európai Bizottság, az Európa Tanács és a Velencei Bizottság azon határozott szándékát, hogy átfogó vizsgálatot indítson annak megállapítására, hogy a magyar jogrendszer összhangban áll-e az európai jog betűjével és szellemével;
4. Felszólítja az Európai Bizottságot, a szerződések őrét, hogy vizsgálja meg alaposan az említett törvények esetleges jövőbeni módosításait, végrehajtásukat, és hogy azok összhangban vannak-e az EU szerződéseinek betűjével és szellemével, valamint folytasson átfogó ellenőrzést annak biztosítására,
a. az igazságszolgáltatás függetlenségét, nevezetesen az Országos Bírói Hivatalt, az Ügyészséget, és általában véve a bíróságokat politikai befolyástól mentesen irányítsák, és hogy ne lehessen önkényesen megrövidíteni a függetlenül kijelölt bírók mandátumát;
b. hogy a Magyar Nemzeti Bank szabályozása megfelel az Európai jogszabályokban foglaltaknak;
c. hogy az adatvédelem intézményi függetlenségét, és az információ szabadságát visszaállítsák, és ne csak a vonatkozó törvény szövegében, hanem a törvény alkalmazásakor is biztosítsák;
d. hogy teljes mértékben visszaállítsák az Alkotmánybíróság arra vonatkozó jogát, hogy minden jogszabályt ellenőrizhessen, ideértve a költségvetési és adótörvényeket is;
e. hogy a magyar médiatörvény szövege és alkalmazása is biztosítsa a média szabadságát és pluralizmusát, különös tekintettel az ellenzék, illetve a civil szervezetek képviselőinek részvételére a Média Tanácsban;
f. hogy az új választási törvény összhangban van az EU jogszabályainak betűjével és szellemével, valamint a demokratikus politikai váltógazdaság elvével;
g. hogy a politikai ellenzék jogainak gyakorlása az intézményeken belül és azon kívül is biztosított;
h. hogy az egyházakról és vallási felekezetekről szóló törvény tiszteletben tartja a vallásszabadság alapelveit, valamint tartózkodik attól, hogy az egyházak alapítását kétharmados parlamenti többség jóváhagyásától tegye függővé;
5. Felkéri az Európai Bizottságot, hogy kérjen véleményt a Velencei Bizottságtól az új alkotmányt, az átmeneti rendelkezéseket és a sarkalatos törvényeket tartalmazó törvénycsomag egészéről, és ezekben az ügyekben együttműködését folytassa az Európa Tanáccsal;
6. Utasítja az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot, hogy az Európai Bizottsággal, az Európa Tanáccsal és a Velencei Bizottsággal közösen, kísérje figyelemmel, az e határozat 3. pontjában az Európai Bizottság és az Európa Tanács által megfogalmazott ajánlások végrehajtását, és erről készítsen jelentést;
7. Utasítja az Elnökök Értekezletét, hogy a 6. pontban említett jelentés eredményére tekintettel fontolja meg annak lehetőségét, hogy megteszi az Eljárási Szabályzat 74e, illetve az EUSZ 7.1. cikke szerinti eljáráshoz szükséges intézkedéseket;
8. Utasítja annak Elnökét, hogy jelen határozatot továbbítsa a Tanács, a Bizottság, az Európa Tanács, a tagállamok kormányai és parlamentjei, az Alapjogi Ügynökség, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet és az ENSZ főtitkár részére.
MTI nonprofit Zrt. 2010 © Minden jog fenntartva.
Csak utána érdemes vitatkozni, ha előbb a fentieket végig elolvastátok!!!