Origo
Egyik oldalról hősök, másikról áldozatok voltak azok a magyar és német katonák, akik Budapest ostromának legvégén, 1945. február 11-én megpróbáltak kitörni a szovjet ostromgyűrűből.
A halottak száma háromszor nagyobb volt, mint a normandiai partraszálláskor. A katonák mellett sok gyerek is meghalt a Hitlerjugend tagjai és a leventék közül. Ungváry Krisztián történész idegenvezetőként kalauzolt az események helyszínén.
végre korrekt módon megemlékeztek! köszönet!
http://www.masodikvh.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=770&Itemid=205
Nem árt tudni, hogy az 1945. február 11. és 13. között lezajlott budavári kitörés kapcsán az alábbiakra emlékezünk!
A szovjet csapatok által több gyűrűvel bekerített budai várban összesen mintegy 28 ezer német, és 26 ezer magyar katona, továbbá körülbelül 3 ezer civil fegyveres (például a műegyetemista fiatalokból alakult zászlóalj) és nyilas rekedt bent.
A rendelkezésre álló adatok szerint, február 11-ig a védelmi harcokban 5000 német katona elesett és 9000 német megsebesült.
A védők a várnegyedbe szorultak és a kazamatákban több mint tízezer sebesültet helyeztek el!
A kitörésben kb. 14 000 német, és csak kb. 7.500 magyar katona és civil vett részt, mert a parancs úgy szólt, hogy aki nem érzi képesnek magát arra, hogy a budai hegyekben harcolva 25-30 kilométert megtegyen, az ne vegyen részt az akcióban.
1945. február 11-én reggel született meg a döntés a kitörésről, és az akció aznap éjjel kezdődött.
A közel két napig tartó harcot jelentő kitörési kísérlet sajnos elbukott, és csak pár száz embernek sikerült kijutnia a 3 – 4 szeres orosz bekerítésből.
A kiürült várba óvatosan kezdtek beszivárogni az oroszok, de aztán felbátorodtak és elkezdődött a féktelen erőszak.
A vár kazamatáiban maradt sok ezer sebesült ügyét úgy oldották meg, hogy benzines hordókat gurítottak le a kazamatákba és kézigránátot dobtak a hordók után!
Vasutasokat és villamoskalauzokat mészároltak le, mert egyenruhájukat pártszolgálatos uniformisnak nézték.
Mivel az elhúzódó ostromot Moszkva felé azzal magyarázták, hogy nagy létszámú volt a védősereg, ezért minden férfit összeszedtek hadifogolynak aki a kezükbe került.
Az elhurcolt férfiakért a nőket azzal kárpótolták, hogy nagy részüket megerőszakolták.
Ezt az eseménysort tekintik a született kollaboránsok felszabadulásnak, és ítélik el azokat, akik tudták, hogy mi a katonai becsület, és a szigetvári hősök példáját követve, inkább meghaltak mint, hogy megadják magukat!
A budavári kitörés áldozatainak emlékére ajánlom “A Szent László hadosztály balladáját”! (Annak ellenére, hogy Ők nem voltak ott a bekerítettek között.)
”Háborúban hallgatnak a múzsák”-
mondták bölcsen a rómaiak egykor,
de ha a hősök sírját már betakarták,
megfeledkezik róluk az utókor.
Bár már nem festi vér vörösre a hantot,
szólni kell, kézbe kell venni a lantot,
hogy volt egy hadosztály, mely soha el nem bukott,
mert meg tudott halni, ha győzni nem tudott.
Mint már annyiszor a történelmünk során,
magyar vér folyt ismét a földjeink porán,
s mikor a győzelem már reménytelen volt,
hogy a becsületünkön ne eshessen folt,
és hogy jó hírünket ne takarja homály,
megalakult a Szent László hadosztály.
A hadosztály, mely soha el nem bukott,
mert meg tudott halni, ha győzni nem tudott.
Ma már alig emlékeznek a hős csatákra.
Dunaharasztira. Soroksárra.
Isaszegre. Csepelre. Fótra. Kéthelyre. Letkésre.
Kicsindre. A Balaton-felvidéki ütközetekre.
A dunántúli utolsó harcokra,
és a vérben ázó baráti arcokra.
A hős hadosztályra, mely soha el nem bukott,
mert meg tudott halni, ha győzni nem tudott.
Ajánlás:
Magyar fiatalok! Sosem feledjétek,
és mondjátok el, ha Ti lesztek a vének!
A Szent László hadosztály, soha el nem bukott,
mert meg tudott halni, ha győzni nem tudott!
Az oroszok az Ostrom utcában tankokkal tiporták szét a sebesülteket.
Az Olasz fasorban (ma Szilágyi Erzsébet) pedig összeszedték a sebesülteket,
a Városmajorban (kb. a Fillér utca átellenében)egy gödörbe dobták őket,és élve
eltemették őket,miután mésszel leöntötték őket.A föld még fél óráig mozgott felettük.
Emlékeztetőül!Nem a SZU.kezdte a háborút!Először mi mentünk oda még hozzá hívatlanul.
Aztán ők is megjöttek!Úgy bántak velünk ahogy az ellenségeikkel szoktak.A németek csak azt kapták amit ők adtak!Azok akik meg velük tartottak osztoztak a sorsukban!Nem ők azok akiket sajnálni kellene!Azokat a civileket,nőket,gyerekeket akik az értelmetlen hiába való harcok áldozataivá váltak,igen azokat lehet szánni,sajnálni!!1945.február 13. az ostrom végét jelentette.
Az ostromét,amit német szövetségeseinknek köszönhettünk!Annak a szövetségesünknek aki
1944.márc.19.megszállta Magyarországot!Megszállta és kirabolta!Erre érdemes emlékezni!!
Előtte meg a szövetséges Szovjetúnióval Lengyelországot támadta meg.(Finnország és a balti államok után.)Remember Katyn!
Hát a Szovjetunió nem támadta meg Lengyelországot 1939 szeptemberében, nem foglalta el fél Lengyelországot, nem gyilkolta le a lengyel tiszteket Katynban? Nem támadta meg Finnországot és nem vette el tőle Karjalát? Nem vette el Romániától Besszarábiát? 1940-ben nem támadta meg a független balti államokat, nem foglalta el és nem hurcolta el a lakosság jelentős részét?
Joságos nem mai gyerek, Ön jóságosan helyeselte, hogy az oroszok magyar nők százezreit becstelenítették meg? Ha igen, akkor Önt bizonyosan felszabadították!
Hatágú sárga csillag után ötágú vörös csillag, utánna kék négyágú Nato szélrózsa. Mi jön utánna, rózsaszín háromszög?
joságos.
még egyszer:
emlékezni kell és nem feledni az áldozatokat, a halottakat és a hősöket.
“Érdekes” hogy itt (is) náciznak és fasisztáznak a komcsilibsik,és elhallgatnak tényeket.
A szlovákok besegítettek a CCCP-nek Lengyelország megtámadásában?Harcoltak bolgár,román,szlovák csapatok is Ivánék ellen?És mi vagyunk egyedül a nácik?
Rajtunk kívül melyik ország fogadta be (és elengedte) a lengyel katonákat?
-törölve-
1. Európa nyugati fele nem kérte, hogy bárkit tartsanak fel. A nyugati (kivéve német) társadalom nagy többsége alig várta, hogy a nácik végre eltakarodjanak és vége legyen a háborúnak.
2. A “feltartásra” a német igények (pl.: gyárak leszerelése, gazdasági erőforrások végső kimerítése) miatt volt szükség.
3. Európa nyugati fele felszabadulásként élte meg a nácik (akik nem a teljes német néppel voltak egyenlőek) elgyepálását és az angolszász és egyéb (pl.: lengyel csapatok) bevonulását.
4. Sajnos a német nácik esztelensége katasztrófába sodorta a német nemzetet és a német államot. Jelentős morális, gazdasági, infrastruktúrális és területveszteséget okozott (a lengyel kérdés így oldódott meg).
5. A magyar nácik esztelensége meg a magyar nemzetet sodorta – részben talán elkerülhető – katasztrófába (mi csak mínusz három falut vesztettünk 1920-hoz képet, de jelentős volt a pusztítás mértéke, mert a hazaáruló nyilasbanda miatt az egész ország hadszintér lett).
6. Az általunk lenézett románoknak akkor is több eszük volt, mikor “jöttek az oroszok” (ez is hosszú történet).
7. Az oroszok szempontjából nézve jogos az ő “ünnepük”. Beszélhetnek honvédő háborúról (a német nácik támadták meg őket). Ez független attól, hogy “mi lett volna ha fordítva alakul”… Mintegy 20 millió orosz halt meg a háborúban.
8. Magyarországot és Budapestet a korabeli iratok szerint az oroszok nem felszabadították, hanem megszállták. Mi egy ellenséges ország voltunk az ő szemszögükből, melyet le kívántak gyűrni. A magyar lakosság többsége megszállóként tekintett az oroszokra, félt tőlük, de aki viszont nem az sem feltétlenül “áruló”.
9. Az orosz katonák mindegyike se volt “tolvaj tömeggyilkos”.
10. Mivel a német nácik a zsidók és cigányok (majd a szlávok) után vélhetően a magyarság többségét is kiírtották volna, ezért összességében az oroszokkal “jobban jártunk”. Ha a návi uralom marad, akkor a kevés “maradék” magyar meg már rég német lenne (kérkedne németségével, német tudásával… bla-bla-bla).
11. Bolond az aki azt hiszi, hogy meghagytak volna egy 12-13 milliós magyarságot a német élettérben. De ez már szintén a “mi lett volna ha” kategóriája.
12. Korabeli források és a történészek (pl.: Ablonczy Balázs) világosan leírják, hogy az erdélyi szászok, kiknek politikai elitje 1918-ban a Romániához való csatlakozás híve volt (meg egyébként is megbízhatatlanok voltak) milyen nagy pofával jártak 1940-ben és az azt követő években. Ezzel szemben a történészek azt is megemlítik, hogy a “magyarosabb” erdélyi és partiumi svábokra ez nem volt igaz. 1940-ben ők nem karlendítéssel és horogkeresztes zászlókkal “várták” a bevonuló magyar katonákat.
Érdekes dolgok ezek.
13. A masírozóknak is többet kellene olvasniuk és kevesebbet pofázniuk.
Admin!
Kérem 16:34-esem törlését. Félreolvastam azt a Királyerdei-féle hsz-t, amire reagáltam. A 16:44-es hsz-el reagálok az eddig leírtakra.
Köszönöm.
T.Tarjányi László!Én a háború után 1947-ben születtem.Azonban a mögöttem lévő generációnak köztük a gettóba zsúfolt százezernek bizony az felszabadulás volt.Felszabadulás volt az egész
országnak a nyilas rémuralom és a német megszállás alól!
Fel kellene végre fogni, hogy az egyes társadalmi csoportok másképp élhetik meg ugyanazt az eseményt. Ettől még egyik sem “áruló”.
A gettó lakóinak és egyéb a nyilasok által üldözött csoportoknak (pl.: politikai ellenzék) felszabadulás volt.
Ez vitathatatlan.
Persze az is világosan látható, hogy a kitörésben résztvevő katonákra emlékezők egy jól körülírható csoportja nem a katonákra akar emlékezni.
Ma már számos lehetőség van elhunyt katonáinkra emlékezni. Emellett számos lehetőség van a civil áldozatokra emlékezni.
De aki vörös festéket hord a szovjet kiskatonák emlékművére az nem tud hitelesen emlékezni a magyar katonákra sem.
folyt.köv
Akik a kitöréskor elesett magyar katonákra emlékeznek valahogy soha nem emlékeznek az 1938-as, 1939-es, és 1940-es visszacsatolásokban sorozott katonaként résztvevő nem keresztény katonákra.
Inkább azok stílusát viszik tovább, akik már Erdély visszacsatolásakor is sokkal jobban “tudták” az erdélyi magyaroknál, hogy ki és milyen az igazi erdélyi magyar. Ők beszéltek a magyar hadsereg tagjaként (ja, és már akkor “nyilasként”) “a ráncba szedni való, rózsaszínű erdélyiekről”.
Gratulálok.
Mindenki emlékezzen arra, amire akar! A holokausztozók a holokausztra, a kitörésről emlékezők a hősiességre! Nem kell egymást megköpködni, mindenkinek a saját fájdalma fáj a legjobban! Nekem Trianon a legnagyobb magyar fájdalom.
Van Raoul Wallenberg emlékmű, miért nincs Horthy emlékmű?
Akinek az oroszok a felszabadítók ünnepeljék azokat, a többségnek a megszálló hódítók, magyar nők meggyalázói, magyar értékek zabrálói! Az egyik álláspontot is szerepeltetni kellene a médiában és a másikat is! Milyen alapon hallgatják el a többségi magyarság szenvedéseit? Nyilasoznak, miközben elhallgatják az ávósok etnikai hovatartozását! Mindent, mindent nyilvánosságra! Az összes besúgó aktáját is, meg a megbízóik listáját is! A magyar nép meg értékelje a történelmét minden adat birtokában!
T.Tarjányi László!
Talán mert Horthy nem szolgált rá!
Napersze “joságos”!
Ifj.Horthy Miklóst viccből deportálták Mathausenbe?
És Horthyt Deutschlandba?
És viccből pénzelték a zsidók Horthyt Portugáliában?
És viccből nem lett Horthy “háborús bűnös” Nürnbergben?
Hogyis van ez?
Királyerdei ne süllyedj le a szintjükre, mert legyőznek a rutinjukkal…
Aki meg azt állítja(kinek nem inge…), hogy azok az emberek megérdemelték a sorsukat, akkor nekik is hasonló sorsot kívánok. Legalább szenvedjenek annyit a halálért, mint akiket élve eltemettek.
Nagypapámat pl annak ellenére soroztatta be egy jóságos jóakarója, hogy már elmúlt bőven 40 éves. Ott is maradt szerencsétlen. Utána ez a jóakarója lett a legnagyobb büdös komcsi a környéken.
Érdekes a szövetségesek nem követtek el ilyen durva háborús bűnöket, mint az oroszok.
Emlékeztető “Gordon”-nak és “joságos.”-nak!
Kedves “Gordon”, és kedves “joságos.”!
Az itt közölt hozzászólásaitokkal ismét alaposan leszerepeltetek.
Írtad “Gordon”, hogy: “Nem a méltóságteljes emlékezésekkel van a baj. Természetes hogy minden nemzet emlékezik a halottaira.”
Ehhez csak annyit jegyzek, hogy a budavári kitörés során elesett, a normandiai partraszállás áldozatainak a háromszorosát meghaladó számú halottakra, a magyar nemzet selejtjei ma is úgy emlékeznek, hogy:
– Jaj, ne kezdjük ezt a baromságot újra!
– Az esemény(ek)hez körített náci és komcsi humbuk a lerágott csont.
– Február 11.-e nem egy olyan nap amelyről épeszű ember megemlékezik!
A német megszállok, és a velük tartó magyar csatlósaik megpróbáltak kitörni.
Hál istennek nagyon kevesüknek sikerült!
Nem ismerősek nektek véletlenül az idézett fenti mondatok?
Tényleg hálát kell adnunk az Istennek, hogy a Budapest védelmére önkéntesekből alakult Műegyetemi Zászlóaljból csak 8 magyar fiatalnak sikerült kitörni?
Milyen magyar emberek vagytok Ti?
KIEGÉSZÍTÉS a korábbi hozzászólásomhoz:
Kedves “Gordon”!
Neked tényleg csak ennyi eszed van, mint amennyit az alább idézet mondataid alapján feltételezni lehet, vagy csak szándékosan bosszantod a többi fórumozót?
1. A magyar nácik esztelensége meg a magyar nemzetet sodorta – részben talán elkerülhető – katasztrófába (mi csak mínusz három falut vesztettünk 1920-hoz képet, de jelentős volt a pusztítás mértéke, mert a hazaáruló nyilasbanda miatt az egész ország hadszintér lett).
“Gordon”! A háború elején Magyarország, a földrajzi fekvése miatt, felvonulási területe volt annak, az akkor egész Európát lehengerlő Németországnak, amelynek a szövetségeseként Európa legtöbb országának a katonái részt vettek a Szovjetunió elleni háborúban. 1944. őszén és 1945. tavaszán pedig a magyar nyilasok megkérdezése nélkül vált hadszíntérré az ország pusztán azért, mert átgördült rajtunk is világháború.
Ezt a hülyéken kívül csak azok a demagóg alakok nem értik, akik nem akarják érteni.
2. Az általunk lenézett románoknak akkor is több eszük volt, mikor “jöttek az oroszok”
(ez is hosszú történet).
“Gordon”! Ez a történet csak a realitásérzék teljes hiányában szenvedő embereknek és a magyarellenes gazembereknek hosszú történet. Aki tudja, hogy Magyarország 1944. márciustól formálisan is a németek által megszállt ország volt, és nemcsak látta már Európa térképét, hanem képes is felfogni a látottakat, az nagyon gyorsan belátja, hogy a románok egészen más pozícióban voltak ahhoz, hogy kiugorjanak a háborúból.
3. Az oroszok szempontjából nézve jogos az ő “ünnepük”. Beszélhetnek honvédő háborúról (a német nácik támadták meg őket). Ez független attól, hogy “mi lett volna ha fordítva alakul”… Mintegy 20 millió orosz halt meg a háborúban.
“Gordon”! Magad írtad, hogy “Természetes hogy minden nemzet emlékezik a halottaira.”
Ennek ellenére vagy olyan pofátlan, hogy azzal kezdted a témával kapcsolatos megszólalásodat, hogy “Jaj, ne kezdjük ezt a baromságot újra!”
Még ha Te nem is vagy magyar, akkor is vedd tudomásul, hogy az elesett magyar katonák a mi halottjaink, és ugyanúgy jogunk és kötelességünk emlékezni rájuk, mint az oroszoknak!
(Különösen azért, mert mint korábban leírtam részedre, a Szovjetunió keményen készült”az európai munkásság felszabadítására”, és csak azért nem ők kezdték el a világháborút, mert a németek még azt megelőzően megtámadták őket, hogy teljesen fel tudtak volna készülni a felszabadító háborúra.)
4. Az orosz katonák mindegyike se volt “tolvaj tömeggyilkos”.
“Gordon”! Ezt senki nem állította. Ez csak a Te kitalációd, amellyel egyenlőségjelet akarsz tenni az orosz és a szövetséges német katonák közzé, és kisebbíteni akarod az orosz katonák magyarországi háborús bűntetteit.
5. Persze az is világosan látható, hogy a kitörésben résztvevő katonákra emlékezők egy jól körülírható csoportja nem a katonákra akar emlékezni.
De aki vörös festéket hord a szovjet kiskatonák emlékművére az nem tud hitelesen emlékezni a magyar katonákra sem.
Akik a kitöréskor elesett magyar katonákra emlékeznek valahogy soha nem emlékeznek az 1938-as, 1939-es, és 1940-es visszacsatolásokban sorozott katonaként résztvevő nem keresztény katonákra.
“Gordon”! Miből gondolod, hogy az ezen a fórumon emlékezők között van olyan:
– aki nem a kitörésben résztvevő katonákra akar emlékezni,
– és aki vörös festéket hord a “szovjet kiskatonák” emlékművére.
Kérdezem Tőled, hogy:
– Miért csak az oroszoknak vannak emlékművei, és miért nincsennek Budapest védőinek is méltó emlékművei?
-Miért kellene megkülönböztetett figyelemmel emlékezünk azokra a nem keresztény sorozott katonákra akik többsége nem a harcokban, hanem az árulásban jeleskedett?
“Gordon”! Te kiknek a leszármazottja vagy? A magyar nőket megerőszakoló szovjet katonáknak, vagy a nem keresztény sorozott katonáknak, és ezért akarod ezeket minden áron előnyben részesíteni a mi elesett katonáikkal szemben?
A hozzászólásaidat olvasva az embernek leginkább az a gondolata támad, hogy Te valószínűleg egy orosz katona által elkövetett erőszakos közösülés eredményeként jöttél a világra és azért vagy ennyire magyarellenes.
Kedves “joságos.”!
Honnan veszed azt, hogy Németországot annyira szeretem?
Tőlem ilyen kijelentést sehol nem olvashattál.
Ezenkívül magyar SS zászlóaljakról sem írtam egy szót sem.
Ha pedig Te a Szent László hadosztályt nevezed SS zászlóaljnak, akkor közlöm, hogy Te óriási tévedésben vagy, mert a Szent László hadosztály egy olyan magyar elithadosztály volt, amelynek a gerincét a Magyar Királyi Honvédség két ejtőernyős ezrede képezte.
Ez a hadosztály pedig annyira nem volt sem SS, és nem volt nyilas, hogy amikor a hadosztály maradéka Szügyi Zoltán ejtőernyős vezérőrnagy hadosztályparancsnok vezetésével 1945. május 10.-én az angolok előtt dél-Németországban kapitulált, akkor az angolok a fegyvereiket sem vették el, hanem az angol zónában közel két hónapig fegyveres rendfenntartó szolgálattal bízták meg őket, és csak szovjet követelésre lettek lefegyverezve.
A budapesti gettóba zárt magyar zsidósággal kapcsolatban pedig nem árt tudnod, Horthy Miklós utasítására, Koszorús Ferenc ezredes vezetésével az esztergomi székhelyű I. Páncéloshadosztály katonái akadályozták meg, hogy a gestapósok és nyilasok elszállítsák a budapesti zsidókat a megsemmisítő táborokba.
Budapest ostroma alatt pedig Gerhard Schmithuber német harckocsizó tábornok szervezte meg a túléléshez szükséges ellátásukat, és lépet fel az olyan beállítottságú primitív nyilasok kegyetlenkedései ellen, mint akik ezen a fórumon is bírósági eljárás nélküli ítéleteket és vagyonelkobzást követelnek a “másik” tábor politikusai ellen.
Josagos! Az hogy mindenki emlékezhessen arra akire akar, annak az is a része, hogy közterületen szobrot vagy emlékművet lehessen állítani, akinek valamely csoport akar! Takarítsák el a Wallenberg-emlékművet, ha Horthynak nem lehet! Mit keres még mindig a Károlyi-szobor Tisza István szobrának helyén? Nehogy már Ön mondja meg, hogy mi kire emlékezzünk, kinek állíthassunk szobrot! Megengedem Önnek és a libsiknek, hogy tiltakozzanak bármely emlékmű és megemlékezés ellen, de akkor jogunk van a kölcsönösség jegyében minden Önöknek tetsző megemlékezést betiltani illetve emlékművet eltakarítani! Vagy lesz egyenjogúság vagy a nagy üres semmi! Trianon-emlékművet és második világháborús emlékművet minden magyar helységbe!
Nem fognak legyőzni a rutinjukkal!
Őreg vagyok én már bhócnak! 🙂
De az a barom,aki nem tud különbséget tenni az “ünneplés” meg a “megemlékezés”
Között,az fogja be a mocskos kádárjugend pofáját!
Elmondom!Horthy nem vett részt a világháború kirobbantásában.Ő háborút viselő fél volt.
Ezért nem minősült háborús főbűnösnek, és nem viccből.A fiával a németek zsarolták(nyilas puccs). Olvassa el Ottó Korzeni vissza emlékezéseit.Mi magyarok a deportálások le állítása,
valamint a musz.intézményéért nem minősítettük háborús bűnösnek.Azok a zsidó nagytőkések
akiknek a kimenekítéseben szerepet játszott joggal voltak hálásak neki.
T.J!Más a rutin és más a tudás
T.Tarjányi László!Én nem mondom meg,hogy kinek állítsanak szobrot.Én a véleményemet mondtam el.Azt meg szabad nekem is,magának is.Ha önnel annyi jót tett Horthy Miklós kezdeményezze szobrának fel állítását!Azonban van egy sanda gyanúm nagyon sokan fogják
ellenezni.Nem mindenki ossza az ön véleményét és a nézeteit!
amikor Otto Skorzeny ejtőernyős deszantja megtámadta a királyi várat,hány magyar testőr halt meg?
Nem az én dolgom szobrot állítani Horthynak, viszont nem vagyok köteles tűrni, hogy valakik egyoldalúan szabják meg, kiről-miről lehet megemlékezni, kinek-minek lehet emlékművet állítani! Lehet a többséget valamire kényszeríteni, például április 4-ét ünnepeltetni, lehet naponta holokausztra emlékeztetni, de egyszer elszakad a cérna!
Egyszer csak elfogynak a túlélők, a később születetteket meg ki milyen alapon kényszeríti valamiről megemlékezni és hamut szórni a fejére! Emlékezzen aki akar, a többieket meg hagyják békén! Aki meg katonákról akar megemlékezni, ahhoz sincs másnak köze, a katona parancsra megy harcolni, s ha a sorsa úgy hozza, meghal! Ugyan ki küldte a más háborújába a magyar katonát, Irakba, Afganisztánba! Ha Bárdossy háborús bűnös volt, akkor Medgyessy, Gyurcsány, Bajnai és Orbán is az!!!
Részlet egy a kitörésről szóló beszámolóból!
(Ajánlom “Gordon”-nak és “joságos.”-nak.)
A budai erdőkben még napokig folyt a hajtóvadászat a német és magyar katonák után. A kitörés során elfogott német katonák többségét az oroszok a helyszínen agyonlőtték. Az SS-katonák és a sebesültek számára nem volt kegyelem.
A Cinege út – Csipke út sarkán 164 elfogott, tehát hadifogolynak minősülő német katonát végeztek ki az oroszok.
Pesthidegkút közelében olyan német katonákat exhumáltak a háború után, akiknek bajonettel volt kiszúrva a szeme.
Egy magyar ápolónőt (T. Anna) miután megerőszakolták, élve, lovakkal téptek szét a dicsőséges Vörös Hadsereg katonái.
De nem volt kegyelem a budai Vár pincerendszerében berendezett katonai kórház sebesültjei számára sem.
Több százra tehető azoknak súlyosan sebesült, magatehetetlen német katonáknak a száma, akikkel lángszóróval végeztek az oroszok…
“T.J!Más a rutin és más a tudás”
Elég furcsa ezt a mondatot egy olyan embertől olvasni, aki két sor szöveget nem tud hibátlanul leírni!!!
1944. októberében a harcok már német földön dúltak. Az egyik első falu, amelyet a szovjet csapatok elfoglaltak Nemersdorf volt Kelet-Poroszországban. A vörösök a férfiakat és fiatal fiúkat rögtön agyonlőtték, de nem kímélték az egészen kicsiny gyermekeket sem. A nőkre még ennél is borzalmasabb sors várt. Őket előbb megerőszakolták Sztálinnak a németek ellen felhergelt katonái, majd ezt követően brutális kegyetlenséggel végeztek velük is.
A Vörös Hadsereg katonáit szándékosan hergelték, uszították, fanatizálták a német lakosság ellen elkövetendő rémtettekre. Ilja Ehrenburg, Sztálin, őrült, németgyűlölő propagandistája az „Öljetek” című röplapján uszította a katonákat a kegyetlen gyilkosságokra:
“Öljetek! Dicső szovjet harcosok, öljetek! A németek nem emberi lények. Az a szó, hogy “német” a mai naptól legyen a legnagyobb szitokszó, amit a szátokra vesztek. Ölnöd kell, és ha nem öltél meg legalább egy németet a mai nap, akkor ez a napod kárba veszett! Ha nem tudod őket golyóval kivégezni, akkor a bajonettel szúrd agyon őket. Ha csendes körülötted a front, és amíg várod, hogy ismét harcba indulj, ezalatt az idő alatt is keress németet, akit megölhetsz. Öljetek, mert nincs annál nagyobb élvezet, mint amikor a halomba szórt német hullákat ugorjátok át! Ne a napokat, ne a kilométereket számoljátok, hanem öljetek és öljetek! A megölt németeket számoljátok az elfoglalt városok helyett. Öld a németet, ez a nagyanyád kérése! Öld a németet, ezért imádkozik az anyád! Öljetek, ezt kéri tőletek a gyereketek! Öld a németet, ezt kéri hangosan kiabálva tőled a szovjet haza! Ne hibázz, ne adj kegyelmet, ölj! Dicső szovjet harcosok, öljetek!”
(N.B. nem német katonákról volt szó,hanem németekről.)
Ezek után nem csoda, ha sokan közülük szinte hőstettnek tekintették a gyilkosságokat. Amikor a német csapatoknak sikerült a falut visszafoglalniuk, borzalmas látvány tárult szemük elé. Az oroszok nemcsak a civil lakosságot irtották ki, hanem közel ötven, velük elméletileg szövetséges francia hadifoglyot is lemészároltak…
Mennyi baromság! Borzalom.
És még finoman fogalmaztam.
http://incogman.net/wp-content/uploads/2009/06/800px-Germans_killed_by_Soviet_army.jpg
Nem Nemersdorf, hanem Nemmersdorf. De mindegy. Ezt Királyerdei forrása (melyet szokásához híven megint nem jelölt meg – a provokátoroknál ez szokás) nyilván nem tudja.
Sebaj, lépjünk tovább.
A tragédia valóban megtörtént, de olvassuk csak hogy hogyan fogalmaz egy erről kesergő forrás (én megjelölöm a forrást):
“Nemmersdorfi mészárlás
A Gumbinnentől délnyugatra fekvő helység, Nemmersdorf (ma Oroszország európai enklávéja részeként Majakovszkojének hívják) szinonímája a lengyelek által kirobbantott és Anglia viselkedése miatt kiterebélyesedett második világháborúnak. (…)”
Link:
http://hu.metapedia.org/wiki/Nemmersdorfi_mészárlás
A többit már tudjuk.
Tehát a forrás szerint:
1. Anglia tehet a háború “kiterebélyesedéséről”.
2. A II. világháborút meg a lengyelek robbantották ki.
Elképesztő.
Elképesztő, hogy egy bizonyos gondolkodói körhöz tartozó személyek korabeli emberek szenvedéseiből mit “ki nem tudnak hozni”.
Vegyük már észre! Az ilyen emlékezők “álemlékezők” csupán. Ez a gondolkodói kör nem a nemmersdorfiakra emlékezik, hanem saját vállalhatatlan gondolatait akarja valamiféleképpen alátámasztani vagy igazolni azzal, hogy kiragad egy-egy tragikus eseményt a háborúból. Gyerekek halálán keseregnek miközben kuncogva pillantanak össze mikor más gyermekek tömeges és tervszerű lemészárlása szóba kerül. Arra a tragédiára nem emlékeznek, sőt lealjasodott szívük inkább örül… (és ezt néha még le is írják).
Na, ezért nem hitelesek.
A nemmesdorfiak is többet érdemelnének ennél (és biztos vagyok benne, hogy sokan őszintén emlékeznek rájuk, de a fenti link, a fenti megfogalmazással… nyilvánvalóan csak az aktuális ideológiai-politikai-félre és belemagyarázási célokat szolgálja).
Ismétlem: Ez így nem hiteles.
http://haditudosito.com/ht/?page_id=126
http://nemet_sorstragedia.lorincz-veger.hu/menekules_ostpreussen
http://www.google.hu/search?q=nemmersdorf&hl=hu&rlz=1T4RNRN_enHU427HU427&prmd=imvns&tbm=isch&tbo=u&source=univ&sa=X&ei=cGQ7T5urOpGUOvHtqN8C&ved=0CEIQsAQ&biw=1024&bih=678
Ezzel elkéstél… késő bánat. Rendszeresen használj forrásokat és nem csak akkor mikor rávilágítok hiányosságodra.
Kedves Gordon! Igazat adok Neked abban, hogy a forrás megjelölése nagyon fontos. (Nemrég Schmitt Pálnak is akadt néhány száz oldalnyi problémája ezzel. Ugye, emlékszel?) De: ajánlanám szíves figyelmedbe az általad megjelölt forrás kezdő oldalának áttanulmányozását, különös tekintettel a szerkesztés módjára – nem mindig a legtudományosabb ismeretekkel rendelkező olvasók szerkesztik – és a kiemelten nemzeti érzelműséget. Mit gondolsz? A te forrásaid mindig az abszolút igazságot/objektivitást tartalmazzák? Ez itt egy – elvileg – baráti/barátságos hangvételű fórum (kéne, hogy legyen), aminek nem a kioktatás, a mások gondolatainak fricskázása a céja, csupán véleménycsere.
http://hu.metapedia.org/wiki/Kezd%C5%91lap
“Mindenki emlékezzen arra, amire akar! A holokausztozók a holokausztra, a kitörésről emlékezők a hősiességre! Nem kell egymást megköpködni, mindenkinek a saját fájdalma fáj a legjobban! Nekem Trianon a legnagyobb magyar fájdalom.”
Ebben most az egyszer Tarjányinak igaza van. De ha közösen tudunk egymás múltbéli fájdalmán osztozni, akkor tényleg jobb lehet a világ.
70 év távlatában felesleges egymásra mutogatni, azonban feledni nem szabad.
Minden lében kanál
metapédiáról komoly ember nem idéz
T.Tarjányi úr!Maga nem tudja mit beszél!
Kedves “prof. em. Dr. islander”! Na látod! Bárhol is éljél most (Csepel, Izland, etc.) a tiéd az abszolút magyaros/kesergő gondolkodás, szerény véleményem szerint. Rendben van, feledni nem szabad. De: ha folyton csak a fájó múlton vekengünk, egyetlen lépést sem jutunk előre. A jelenlegi égetően fontos célok – lehetőleg békés úton való – megvalósításának mikéntjét kellene már megtalálnunk és nem a múlt koporsója fölött sírdogálnunk. Szegény 38 éves francia közeli ismerősöm!!! Tudod, mit tehet ő Trianonról???
Éppen csak tanultak róla… És mint hétköznapi emberke, ő igazán nem tehet semmiről. Tudod? 🙂
Kedves “prof. em. Dr. islander”, akkor Gordon is nem komoly ember??? 😀
http://aranykor.freeblog.hu/archives/2009/03/14/Albert_Pike_harom_vilaghaborus_terve/
Illuminátusok (FORRÁS: Youtube 😀 )
Minden lében kanál!
Ha elolvasod a metás hsz-emet, akkor rájössz hogy elrettentő példaként hoztam fel.
“A te forrásaid mindig az abszolút igazságot/objektivitást tartalmazzák?” – vádolsz.
Ilyet nem írtam. De én legalább használok forrásokat. Előfordult hogy nem csak a netről, hanem könyvekből. Hsz-em arról szólt hogy ezt sokan elmulasztják.
“Ez itt egy – elvileg – baráti/barátságos hangvételű fórum (kéne, hogy legyen), aminek nem a kioktatás, a mások gondolatainak fricskázása a céja, csupán véleménycsere.”
Egyetértek. Még egyes vitapartnereim is elismerték a múltban, hogy kulturált vitapartner vagyok. Olvasd el milyen stílusban érvel pl. “?!” és a többi frusztrált kommentelő. Az ilyen jellegű kritikádat érdemesebb lenne nekik címezned. Úgy lenne jogos.
Gordon!
1. Nem vádollak, csak kérdezlek
2. Igen! A forrás megjelölése fontos
3. A kritikáimat igenis mindenkinek címez(t)em – a mennyiben elolvassák/-ták 🙂
Mindezeken túl: csak olyanhoz merészelek hozzászólni, amiről úgy gondolom, hogy értek is hozzá. Szerintem látszólag kulturáltan is lehet embereket padlóra tenni, lehülyézés és anyázás nélkül.
Minden lében kanál!
Azt írod: “A kritikáimat igenis mindenkinek címez(t)em – a mennyiben elolvassák/-ták”
Megzavarhatott ebben, hogy az adott hsz-edet (09:22) a “Kedves Gordon!” megszólítással kezdted és még a stílusról szóló (ezek szerint mindenkinek szóló) kritika előtt is megszólítottál.
“Szerintem látszólag kulturáltan is lehet embereket padlóra tenni”. – írod.
Ha esetleg “padlóra” tettem volna Királyerdeit, akkor elnézést kérek tőle.
Feltételezem, hogy egy fórumon alapvető követelmény a vitatéma és a fórumozók véleményének ismerete, különben könnyen felmerül a kérdés, hogy: “miről is vitatkozunk?”. Valamint, hogy egy vitafórum nem éppen a nárcisztikusok gyógyító helye, akik saját nagyszerűségüktől elhalva nem képesek belátni, ha nagy ritkán nem nekik van igazuk. Hogy Királyerdei mitől fekszik padlóra? Nem tudom, ki kéne próbálni 😀 😀 😀
A “Királyerdeit” nem érdekli “Gordon” Foxi-Maxis marhasága.
Visszatérve a témára: szinte minden hadsereg II.vh-s tevékenységét beárnyékolhatják a Nemmersdorf-hoz hasonló esetek. Ezeket az eseteket azonban általában eltussolják. Igaz ez az szovjet, a német, a román, de akár a magyar hadseregre is.
Nézzük mit ír a Ablonczy Balázs történész az 1940-es visszacsatolás korszakából a 11. hajdúezred 1. zászlóaljának ippi és márkaszéki “tevékenységéről”:
“A környéken (Márkaszéken, Alsó- és Felsőkaznacson, Lecsméren, Somályon, Porcon, Kémeren és másutt) ekkor már sorban zajlottak a tisztogató akciók, nemritkán halálos áldozatokkal. A jelentésekben gyakorta találkozni szökés és/vagy ellenállás közben lelőtt személyekkel, ami legalábbis gyanúra ad okot. Bedő főhadnagy különítménye is azzal kezdte működését az egyébként magyar többségű községben, hogy 18 “vasgárdistagyanús” elemet talált, akik “szökést kíséreltek meg”, ezért a honvédek 16-ot lelőttek közülük. Az iskola épületében elszállásolt katonákra az éjszaka közepén rálőtt valaki, mire a honvédek viszonozták a tüzet, majd “üldözőbe vették a támadókat”, és az állítólagos üldözés során 157 román férfit, nőt és gyereket öltek meg. Meglehetősen életszerűtlennek tűnnik, hogy egy éjszakai lövöldözést követő spontán üldözésben 157 román ember haljon meg, magyar és szlovák áldozatok ne legyenek egy olyan településen, ahol az 1930-as román népszámlálás szerint 2014 magyar, szlovák és román lakosból mindössze 392 volt román anyanyelvű. Az ítéleteiben nagyon is mértéktartó hadtörténész Illésfalvi Péter “szégyenletes hazugságnak” nevezte a magyar honvédek üldözésre vonatkozó állításait. Szeptember 15-én a karhatalmi század elhagyta a falut, és a közeli Márkaszéken további 55 “vasgárdistagyanús szökevényt” lőtt agyon.”
Forrás: Ablonczy Balázs – A visszatért Erdély, Jaffa Kiadó, 2011.
“Ez így nem hiteles.”
Állítja Királyerdei hozzászólásáról, a 08:22-es hozzászólása végén, a magyarságot az emberiség összes bűnéért elmarasztaló anti-magyar “Gordon”, mert szerinte csak az a hiteles amit Ő ír!
Minden lében kanál
“a tiéd az abszolút magyaros/kesergő gondolkodás, szerény véleményem szerint.”
Aki meg a Shoáról emlékezik meg egy évben akár többször is -megjegyezem jogosan-, azt minek nevezed?
Ennyi erővel se október 23-ról, se március 15-ről ne emékezzünk meg. Csak a Valentine day-t tartsuk meg…
Azt meg végképp nem értem, hogy a 38 éves francia haverod hogy került a képbe.
Továbbá: metapediáról komoly ember nem idéz.
“A katonásdit játszó szkinhedek, a budai hegyekben emléktúrázók utólag elképzelt hősi pózokat, nagy és hazug szavakat emlegetnek fegyverbarátságról, Európa-erőd védelméről, a bolsevizmus elleni hősi kiállásról. Politikailag motivált csoportok egyéni hősökre emlékeznek. A hivatalos ünnepségek a történelem csapdájába gyalogolnak: a honvédség egyszerre koszorúz a német és a szovjet oldalon harcolt magyar honvédek emlékhelyén.
S közben épp a lényegről nem nagyon ejt szót senki. Az értelmetlen, helyrehozhatatlan, igazságtalan; borzalmas, véres és mocskos pusztulásról. A rettenetről, több tízezernyi magyar értelmetlen haláláról, amit a “hősi kiállás”, “Európa-erőd védelme”, meg a többi lózung szabadított erre a városra. Az iszonyatról, amit, aki átélt, inkább felejtene, aki pedig nem élt át, el sem tudja képzelni, pedig a nyomai között járunk nap mint nap. Erre kellene ma emlékezni. Meg még valamire: hogy onnan is volt talpraállás.”
http://hirszerzo.hu/velemeny/2012/2/11/kitores_emleknap_publicisztika_D63J7V
Hitelességi teszt “Gordon”-nak! (I. rész.)
Címe: Hogyan kezdődött?
Kelet-Poroszországot az úgynevezett „danzigi korridor” választotta el a német birodalom többi részétől.
A németek nagy része Danzig Szabad Városát is vissza akarta csatolni Németországhoz, mert Danzig lakossága túlnyomó részt németekből állt.
Hitler szerette volna megakadályozni a terület „ellengyelesedését” és ígéretet tett az ott élő németeknek, hogy „felszabadítja” őket.
A Danzig birtoklására irányuló német törekvéseket erősítette, hogy a németek egy autópályát terveztek, amely Danzig és a Birodalom többi része között biztosított volna összeköttetést.
Ezt a tervet a lengyelek elutasították.
1939 elején Hitler elrendelte, hogy készítsenek egy tervet a lengyel probléma katonai
értelemben vett megoldására.
Az utolsó lépés volt a háború irányába az augusztus 23-án, Moszkvában megkötött Molotov–Ribbentrop-paktum is, amelyet a szovjet külpolitika hosszú évek munkájával hozott tető alá (mint Sztálin egyik régóta dédelgetett nagy tervét), és amelyhez a végső lökést Hitler Lengyelországgal kapcsolatos terveinek sürgőssége adta (a megegyezést akkor a Pravda „békepaktumnak” ill. a „béke eszközének” nevezte).
Végső soron a paktum megkötésével vált lehetővé a II. világháború megindulása.
A németek eredetileg augusztus 26-án hajnali 4 órára tervezték a támadás kezdetét, de augusztus 25-én a britek és a lengyelek jelezték Berlin számára, hogy nyitottak a további tárgyalások felé.
A britek diplomáciai lépéseinek következtében Hitler elhalasztotta a támadást, és a britek nyomására a németek még egy utolsó diplomáciai lehetőséget adtak a lengyeleknek a hadművelet megindítása előtt.
Augusztus 29-én éjfélkor a német külügyminiszter átvett egy listát a brit nagykövettől, amelyen a németeknek kínált ajánlatok voltak, amely biztosíthatta volna a békét Lengyelország számára.
A brit ajánlat szerint Danzig visszakerült volna Németországhoz, a danzigi korridor kérdésében pedig népszavazás döntött volna.
A két ország, a területükön maradt kisebbségi lakosságot, pedig kicserélte volna egymással.
A lengyelek egy teljhatalmú küldöttséget küldtek Berlinbe, hogy másnap aláírják a szerződést.
Augusztus 30-án a lengyel nagykövet találkozott Ribbentroppal, de azt közölte, hogy nincs hatalma aláírni az egyezményt.
Ugyanezen a napon a Lengyel Haditengerészet rombolói áthajóztak Nagy-Britanniába. Edward Rydz-Śmigły lengyel tábornagy pedig bejelentette a lengyel csapatok mozgósítását.
A franciák próbálták rábírni a lengyel tábornagyot, hogy vonja vissza a parancsot, mivel még reménykedtek a diplomáciai megoldás sikerében.
Ezek után az előzmények után, 1939. augusztus 31-én, Hitler ellenségnek nyilvánította Lengyelországot és elrendelte a német csapatoknak, hogy másnap hajnalban 4 óra 45 perckor kezdjék meg a támadást.
Így történt-e “Gordon”? Vagy ezt sem tartod hitelesnek?
Idézet Királyerdei 6:13-as hozzászólásából: “Öljetek! Dicső szovjet harcosok, öljetek! A németek nem emberi lények.”
Ilja Ehrenburg származásából következve írhatta ezt, ugyanis:
“A goj nem ember, magja hasonlatos a szamáréhoz. Talmud”
Josagos, maga meg nem tudja, miért él közöttünk!
Ilja Ehrenburg azért többet tett le az asztalra, mint az állandóan kiragadott németellenes idézetei.
pl. Kassák így ír Ehrenburgról:
http://epa.oszk.hu/00000/00022/00476/14694.htm
“Így történt-e “Gordon”? Vagy ezt sem tartod hitelesnek?” – teszi fel a kérdést “?!”.
Már micsodát nem tartok hitelesnek???
Nem közölt forrást a hozzászólásában.
Oroszországban volt elég orosz, milyen alapon akarta egy orosz zsidó író eldönteni a többség sorsát! Úgy látom Putyin alatt egy kicsit visszavágták a hatalmukat!
Királyerdei!
Elég érdekes az idézett szöveged. De valami nem stimmel.
Itt az eredetije: http://militera.lib.ru/prose/russian/erenburg_ig3/091.html
Ez 1942-ben íródott, amikor nem az oroszok voltak német földön, hanem a németek orosz földön.
A “dicső szovjet harcosok” részek nincsenek benne.
Az eredetiben nem “szovjet haza” van, hanem “orosz föld”.
A te verziódból hiányoznak olyan részek, mint pl. az, hogy “ha életben hagysz egy németet, holnap ő fog felakasztani egy oroszt és megerőszakolni egy orosz nőt”.
Szóval szerintem ezt valaki átírta és átdátumozta.
II. Hitelességi teszt “Gordonnak”!
Címe: Hogyan folytatódott?
A második világháború légitámadásai közül sok szó esik a német Luftwaffe támadásairól.
Az angolszász légierő terrorbombázásairól már annál kevesebb, sőt az is finoman el van hallgatva, hogy a polgári lakosság elleni terrorbombázás is épp úgy angol találmány, mint a koncentrációs tábor.
A terrorbombázást először a Kurd falvak ellen vetették be, még az első világháború után, míg a koncentrációs táborokat a 3. Búr háborúban alkalmazták a búrok pacifikálására. Mivel nem bírtak a bozótokban bujkáló búr felkelőkkel, ezért a családjaikat hurcolták el, nőket, gyerekeket zártak szöges dróttal körülvett táborokba, ahol tömegesen haltak éhen a foglyok.
Az angolszászok katonai stratégiája ma is a bombázára épül.
Most azonban tekintsük át az Anglia elleni légi háború történetét, amely végül Németország földig rombolásával végződik.
– 1939. szeptember 1. Lengyelország megtámadása.
– 1939. szeptember 3. Angol-Francia hadüzenet. A furcsa háború kezdete.
– 1940. május 10. A Blitzkrieg hadművelet kezdete a nyugati fronton
– 1940. május 27. Dunkerque kikötőjéből evakuálják a szövetséges csapatokat.
Ekkor Hitler személyes parancsa állította meg Guderiánt és a sereg előtt haladó Rommelt abban, hogy a tengerbe szorítsák a brit expediciós csapatokat.
Ennek az volt az üzenete, hogy a németek nem akartak háborút Angliával, ezért futni engedték az ellenséget, pedig a szárazföldi csaptoknak és a Luftwaffénak lett volna ideje megakadályozni az evakuálást, és a tenger fenekére küldhették volna az egész angol expedíciós hadsereget.
Churchill válasza Hitler lovagias gesztusára az volt, hogy 1940. június 7.-én terrorbombázást hajtottak végre Berlin ellen, és ezzel megkezdték az angolok Németország éjszakai bombázását.
Azaz, az Anglia és Németország közötti légi háborút nem a németek kezdték, hanem az angolok!
Ezek után nyilvánvaló, hogy nem tehettek mása németek mint, hogy viszonozták az angolok bombázását. (Azzal a különbséggel, hogy nem a lakosság terrorbombázása, hanem katonai objektumok és hadiüzemek voltak a bombázás célpontjai.)
A Luftwaffe először 1940. július 10.-én küldött gépeket Dél-Anglia fölé.
Ezek után az előzmények után zajlott le az Anglia fölötti légi háború!
Így történt-e “Gordon”? Vagy ezt sem tartod hitelesnek?
Itt van:
“”A német nőstényét és kölykeit hadizsákmány-csomagokkal táplálja… A Gretchenek… vérszomjasak és undorítóak, mint férjeik: hiénák ezek a sakálok mellett… Gyakran mondják, hogy a németek vadállatok. Kár az állatokat sértegetni. A vadállat széttépi az embert. A német pedig sokáig és ravaszul kínozza. A vadállat öl, hogy jóllakjon. A német azért gyilkol, hogy élvezzen. A német mindig kegyetlen volt, de azelőtt nem engedhette meg magának azt a fényűzést, hogy lányokat gyilkoljon és gyerekeket verjen agyon. Békeidőben csak ábrándozott erről… Németország a perverz szadisták hazája … A német gonosz lény. Mindenkit gyűlöl… Csak egy gondolatunk van: németet ölni. Falánk hasába szuronyt! Lecsukni kapzsi szemét! Szétütni buta, szögletes fejét! Pusztuljon ez a kígyó! HALÁL A NÉMETEKRE (nagybetűvel az eredetiben) «Красная звезда», 24 июля 1942 г (№173 [5236])
Ölj! Ha megöltél egy németet, akkor ölj meg még egyet – nincs szórakoztatóbb számunkra, mint látni egy rakás német hullát.”
“A németek nem emberek. Ezentúl az a szó, hogy német, nekünk a legszörnyűbb átkot jelenti. Mától kezdve az, hogy német, elsüti a puskátokat. Többet nem beszélünk. Nem izgulunk fel. Gyilkolni fogunk. Ha nem öltél meg legalább egy németet naponta, akkor elpazaroltad az idődet… Ha nem tudod megölni a németet golyóval, akkor szúrd le bajonettal. Ha minden csendes és nyugodt körülötted a fronton és arra vársz, hogy elkezdődjön a harc, mialatt várakozol, ölj meg egy németet. Ha életben hagysz egy németet, akkor majd az felakaszt egy oroszt és megerőszakol egy orosz nőt. Ha megöltél egy németet, akkor ölj meg még egyet – nincs szórakoztatóbb számunkra, mint látni egy rakás német hullát. Ne számláld a napokat és a mérföldeket. Csak az általad meggyilkolt németeket számold. Öld a németet – mert ez a te öreganyád régi imádsága. Pusztítsd a németet — mert a gyermekeid is ezt várják el tőled. Pusztítsd a németet — mert ez az orosz föld vészkiáltása. Ne habozz. Ne add fel a harcot. Ölj.”
— Ilya Ehrenburg Vojna (A háború) c. könyvéből, Moszkva 1942-43.
Az 1940-es visszacsatolásról:
“A Székelyudvarhelyre bevonuló hadsereg zsidó katonáit (…) vendégül látta a helyi status quo ante hitközség, és ros hásánákor mindenki hazavitt magával egy hitsorsost, akiknek ebben az időben még vegyes elbánásban volt részük a hadseregben. Noha ekkoriban már elkezdődött a munkaszolgálatos alakulatok megszervezése, sokan még rendes egyenruhás szolgálatot is elláthattak, és nemzeti színű karszalagot viseltek.”
Forrás: Ablonczy Balázs – A visszatért Erdély, Jaffa Kiadó, 2011.
“Így történt-e “Gordon”? Vagy ezt sem tartod hitelesnek?” – ismétli önmagát “?!”.
Búrokkal jön meg hasonlók… Megint nem jelölt meg egyetlen forrást sem, ezért nem értem mit kellene hitelesnek tartanom.
“Gordon”!
Ne a forrást vizsgáld, hanem a tényeket!
Vagy neked attól függ valaminek az igazságtartalma, hogy ki írta le?
Talán részedre ismeretlenek a felsorolt események és azok dátumai?
Erőltesd meg magad, és ha eddig ezekről nem tudtál, akkor nézzél utána!
Ne várd, hogy mindent én rakjak a szádba!
Az 1940-es visszacsatolásról:
“Margittán az első világháborús zsidó veteránok kitüntetéseikkel vonultak fel a magyar csapatok fogadására, és túláradó szívélyességgel köszöntötték a magyar csapatokat.” – írja Ablonczy a fent is idézett könyvében (Ablonczy Balázs – A visszatért Erdély, Jaffa Kiadó, 2011.). Leírja, hogy a bevonuló magyar csapatok parancsnoka “elküldte” az egykori frontharcosokat.
Talán nem kellett volna elküldeni azokat a veteránokat, akik Magyarországért harcoltak 1914 és 1918 között.
“Ne a forrást vizsgáld, hanem a tényeket!” – “?!”.
“?!”-nek fogalma sincs a történetírás módszertanáról. (Ennek oka: nem ért hozzá.)
Forrás.
Forrás.
Forrás.
Ha anélkül jelent ki olyasmiket, hogy “Ennek az volt az üzenete, hogy a németek nem akartak háborút Angliával”, akkor nem hiteles amit mond (még akkor sem ha esetleg tök teljesen véletlenül beletrafál valamibe).
Az ilyen “nagy” állításokat illik forrásokkal alátámasztani.
Királyerdei: Érdekes, az elsőként bemásolt szöveged más volt, és a dátum is 1944-ként volt megadva 1942 helyett, és a szöveg egy teljesen más szituációba volt helyezve.
Esetleg az a szélsőjobboldali hírportál, amiről átvetted, szándékosan hamisította meg?
A vita kb. így zajlik az értő emberek között:
1. Egyik ember állít valami.
2. Megjelöli a forrásait.
3. Másik ember is állít valamit.
4. Megjelöli a forrásait.
5. Átbeszélik a dolgokat (nem anyázva), kielemezik a forrásaikat, esetleg rájönnek hogy ugyanazon eseménynek több olvasata is lehet (pl: felszabadulás/ nem felszabadulás kérdése)
6. Kiegészítik saját állításaikat (1., és 3. pont) a számukra új ismeretek tükrében (2., és 4. pont).
7. Esetleg megegyeznek, hogy tovább kutatnak az adott kérdésben.
Úgy látom itt mindenki a második félidőről beszél. Senki sem igazolta/bizonyította
annak jogosságát, hogy mi mi a fenének mentünk a Szovjetunióba. Már bocsánat a
hasonlatért, de ha hívatlanul átmegyek a szomszédba, ne csodálkozzak azon, ha jól
pofán vágnak. Ahogy annak idején mi irtottuk a törököt, németet akik hazánkra
támadtak, ugyanezt tették az oroszok is. Vagy ezt más szemmel kell nézni?
Hunyadi nem magyar falvakat ment felszabadítani Várnáig! És nem az egyszerű,
parancsot teljesítő katonával van a baj. A baj a parancsot kiadó vezetővel van.
Ne tornázz hajós.!
http://www.berlin-1945.com/wp-content/uploads/2010/06/EREN.gif
“nem az egyszerű, parancsot teljesítő katonával van a baj. A baj a parancsot kiadó vezetővel van.”
Egyetértek.
Persze más eset amikor egy katona a saját szándékából parancs nélkül követ el bűncselekményt.
Visszatérve az orosz kérdésre:
Már a dualizmus időszakában a török-orosz konfliktus idején is szó volt (más okból) az akkori cári Oroszország magyar részről is történő megtámadásáról.
Lásd: Kozári Mónika: Tisza Kálmán és kormányzati rendszere c. művét a 303. oldaltól (Napvilág Kiadó, 2003.)
A kardcsörtetés akkor is megvolt:
“Tiszának csak egy módja van, melyen bukását még elkerülheti, mi több az ország bizodalmát visszaszerezheti magának: az akció Oroszország ellen… Nem Tisza kell, hogy vigye ez akciót, eddigi politikája nem jogosítja őt fel arra, hogy nemzete élére álljon; de elfogadjuk az akciót tőle is szívesen s a nemzet kitörő lelkesedéssel követne bárkit, követi Tiszát is, csak vezesse őt az orosz ellen.”
/Pest Napló, 1878. jan. 1., idézi: Kozári Mónika a fent általam említett művének 304. oldalán/
“Gordon”, Te rögeszmés anti-magyar!
Meséld el nekünk, hogy mennyivel alakult volna másként Magyarország sorsa, és az 1945. február 11-13. közötti budavári kitörés, ha az Erdélybe bevonuló magyar csapatok parancsnoka nem küldte volna el az első világháborús “zsidó veteránokat”?
Amúgy meg magadtól is lehetne annyi eszed, hogy azok a “zsidó veteránok” 1914 és 1918 között nem Magyarországért, hanem azért a Monarchiáért harcoltak, amelyiknek a vezetése a magyarok háttérbe szorítása érdekében, és mindenféle nációval igyekezett elárasztani Magyarországot!
Azt megértem, hogy sajnálod a holokausztot elszenvedett népedet (mert én magam is sajnálom), de legyen már annyi eszed, hogy ne a kis létszámú magyarságot okold minden szenvedésükért, és ne képviselj állandóan magyarellenes álláspontot úgy, mintha minden rosszat csak a magyaroktól kaptatok volna, és mindenki más csak jó lett volna hozzátok!
Ha ennyire utálsz bennünket, akkor mi a francért nem költöztél már el a saját nemzeti és vallási közösségedbe?
Királyerdei, ezzel most mit akarsz? Ez ugyanaz a szöveg. Ez is 1942-es, nem 1944-es. Ez sem egyezik meg azzal, amit elsőként beírtál. Nincs rajta dátum sem.
Tehát: az elsőként beírt szöveged honnét van? Hamisított, átírt szöveg?
Ezért fog veszteni előbb-utóbb a Fidesz, hogy hagyja magát megszállni azokkal, akik azelőtt az SZDSZ-t boldogították! Mentségükre szolgáljon, hogy ez a tehetséges nép a saját hatalmi centrumait is képes minden időben szétverni! Kr. u. 66-70 Júdea, kazár birodalom, Nyugat-Izrael (USA).
Értelmezési problémáid vannak?
Amit 42-ben írt,az egy röplap.
Amin meg rágódsz,az a “^ (Text is found in Ilya Ehrenburg’s book Vojna (The war) (Moscow, 1942-43)könyvében van.
Ez is hazugság? Így kell más népeket boldoggá tenni?
Kun Béla Feodoziában 7500, Simferopolóban 12.000, Szebasztopolban 10.000, Kertsben 6000 embert lövetett agyon; köztük 17 ápolónőt és három orvost. Összesen mintegy 70.000 ember volt Kun Béla áldozata.
“?!” írja vádlóan:
“>Gordon<, Te rögeszmés anti-magyar!"
Biztos nem olvasta akár évekkel ezelőtt itt leírt hozzászólásaimat nemzetpolitikai kérdésekben. Nem olvasta amit pl. Erdélyről és az erdélyi magyarokról írtam pl. dec.5. kapcsán.
Ráadásul pont ő az aki sértett emberként köpködi a jelenlegi nemzeti kormányt és nem én.
Avagy "saját szemében a gerendát se…" 🙂
folyt.köv
“?!” írja kérdően:
“Meséld el nekünk, hogy mennyivel alakult volna másként Magyarország sorsa, és az 1945. február 11-13. közötti budavári kitörés, ha az Erdélybe bevonuló magyar csapatok parancsnoka nem küldte volna el az első világháborús “zsidó veteránokat”?”
Nem értem, hogy ezt a kettőt milyen furfangos logikával kötötte össze. Nem írtam, hogy sehol, hogy a budavári kitörésen változtatott volna az 1940-es esemény másképp alakulása. Én arról írtam, hogy azok a veteránok több tiszteletet érdemeltek volna az úgynevezett anyaországról jött utódaik részéről.
folyt.köv
“?!” írja lelkesen, mintha valami nagyon okos dolgot talált volna ki:
“Amúgy meg magadtól is lehetne annyi eszed, hogy azok a “zsidó veteránok” 1914 és 1918 között nem Magyarországért, hanem azért a Monarchiáért harcoltak, amelyiknek a vezetése a magyarok háttérbe szorítása érdekében, és mindenféle nációval igyekezett elárasztani Magyarországot!”
A Monarchia belpolitikai-nemzetiségi belső válságától független az, hogy az OMM magyar katonái (akár zsidók voltak, akár nem) a hazájukért harcoltak. Tiszteletet érdemelnek és emlékezni kell rájuk.
“?!” gondolom nem azt akarja a fentiekkel mondani, hogy küldjük olvasztóba az I. világháborús emlékműveket vagy hagyjuk parlagon az I. világháborús magyar hadisírokat, mert “a Monarchiáért harcoltak”.
Állítólag “?!” valaha katona volt. Hogy lehet olyan szégyentelen, hogy ilyet ír az egykori OMM hadseregében szolgáló tiszteletre méltó magyar katonákról??? Hát magyar ember az ilyen!?
folyt.köv
“?!” írja:
“Azt megértem, hogy sajnálod a holokausztot elszenvedett népedet (mert én magam is sajnálom), de legyen már annyi eszed, hogy ne a kis létszámú magyarságot okold minden szenvedésükért, és ne képviselj állandóan magyarellenes álláspontot úgy, mintha minden rosszat csak a magyaroktól kaptatok volna, és mindenki más csak jó lett volna hozzátok!”
Holokausztról egy szót se írtam itt. Annyit írtam, hogy vélhetően a magyarság nem zsidó és nem cigány része is sorra került volna ha konzerválódik a náci uralom a térségünkben. Valamint szóltam arról, hogy a gettó lakói joggal érezhették felszabadulásnak az orosz bevonulást. De emellett említést tettem arról is, hogy a magyar társadalom többségi része nem így tekintett az eseményekre és félt az oroszoktól.
Direkt kerültem a holokauszt témát.
Látható, hogy nem nekem a mániám a holokauszt téma, hanem épp fordítva. Azoké, akik “holokausztozókról” beszélnek minden olyan témánál, ahol a II. vh, vagy Trianon szóba kerül. Akik képtelenek úgy elolvasni egy holokauszt megemlékezésről vagy mondjuk Trianonról szóló bejegyzést, hogy ne fűznék hozzá: de a vörösök így meg úgy. Amiben egyébként igazuk is van, de az állandó ismételgetéssel ők maguk is lerágott csonttá alakítják a kommunizmus bűneit (holott a milliónyi áldozat emléke nem ezt kívánja).
Igen: ők maguk hozzák fel minduntalan a holokauszt témát.
folyt.köv
“?!” mondja:
“Ha ennyire utálsz bennünket, akkor mi a francért nem költöztél már el a saját nemzeti és vallási közösségedbe?”
Még téges se utállak “?!”. Csak röhögök… rajtad és nem veled. Nincs “vallási közösségem”, de ha lenne akkor se mennék sehova. Nemzeti gondolkodású világi ember vagyok, a vallás kevésbé érdekel.
Viszont veled ellentétben továbbra is úriember módján folytatom a vitáimat és nem kívánok foglalkozni azzal, hogy te vajon milyen közösséghez tartozol, esetleg milyenhez nem. Ha meg tudod cáfolni a forrásokkal gazdagon alátámasztott hozzászólásaimat, akkor megcáfolhatod (de láthatóan ez nem megy).
Viszont ha nem megy, akkor inkább olvasd el “Minden lében kanál!” (mint az kiderült mindenkinek szóló) intelmeit az itteni vita elfogadható mederben tartásáról.
Királyerdei!
Te az idézetedhez olyan szöveget fűztél, hogy 1944 októberében már német földön zajlottak a harcok, stb. És hogy ekkor volt ez a röplap, és hogy ennek alapján nemcsak a német katonákat, hanem a civileket is ölték.
Ha viszont ez a röplap 1942-es, akkor az egész nem stimmel.
Ugyanis 1942-ben nem az oroszok voltak Németországban, hanem a német katonák Oroszországban.
Tényleg felesleges bárkit is címkézni, mert mindenki beazonosítja magát hozzászólásaiban önként is, én sem vagyok persze kivétel, “mindenki magából indul ki”!
A tolerancia bajnokai képtelenek elfogadni, hogy “mindenki emlékezzen arra amire akar”, ők azt szeretnék mindenki arra emlékezzen, amit ők jónak látnak!
Fejtágító a Szovjetuniónak és az orosz katonáknak a pártján álló fórumozóknak!
Idézetek Sz. M. Styemenko hadseregtábornoknak, a II. világháború alatt szovjet vezérkari főnök-helyettesnek, majd a vezérkar főnökének, az „Ahol a győzelmet kovácsolták” című könyvéből.
Megjelent 1977-ben a Zrínyi Katonai Kiadó gondozásában.
(Idézet kezdete.)
Sokan kérdezik, hogy a háború kezdetén megvolt-e országunknak a képessége arra, hogy hadat viseljen az erős Németország ellen?
Igen, megvolt.
A háborút megelőző években viharos fejlődésen ment át a sokmilliós hadseregünk.
Egyre erősebbé váltak harckocsi csapataink.
1940-ben 9 gépesített hadtestet szerveztünk.
1941 februárban megkezdtük további 20 gépesített hadtest megalakítását (állományukban két-két harckocsi hadosztállyal, és egy-egy gépesített hadosztállyal).
Egyre gyorsabb ütemben folyt a harckocsigyártás.
Csak 1941-ben az ipar 5500 harckocsit adott a hadseregnek.
Rohamosan fejlesztettük a légierőt.
1938-ban 5459, 1939-ben 10382, 1940-ben 10565, 1941 első felében 4650 repülőgép készült. Ez alatt a három és félév alatt 31056 repülőgépet gyártott az iparunk. Ezzel szemben Németországban 1938-ban 5235, 1939-ben 8295, 1940-ben 10826, összesen 24356 repülőgépet gyártottak.
Már jóval a háború kezdete előtt megszerveztük a nagy létszámú légideszant csapatokat, amilyenekkel a világ egyetlen hadserege sem rendelkezett.
Óriási fejlődésen ment át a haditengerészetünk. Két 5 éves terv alatt a hajógyárak több mint 500 különböző osztályú hadihajót adtak a haditengerészeti erőknek.
A háború kitörésekor a flotta 3 sorhajóval, 7 cirkálóval, 59 rombolóval, 218 tengeralattjáróval, 269 torpedónaszáddal, és több mint 2500 tengerészeti repülőgéppel rendelkezett.
A háború kirobbanása előtt, a legszigorúbb titoktartás mellett megkezdtük a kiegészítő erők összevonását az ország nyugati körzeteiben .
Az ország belsejéből öt hadsereget, a 16., a 19., a 20., a 21. és 22. hadsereget dobtuk át a nyugati országrészbe.
A kezdeti kudarcainkat az okozta a hadseregünk és az egész ország számára, hogy néhány évvel a háború előtt, önmagunkat fosztottuk meg sok tapasztalt katonai vezetőnktől.
(Idézet vége.)
Megjegyzések:
1.) Az 1936-os tisztogatások során a Szovjetunióban kb. 35000 magas rendfokozatú katonai vezetőt és politikai biztost távolítottak el a Vörös Hadseregből, és ezek többségét kivégezték.
2.) A fenti adatok is bizonyítják, hogy a kifejezetten támadó alakulatok (harckocsizó csapatok, repülő csapatok, légideszant csapatok) nagyarányú fejlesztésével a Szovjetunió, Sztálin elképzelésének megfelelően, a kommunizmus nyugati irányú terjesztésére irányuló nagy támadó háborút készítette elő.
3.) „ebihal” írta, hogy nem kellett volna Oroszországba menni, akkor Ők sem jöttek volna ide.
Ennek az ellenkezőjére utalnak azok a tények, hogy a Szovjetunió már a felkészülés időszakában megtámadta Finnországot, és Lengyelországot, továbbá megszállta és bekebelezte a balti államokat (Észtországot, Lettországot és Litvániát), valamint megszállta az addig Romániához tartozó (ma Moldovának nevezett) Beszarábiát.
A hírszerzési információk alapján teljesen nyilvánvaló volt, hogy a szovjet vezetés nekünk is, és többi európai országnak is ugyanezt a sorsot szánta volna, mint a fentebb felsoroltaknak, ha be tudták volna fejezni a kommunizmus terjesztése érdekében indítandó nagy háborúra való felkészülésüket.
Ez a magyarázata annak, hogy a németek oldalán a kontinens valamennyi országából résztvettek a Szovjetunió elleni háborúban.
Azt gondolom, hogy a találgatás kategóriába tartozik a Szovjetunió Európa elleni
offenzívája. Vagy igen, vagy sem. A tény az, hogy mi odamentünk, egy finoman
fogalmazva nem ütőképes hadsereggel, és vesztettünk. És azt már a rómaiak óta
tudjuk,/ a magyar nép pedig főleg tudja/, hogy “Jaj a legyőzötteknek!”.