Csepel.info

A parlamentből az utcára akarja vinni a politikát az LMP vasárnap megválasztott új frakcióvezetője, Jávor Benedek, aki más habitusú vezetőnek tartja magát, mint Schiffer András. Az új frakcióvezetőt a frakció és a kongresszus kétharmada is támogatta, az [origo] által megkérdezett LMP-s képviselők pedig konszenzusteremtést és “szelídebb hangnemet” várnak tőle. Jávor Benedek az ellenzéki összefogásról azt mondta az [origo]-nak, hogy szerinte most minden ellenzéki pártnak az önálló politika az érdeke, és a Jobbikkal való együttműködést “a sci-fi világába valónak” tekinti.

“Most jön a legizgalmasabb rész” – jelentette ki egy küldött az LMP kongresszusának szünetében vasárnap délután, amikor szinte mindenki a Magyarország-Olaszország vízilabda bronzmérkőzés utolsó negyedét nézte a rendezvénynek helyet adó budapesti szálloda előterében.

Az LMP kétnapos kongresszusának küldöttei a frakcióvezető-választás végeredményén ekkor már nem izgulhattak, mert már délelőtt szinte biztossá vált, hogy Jávor Benedek lesz a parlamenti képviselőcsoport vezetője. “Nyertek a magyarok, és nyert Jávor Benedek, jó nap ez a mai” – jelentette ki vidáman az egyik küldött a meccs lefújása után.

Vasárnap délelőtt a frakció kétharmada jelölte Jávor Benedeket a lemondását január közepén bejelentő Schiffer András helyére, így a kongresszus nem választhatott több jelölt közül. A küldöttek kora délután jóvá is hagyták a jelölést nagyjából kétharmados többséggel. Jávor Benedek a megválasztása után azt mondta az [origo]-nak: az LMP nem fog alapvetően megváltozni, de “sokkal több tüntetés, több közvetlen akció, több demonstráció lesz”.

Az új frakcióvezető úgy fogalmazott: “nem fogjuk hetente a parlamenthez láncolni magunkat, de kivisszük a politikát a parlamentből az utcára, az emberek közé”. Jávor Benedek hozzátette, hogy a továbbiakban is számít ő és a frakció Schiffer András tapasztalatára és tanácsaira, és köszönetet mond Schiffernek az eddigi munkájáért. A távozó frakcióvezető többször is megjelent a szálloda előterében, de senkinek nem adott interjút.

Szelídebb hangnemre számítanak a képviselők

“Békességesebb idők jönnek” – így kommentálta az [origo]-nak Szilágyi László LMP-s képviselő Jávor Benedek megválasztását. Szerinte az új frakcióvezető “higgadt, nyugodt alkat, így majd nem megy bele olyan konfliktusokba, amelyekbe az elmúlt időszakban belecsúszott a párt”. A képviselő nem kívánta részletezni, milyen konfliktusokra gondol. Szilágyi László egyetért Jávor Benedekkel, hogy több demonstrációra van szükség. “Nem konfliktusos, radikális megmozdulásokra kell gondolni, hanem sok kitelepülésre, szabadtéri fórumra, beszélgetésre, habár tömegdemonstrációk is biztosan lesznek” – mondta a képviselő.

Egy másik képviselő, Ertsey Katalin nem az eddig politika változását reméli, hanem azt várja, hogy Jávor Benedek megválasztása után az LMP-ben “több beszélő arc lesz, a hangnem is megváltozik, és kicsit szelídebb, konszenzusteremtőbb megszólalások lesznek”. A képviselő nem részletezte, hogy Schiffer András vagy más politikus melyik megszólalását nem tartja konszenzusteremtőnek.

Jávor Benedek a megválasztása után tartott sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy Schiffer Andráshoz képest ő “más típus, más habitus, és jobban szét fogja osztani a feladatokat, illetve jobban támaszkodik majd a képviselőkre”.

Orbán leváltása nem elegendő

Az LMP a hétvégi kongresszusán vasárnap arról is döntött, hogy nem vezetik be a társelnöki rendszert, vagyis nem lesz férfi és női elnöke a pártnak. Az már szombaton eldőlt, hogy Szél Bernadett kerül Kaufer Virág helyére a parlamentbe, illetve hogy az LMP nem vesz részt a Szolidaritás Mozgalom által meghirdetett ellenzéki kerekasztalon. Jávor Benedek az ellenzéki együttműködésről azt mondta az [origo]-nak “lesznek közös célok, de szerinte most az ellenzék érdeke az, hogy minden ellenzéki párt önállóan erősödjön meg”.

Jávor Benedek hozzátette, hogy “az Orbán-kormány leváltása fontos cél, de nem elegendő; az egész magyar politikai tér megújítása a feladatunk”. Jávor Benedek példaként említette “a korrupciós hálózat feltörését és a megosztottság feloldását”. Az új frakcióvezető azt is mondta, hogy mivel Vona Gábor pártelnök szombati beszéde alapján “a Jobbik nem tekinti magát demokratának, a velük való együttműködést a sci-fi világába valónak tekintem”.

Az [origo] által megkérdezett LMP-s képviselők egyetértettek azzal, hogy önállóan kell politizálnia az LMP-nek, és mint az egyikük fogalmazott “az ellenzéki koalíciókötések ideje messze van, jelenleg nem aktuális”. Szilágyi Péter LMP-s képviselő szerint a kongresszuson a szövetségkötésről “voltak parázs viták, de a végeredmény megnyugtató”. A képviselő az [origo]-nak azt mondta: a kongresszusi küldöttek abban egyetértettek, “meg kell mutatni, hogy az LMP az a párt, amely az elmúlt  húsz év rendszerét sikerrel megváltoztatja”.

Az [origo]-nak nyilatkozó képviselők úgy látják: a kongresszuson és az előtte tartott frakcióüléseken “sikerült levezetni a frakcióbeli feszültségeket”. Több képviselő is azt mondta, hogy ezek a feszültségek “nem politikai, hanem kibeszéletlen személyes konfliktusok voltak”. Jávor Benedek megválasztása után a képviselők szerint ennek vége lehet. Ertsey Katalin például úgy fogalmazott: “mostantól a belső konszenzusteremtésre látok esélyt”.

Az LMP kongresszusa után az MSZP elnöke közleményben kívánt sok sikert Jávor Benedeknek. Mesterházy Attila a közleményben hangsúlyozta, hogy az MSZP továbbra is nyitott, és szívesen együttműködik minden demokratikus erővel, beleértve az LMP-t is, “hogy a Fidesz antidemokratikus világának véget vessen a magyar nemzet érdekében.”

Forrás: Origo

Orbán beteg ember, üzeni Gyurcsány pártja

Nem diktatúra, de már autokrácia – minősítette a jelenlegi hatalmat Vitányi Iván a Demokratikus Koalíció első kongresszusán. Gyurcsány Ferenc szerint az antidemokratikus nacionalizmus rendszere épül, Debreceni József pedig úgy látja: Orbán Viktor politikai értelemben beteg ember, s amíg nem távozik, nem lesz nyugalom Magyarországon.

Megalakulása után három hónappal a Demokratikus Koalíciót (DK) jogerősen nyilvántartásba vették – jelentette be az új párt első kongresszusán Gyurcsány Ferenc pártelnök szombaton. A szervezetnek mára csaknem négyezer tagja van, és a nagyobb városok csaknem mindegyikében jelen vannak. Az új választási rendszer szerint 106 egyéni választókerületet alakítanak majd ki, és ezek közül kilencvenben már a szervezőket is megtalálták. Gyurcsány az új politikai erő létrehozását a modern demokrácia nagy kísérletének nevezte.A DK a kongresszuson a demokratikus ellenzéki szervezetek együttműködését szorgalmazó politikai nyilatkozatot fogadott el – jelentette az MTI. Eszerint illúzió abban reménykedni, hogy egy nagy váltópártban jelenhet meg a Fidesszel szembeni politikai alternatíva, ezért az Orbán-kormány elmozdítása és “a jogállam helyreállítása” érdekében a lehető legszélesebb és legszorosabb ellenzéki összefogásra kell törekedniük a demokratikus pártoknak.

A DK a nyilatkozat alapján nem támaszt előzetes feltételeket, csak ahhoz ragaszkodik, hogy az együttműködéshez antidemokratikus, illetve “az önkényuralmi rezsim” kiépítésében és működtetésében résztvevő szervezetek nem csatlakozhatnak. A Gyurcsány-párt a megegyezés kiindulási alapjaként az 1989-es alkotmányra épülő közjogi rendszer visszaállítását javasolja célul tűzni.

Vitányi: ez még nem diktatúra, de már autokrácia

A jelenlegi politikai rendszert már nem nevezhetjük demokráciának, ez olyan centrális erőtér, ahol minden hatalom egy ember vagy egy csoport kezében van – hangoztatta a programvitában elsőként felszólaló Vitányi Iván örökös tiszteletbeli pártelnök. – De még nem teljes a diktatúra, ám úton vagyunk az autokrácia felé, félúton vagy túl is azon – mondta.

Tisza, Horthy és Kádár idején is ilyen rendszer működött, de Vitányi szerint nem igaz, hogy ennek a magyarokban lakozó hajlam lett volna az oka, mert legjobbjaink mindig demokráciát akartak.

– A jelentős többséggel megválasztott kormány működését hosszú ideig néma csend kísérte, sokan csak otthon mertek szót emelni ellene, most azonban megindult valamiféle mozgolódás, panasz és ellenállás – fogalmazott Vitányi. Negyedik alkalommal él át valami hasonlót: először 1945-ben, majd 1956-ban, s később 1988-89-ben tapasztalt hasonló folyamatot, s most kérdéses, hogy meddig jutottunk.

– A feladat még következetesebben és fegyelmezettebben képviselni a demokrácia igazi eszményét, mert az autokrácia hívei is fegyelmezett falként állnak a rendszer mellett – emlékeztetett az egy héttel korábbi kormánypárti tüntetésre. Ezért Vitányi szerint nehéz harcra kell felkészülni, s a társadalom valódi problémáival kell szembenézni.

A veterán politikus úgy látja, meg kell találni a hangot a csúcsértelmiséggel, a parasztokkal – ha vannak még ilyenek –, a szegényekkel, a cigányokkal, a társadalom többségével. Szerinte nem ígérgetni kell, hanem tudni kell, mit akarnak, vagyis: meg kell határozni, melyek a teendők, s azok közül mit kell és mit képesek megvalósítani.

A DK Vissza Európába címen hirdette meg programját. Vitányi azonban hangsúlyozta, hogy Magyarország ezer éve Európa része, de elfordult tőle, s ha vissza akar oda kerülni, előre kell mennie. „Előre tehát Európába mindenki, aki demokrata, a néppel tűzön-vízen át” – adta meg a jelszót.

Gyurcsán: Orbán az antidemokratikus nacionalizmus rendszerét hozta létre

Orbánnak mennie kell – kezdte felszólalását Gyurcsány Ferenc. – Mennie kell, mert szembefordult a magyar progresszió évszázados törekvéseivel, a haza érdekeivel, felrúgta az alkotmányos rendet, a jogállamot, a demokráciát, kormányzása sérti a szabadság és az emberi méltóság szentségét, szétzilálta a gazdaságot, az oktatási és a szociális rendszert, befolyása alá vonta az igazságszolgáltatást, és esküjét sértve nemzete kisebb részét, a nemzeti konzervatív középosztályt kívánja szolgálni – sorolta.

Mindezt könnyű elmondani, de a neheze ezután jön. Meg kell érteni az okokat, és meg kell állapodni arról, mi történjék – mondta Gyurcsány. Magyarország ugyanis szerinte nagy bajban van, mert a harmadik köztársaság elbukott, a nemzet kettészakadt. Hogyan történhetett ez meg az ország egyik legnagyobb történelmi sikere, a rendszerváltozás után 22 esztendővel? – tette fel a kérdést.

– Azok, akik ma kormányon vannak, egykor a Bibó Szakkollégiumban találkoztak, így ismerik Bibó István munkásságát – mondta a volt miniszterelnök. Orbán pedig a bibói leírás szerint az antidemokratikus nacionalizmust teremtette meg Magyarországon, hangsúlyozta, hozzátéve: a DK demokratikus republikanizmust, nyugatos, polgári Magyarországot szeretne.

– Nem igaz, hogy a nemzet ügye és a köztársaság ügye kibékíthetetlen ellentmondásban van egymással – mondta a pártelnök. Ez szerinte csak akkor történhet meg, amikor a nemzet ügyét a politikai közösség egy része arra használja fel, hogy a múlt sérelmeire alapozott revánspolitikát folytat.

Gyurcsány úgy látja, sokan megelégednének azzal, ha le tudnák váltani a jelenlegi miniszterelnököt. Orbánnak mennie kell, de ez nem elég – hangoztatta –, mert az Andrássy úton százezres tömeg tüntetett mellette, így a kormányfő csak megszemélyesítője és következménye egyfajta gondolkodásnak. Ha tehát megy, a gondolkodás még marad, s az országban a DK elnöke szerint nem lesz nyugalom addig, amíg a lehetséges válaszok között nem lehet hidat verni.

Gyurcsány emlékeztetett rá, hogy a 2006-os kormányprogram bemutatásakor is azt mondta, hogy nyugatos, polgári Magyarországot szeretne. De ez csak akkor fog menni, „ha kijózanodunk, visszatérünk a felelősségvállalás politikájához”, s az embereket is sikerül meggyőzni az elkerülhetetlen reformok fontosságáról.

Orbán ‘a hatalom érdekében feladta elveit’

A reformok ügye azonban elbukott – ismerte el –, mert az ország jelentős része azokat nem akarta. S mit ér a felhatalmazás, „ha a nép, az isten adta nép megrémült”, s most mit ér a kétharmad, ha még megvan ugyan a többség, de az nem éri el a választásra jogosultak ötödét? – tette fel a kérdést Gyurcsány.Ráadásul Orbán, miközben korábban oly büszkén hangoztatta, hogy „nem fekszik le Brüsszelnek”, feltartott kézzel jött haza, és kijelentette, hogy az elveit is fel kellett adni. Ő az első miniszterelnök, aki a hatalom megőrzése érdekében feladja az elveit, ami a pártelnök szerint igazi nemzeti szégyen.

A merre tovább kérdésére Gyurcsány úgy felelt: felelősek vagyunk egymásért, mindenkiért, s a nemzetről nem lehet úgy beszélni, hogy annak szociális aspektusáról megfeledkeznek. Ugyanakkor szerinte szakítani kell a történelmi sérelmi politikával, a bezárkózással, s ki kell nyitni ezt az országot. A mostani kormány hibái, tévedései mögött a nemzet stratégiai érdekeinek teljes félreértése áll, ezért a DK Orbán egész rendszerének az ellenzéke – tette még hozzá.

A lehetséges ellenzéki összefogás kapcsán Gyurcsány úgy fogalmazott: sokan vannak a demokratikus ellenzék térfelén, és egyetértés van abban, hogy amit a mostani kormány tesz, az árt az országnak. Az együttműködésre azonban csak akkor van esély, ha mindenki mer egyenlő lenni, nem akar a másik fölé kerekedni, kellő megértést és türelmet tanúsít, s nem akar pápább lenni a pápánál. Ha nem így tesznek, egyértelmű a bukás – szögezte le a politikus.

Egy új kormány első feladata lesz majd, hogy kérje a parlamentet: helyezze hatályon kívül az új alaptörvényt, s állítsa helyre a 2010-es állapotokat – vázolta fel a jövőt a DK elnöke. A kétharmados törvénynek ugyanezt a sorsot szánja, az azok alapján kinevezett vezetőket illegitimnek minősítette, nekik tehát menniük kellene. Új alkotmányt viszont csak akkor alkotna, ha ahhoz az ellenzék legalább egy részét meg lehetne nyerni.

Kádár – miközben a szerepét Gyurcsány maga is sokat bírálta – demokratizálni igyekezett a tudáshoz, a kultúrához, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést, és ez olyan örökség, amelynek orbáni lebontása több mint bűn, hiba – hangzott el. A pártelnök szerint minden nemzet évszázados törekvése, hogy kinyissa az iskolákat a gyermekek előtt, s elfogadhatatlannak tartja, hogy most azok a keresztény evangelizáció helyszínévé, a nemzeti keresztény középosztály nevelőtáboraivá válnak.

Az iskola persze nem lehet értéksemleges – hangsúlyozta –, de jóságra, nyitottságra, szorgalomra, becsületességre kell nevelni, és ne tegyenek különbséget aszerint, hogy ezen értékek forrása valamilyen istenben vagy az emberben való hit. A világnézetileg semleges oktatáshoz mindenkinek joga van, s ha kell, Gyurcsány kész arra, hogy felkéri a katolikus egyházat: tárgyalják újra a magyar állam és a Vatikán között kötött szerződést.

Gyurcsány súlyos gondnak látja a munkanélküliséget is. Miskolcon találkozott egy alig több mint harmincezer forintot kereső közmunkással, egy nagy tapasztalattal rendelkező ötvenes férfival, „akit Orbán bűnözőnek tekint és fenyíteni akar”. A pártelnök szerint ő nem bűnös, hanem áldozat, s a kormány eddigi lépéseiből az derül ki, hogy a nehézsorsú emberek elsőszámú ellenfele maga a kabinet, amely a szegényekre bűnbakként mutat, hogy levezesse annak a társadalmi-politikai feszültségnek legalább egy részét, amelyet Orbán idézett elő.

Orbánnak mennie kell – zárta felszólalását Gyurcsány Ferenc. Utána szerinte „iszonyatos munka” jön, és reméli, hogy a nyolc év kormányzásból mindenki sokat tanult. „Én is tanultam, nem kicsit, sokat” – mondta, hozzátéve: „sajnos volt mit”.

Bauer: Nem gonosz, csak dilettáns

Az egy hete tartott tüntetésen részt vevőket az a mély meggyőződés vezette, hogy Orbánnak kell tovább kormányoznia, s más ne jusson szóhoz – utalt a kormánypárti demonstrációra Bauer Tamás alelnök is. Ők tehát úgy gondolják, a második világháború előtti a kívánatos rendszer, amikor a hatalom erős kézzel bánt az emberekkel. Ezt tiszteletben kell tartani, csakhogy ők nem tartják tiszteletben mások jogát arra, hogy erről másként vélekedjenek – hangsúlyozta.

Az emberek akkor nem a 27 százalékos áfáért vonultak utcára, hanem azért, hogy ne legyünk gyarmat, ne igazodjunk Brüsszelhez vagy Washingtonhoz. Orbán mégis engedett az erőnek, de nem mondja, hogy azért, mert hibázott – állítja Bauer. Hibázott, amikor a szektorális különadókat bevezette, amikor a magán-nyugdíjpénztári befizetéseket elorozta, hogy az egykulcsos adó miatt keletkezett költségvetési lyukakat betömje. Mindezt nem gonoszságból tette – emelte ki a politikus –, hanem csak tévedésből.

Orbán mindezzel lerombolta a bizalmat, s nincs beruházás, leállt a gazdasági növekedés, de az állam visszavásárolta a MOL egy részét, meg a Rábát – nem gonoszságból, dilettantizmusból. Ezért Bauer szerint ideje, hogy véget vessenek a gazdasági életbe való önkényes beavatkozásoknak. Orbán ugyanis szerinte téved, ha azt hiszi, hogy a gazdaságpolitikai sikerek záloga a függetlenség. Éppen ellenkezőleg: a siker titka, ha egy ország saját gazdaságát képes összekapcsolni a világgazdasággal, az alelnök ezért azt javasolja, vegyék elő ismét a félredobott tankönyveket.

Debreceni: Orbán politikai értelemben beteg ember

Az ellenzéknek óriási erőfeszítésekre lesz szüksége ahhoz, hogy a kormányzati pozíció közelébe kerüljenek, mert a választójogi törvény, a média és a pártfinanszírozás rendszere is a kormányoldalt segíti – így látja Debreceni József, a DK alelnöke. Ha mégis győznének, a jelenlegi hatalom szerinte mindent megtett annak érdekében, hogy ne tudjanak kormányozni.

Az önkényuralom hatalmi intézményrendszere épült ki, és Orbán célja, hogy élete végéig tartósítsa ezt az állapotot – jelentette ki a politikus. Így 2014-ben olyan futballmérkőzésre lehet számítani, amelynek szabályait az egyik oldal írta, s maga jelöli ki a játékvezetőt is. Az egyik csapatban több ember lesz, kisebb kaput kell védeniük, s a labdát kézzel is megfoghatják – véli Debreceni –, a másik csapat vezetőjének pedig már előre piros lapot adnak, mert Sukorón állítólag kézzel ért a labdához.

Ahhoz, hogy az eredeti játékszabályokat visszaállítsák, az alelnök szerint nem is lesz elég majd egy góllal győzni, legalább öttel kell. Az ország közjogi berendezkedését pedig csak konszenzussal lehet átalakítani, de ilyen konszenzus csak demokratákkal képzelhető el, s a Jobbik és a Fidesz nem ilyen. A demokratikus jobboldal pedig ma csak egy üres halmaz – állítja a politikus.

Amíg Orbán politikai tényező marad, nem lesz Magyarországon demokrácia, s nem lesz nyugalom – véli Debreceni. „Orbán politikai értelemben beteg ember, politikai gonosztevő”,  s a DK alelnöke úgy látja, gyógyíthatatlan „bonaparteizmusban” szenved, ezért nem Elbára, hanem egyenesen Szent Ilona szigetére kellene száműzni.

Forrás: Népszabadság