Csepel.hu
A naphoz számos hiedelem, szokás és jóslás kapcsolódik. A legnevezetesebb hagyomány talán a lucaszék elkészítése volt, amely a boszorkák fölismerésére szolgált.
December 13-ától karácsonyig készítették a széket, innen a mondás: „Lassan készül, mint a Luca széke.” Karácsonykor kellett ráállni, s így meg lehetett látni a boszorkányokat, akik szarvat hordtak: ezután a széket el kellett égetni.
Jóslásairól is híres volt e nap. Az ekkor készített lucapogácsával jósoltak a jövendő élettárs személyére, e célból készítették a lucacédulákat is. 12 nevet írtak rájuk, egyet mindennap tűzbe vetettek: amelyik karácsonyra megmaradt, az jósolta meg a jövendőbeli nevét. A lucakalendárium szerint pedig a karácsonyig eltelt 12 nap időjárásából próbáltak következtetni az egész évire, a lucabúzából a következő év termésére.
Kedvelt szokás volt ekkor a Luca-alakoskodás. Fehér lepelbe öltözve, belisztezett arccal, fakanállal, meszelővel ijesztgették a fiúk a lányokat, gyerekeket, majd kikérdezték őket. Aki jó volt, helyesen felelt, almát, diót kapott.
Luca napja 1582-ig, a Gergely-féle naptárreformig, a tél legrövidebb napja volt, az évszak közepének tartották, munkaszünetes törvénynapként határozták meg. Nevének eredete a latin lux, azaz fény szóval áll összefüggésben.
Friss – meleg hír! Még 02:01 -ig! 🙂