Csepp Tv
This entry was posted on 2011. november 11. péntek at 09:09 and is filed under Csepel, Kultúra. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.
Tűzőrzők 2011 – Látogatás a Tamási Lajos OMK-ban –
Csepp Tv
A médiák az utolsó részletekig tájékoztattak bennünket, az Egyiptomi és a Líbiai eseményekről. Mélyen hallgattak viszont a lázadásokról és a példaképes polgári forradalomról, amelyik két évvel ezelőtt zajlott le Izlandon, ahol a polgárok kikényszerítették a kormány távozását, és az alkotmányuk átírását. Éppen azért volt az egész eset elhallgatva, mert az izlandi események a polgári forradalom modellje.
Az izlandi forradalom cenzúrája a legjobb bizonyíték arra, hogy hogyan kezelik mindazon információkat, amelyek veszélyesek lehetnek a politikai és a gazdasági elitnek.
Az Izlandi nép lemondott a régi kormány bármilyen formájáról, a nagy bankok államosítva lettek, és népük nem fizeti meg az adósságot,
amelyet a politikusok alakítottak ki, mert ez az ő rossz gazdasági politikájuk kérdése, és nem a népé.
Az új alkotmányban rögzítették, hogy a politikának a főszereplője a polgár, és nem a politikus.
Jelenleg Izland a legjobb példaképe a nép békés és tisztességes reakciójára a jelenlegi hatalom ellen, amelyik az országot és a világot a válságba vezette. Az Izlandi modell mutatja, hogy kell, hogy a politikusoknak félelmük legyen a nép reakciótól, ha nem a nép érdekében fognak tevékenykedni. De ne az életüket féltsék, hanem a politikai karrierjüket.
Elhallgatott tények Izlandról:
2008-ban államosították a legnagyobb bankot. A pénznemük összedőlt, és a piac összedőlt. Az ország csődbe ment.
2009-ben nagyszabású tüntetések voltak a parlament előtt, a nép lemondásra kényszerítette a kormányelnököt és az egész kormánykoalíciót. A politikusok követelik az adósság megfizetését Nagy Britanniának és Hollandiának, összesen 3.500 millió Euró, amelyet 15 év alatt kellett volna megfizetni 5,5% kamattal.
2010-ben a nép az utcára vonul, és kiharcolják maguknak az általános népszavazás törvényét. 2010 januárjában a köztársasági elnök
elutasítja ennek a törvénynek a ratifikálását, és bejelenti, hogy konzultálni fog az Európai Unióval. A nép ismét az utcára vonul.
Márciusban népszavazás van, amelynek az eredménye, hogy a nép 93%-a elutasítja megfizetni az adósságot Nagy Britanniának és Hollandiának.
A kormány rá volt kényszerítve, hogy elkezdje az állam képviselőinek kivizsgálását, hogy jogi felelősségre vonja őket a válságért. Utána következett, egy néhány bankfőnök és menedzser bebörtönzése. Miután az Interpool kiadta a parancsot, minden résztvevő bankár elhagyja az országot. A nép alkotja az új alkotmányt, amelyik már nem a Dán alkotmányának másolata, amint ez idáig volt.
2011 februárjában összejött az alkotmányalkotó testület, amelyet a nép által közvetlen választott képviselők alkottak, és elfogadásra
előterjesztették az új alkotmányt, amelyik megállapodás alapján született.
Ez az izlandi forradalom rövid történelme: az egész kormány lemondása, bankok államosítása, általános népszavazás, a válságért felelős
emberek bebörtönözése és egyenesen a nép által átírt alkotmány elfogadása.
Az Izlandon történő események olyan politikusoknak volt a figyelmében, mint Merkel (német), Sárkozy (francia), Cameron (angol), Zapatero
(spanyol), Berlusconi (olasz) és mások, akik gyorsan felismerték a veszélyt az ő korrupt rendszerükre.
Az Izlandon történő események bojkottálását szigorúan betartották az összes korporációs sajtónak, rádiónak és televíziónak tudósítóinak
ezrei. Némelyik állam kiegyezői állítólag a médiáknak cserébe a hallgatásért, adókedvezményeket ígértek.
Mindennek ellenére az Izlandi forradalom eszméje terjed egész Európában. Ellenálltak a korrupt és tarthatatlan rendszernek, és a világnak leckét adtak az igazi demokráciából. Azoknak a politikai és gazdasági elitek akarata ellenére, akik a világválságot okozták, korábban vagy később, ez az egész világon ismeretes lesz, és értékelve lesz. A szabadság iránti vágynak nincs határa!
Fordította: Vajda Iván
Megjegyzés: Talán nem véletlen, hogy mindez Izlandban történt, ahol az újkori világ legrégibb parlamentje van az “Althinget”, amelyik 930-ban alakult.
Forrás: http://www.votoenblanco.com/Las-democracias-degradadas-de-Occidente-silencian-la-revolucion-civica-de-Islandia_a4122.html
indymedia: http://imcmedia.cz/?p=393
Egy adalék: a világ legelső alkotmánya az az Izlandi volt, a második a magyar.
Add tovább, hadd tudjon róla mindenki, hogy miért is van csend
“a világ legelső alkotmánya az az Izlandi volt, a második a magyar” – írja hozzá valaki, mint komment…
“és egyenesen a nép által átírt alkotmány elfogadása” – írja a cikk szerzője, mint tényt.
A kettő közti különbséget ki érzi ki???
A kiegészítés a cikk fordítójától származik, a fordítás itt-ott döcög, de azért érthető.
A párhuzamokba, azok kivetítésébe itt nem folynék bele. Más a két ország, más a nép, más az adósság, minden más.
Az alkotmányos kommenten azért elakadtam! 🙂
Az cikk Spanyolországban íródott, nem véletlenül.
Rájöttem gyorsan… 🙂 A nyelvet nem vágom, de nem volt nehéz. A tótot sem, így tőlem azt írhattak, amit akartak, nem angol a forrás. Ezen elvitatkoznék, de szerintem hosszú lenne a teljes téma.
Ha valaki csepeli életútja alapján megérdemelné a csepeli díszpolgárságot az Lengyel Géza tanár úr.
Nem a széljobbos, hibbant Witner, akinek ráadásul semmilyen csepeli kötödése sincsen, kivéve azt, hogy Németh Szilárd padszomszédja a parlamentben.
Az angol szükséges, de nem elégséges. Nekem megy a tót is kicsit, tündéri nyelv.