Csepel.info
A Csepeli Művelődési Központ szeretettel várja az érdeklődőket a Királyerdei Művelődési Házba, a Nádasdy Színpad Szerelem játék… c. előadására.
csepel.info
Csepel.info
A Csepeli Művelődési Központ szeretettel várja az érdeklődőket a Királyerdei Művelődési Házba, a Nádasdy Színpad Szerelem játék… c. előadására.
csepel.info
A minapi nyelvészkedés folytatásaként javasolnám címként a Szerelemjáték.., vagy inkább a Szerelem, játék..címet a darabnak.
Ugyan “Ditte”!
Ez egy cím. – És van értelme.
Mi ételme van “Ditte” mint szónak.
Azt mondja a Fater semmi az égvilágon.
De ettől még ez neked jó. Valószínű ezt szoktad meg.
😉
Mondtam a Faternak, hogy most mellé fogtál. A Ditte valakinek vagy valaminek a neve.
Van a kisbolygó övezetben is egy kis bolygó, amit így hívnak. stb.
🙂
Azért érdekes lehet két pávakakas szerelme!
Arra még nincs kivetve pornó-adó?! 🙂
Jeniszej!
Azt a kisbolygót arról nevezték el, amikor felfedezte Kolompár Galilleo amatőr csillagész, így kiáltott fel “Dikte”! 🙂
Ismerheti az a madarakat, aki a fenti pávákról azt állítja, hogy stilizált kakas.
Ennél a fajnál csak a hímnek vannak dísztollai, a tojók egyszerűbbek.
🙂
grün szerint:
2011. október 18., kedd – 09:18
“Tiltott szerelem?”
Szerelem lehet, házasság az nem, lásd új alaptörvény! Csak férfi és nő közt. Kakasok és tojók. 🙂
Eszem ágában sincs feleselni a Faterral, ezért tovább gondolkodom a címen, hátha megértem így, ebben a formában is. Biztosan helyesen írta a címet az, aki bátran átírta Heltai egy darabját, csak nekem idő kell hozzá, hogy megértsem, mit akart kifejezni.
Egyre nehezebb a felfogásom, ezt a címet sem értem: Élhetetlen szomszédok-hová forduljunk? Tapasztalataim szerint akik áthágják az együttélés írott vagy íratlan szabályait, többnyire nagyon is élelmesek. Inkább a ház lesz tőlük élhetetlen. Esetleg mi, a többiek vagyunk az élhetetlenek, azért kell megmondani nekünk, hogy hova forduljunk?
Tisztelettel köszöni a megrovó sorokat, jó egészséget kíván a Faternak:
Ditte, az ember lánya
Most látom csak,hogy a hímsoviniszta grünci szalonrasszista is. Milyen pocsék érzés lehet egy hímsovinisztának, ha rájön, hogy őt is csak egy nő szülte. 🙂
Ezért a páváért már Pécsett valaki elszállt.
“Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna.
Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az érzelmek titkos rezdüléseit.”
Grover S. Krantz amerikai kutató:
🙂
N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század):
“Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy
meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság.”
🙂
Berglund svéd orvos és műfordító:
“Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke.” (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)
Mit mondtak a külföldiek a magyar nyelvről?
😀
Nicholas Lezard kritikája Szerb Antal “Utas és Holdvilág”-ról a The Guardien-ben 2004. ERTL ISTVÁN fordítása)
“A magyarok tulajdonképpen nem is földi lények, hanem egy szuper-intelligens földönkívüli-faj, amelynek sikerült egybeolvadnia az emberiséggel, s csak műveik zsenialitása és nyelvük teljes érthetetlensége árulja el őket.”
Jakob Grimm meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos
nyelvtan megalkotója is volt, mondta:
“a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet”.
N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század):
“Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy
meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság.”
George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában
sokkal bővebben kifejtve) mondta:
“Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az érzelmek titkos rezdüléseit.”
Grover S. Krantz amerikai kutató:
“A magyar nyelv ősisége Magyarországon /…/ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /…/ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi.”
Berglund svéd orvos és műfordító:
“Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke.” (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)
Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson:
“…Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar.”
(Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
Olvassátok és járjon át benneteket is a büszkeség, hogy a magyart mondhatjátok anyanyelveteknek!
Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke (Firenze 1984. X. 12.)
Egyik olaszóra sodrán,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Európába hogy került?
Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok-sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,
És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?
Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.
Miért mondom, hogy botorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmespár,
Miért éppen andalog?
A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet – és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?
Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, mért nem lohol?
Mért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.
Aki tipeg, mért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés,
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!
Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.
Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?
Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó – egy kép – egy zamat!
Aki ‘slattyog’, mért nem ‘lófrál’?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, mért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?
Bandukoló mért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?
Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.
Aki cselleng, nem csatangol,
Ki ‘beslisszol’ elinal,
Nem ‘battyog’ az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!
Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?
Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, eloldalog,
Hogy mondjam ezt németül?
Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.
Ám egy másik itt tekereg,
Elárulja kósza nesz
Itt kóvályog, itt ténfereg. . ..
Franciául, hogy van ez?
S hogy a tömeg mért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s még sem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?
Aki surran, mért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!
Ditte!
Gondolod, hogy Téged egy pávatojó költött ki?! 🙂