Vége: szakít az MSZP, utoljára ültek össze Gyurcsánnyal

MSZP – A volt kormányfő platformja nem írta alá, hogy a pártban akarja folytatni

Népszabadság, Origo

Gyurcsány Ferenc a hét platform utolsó közös tanácskozása után (fotó: Népszabadság)

Bizonyosan szakad az MSZP – ez derült ki a szocialista platformok szerdai tanácskozásán, tudta meg a Népszabadság. Az ülésen Gyurcsány Ferenc elmondta, hogy az általa vezetett Demokratikus Koalíció Platform maradása mellett kevesebb érv szól, mint ellene. Hiller István kétpontos nyilatkozatot terjesztett be a hét platformnak, melynek második fele kimondta: kitartanak az MSZP mellett. A DKP ezt nem írta alá.

Néhány órás tanácskozás után közös, kétpontos nyilatkozatot fogadott el az MSZP hét platformja a szerdai közös ülésük után. Ebben kinyilvánították, hogy történjék a pártban bármi a közeljövőben, a közös és legyőzendő ellenfél Orbán Viktor és a Fidesz által kiépített politikai rendszer; ebben pedig szövetséget alkotnak. A másik pontban kimondták, hogy a platformok vállalják: képviselt álláspontjuk bármikor is többségbe vagy kisebbségbe kerül párton belül, a döntést tiszteletben tartják, és továbbra is az MSZP-ben akarják folytatni a politizálást. Ez utóbbi pontot a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció Platform nem írta alá, pontosabban nem „nyilvánította ki”.

Az ülés hangulatát nagyban meghatározta és a végjátékot is elővetítette, hogy Varju László DKP-igazgató a békés elválásról nyilatkozott a Kossuth Rádióban. A szocialista politikus az interjúban megerősítette azt, amit a Népszabadság korábban már megírt: a kiválók képesek lesznek önálló frakciót alakítani a Parlamentben.

Varju a közrádióban elmondta, hogy a DKP lemondott az MSZP megújításáról, a novemberi kongresszus előkészítése sem abba az irányba halad, amit javasolnak. A képviselő hangsúlyozta: az új párt nevéről még nem döntöttek, és a távozással kapcsolatban is csak a később hozzák majd meg a végső döntést.

Nagyobb marad az MSZP-frakció a Jobbikénál?

A platformok még csak a tanácskozás elején voltak, amikor Mesterházy Attila pártelnök kora délután a szocialisták álláspontját ismertette a választójogi törvénnyel kapcsolatban. Újságírói kérdésre ekkor még azt mondta: meg van róla győződve, hogy a Gyurcsány-szárny ki fog válni a pártból. Ugyanakkor hozzátette: abban is biztos, hogy az MSZP a következő években is a legnagyobb ellenzéki frakció marad. Ehhez tudni kell, hogy a szocialista képviselőcsoport jelenleg tizenkét fővel nagyobb a Jobbik frakciójánál, egy külön csoport alakításához pedig minimum tíz fő szükséges.

Mesterházy mindenesetre leszögezte, hogy a lehető „legkulturáltabb” elválásnak kell megtörténnie.

Megbízható forrásaink szerint Gyurcsány Ferenc eközben a zártkörű tanácskozáson – miután az egyik résztvevő azt indítványozta, hogy a kongresszusi álláspontok megtárgyalása előtt nyilatkozzanak a különutas elképzelésekről – arról beszélt, hogy „nagy valószínűséggel el fognak menni”, mert nem látják értelmét a további maradásnak.

Gyurcsányék mandátuma is vita tárgya

Több résztvevő egybehangzóan állította, hogy Gyurcsány azt mondta: kevesebb az érv a maradás mellett, ráadásul a Demokratikus Koalíció Platform vezetőinek többsége elkötelezett a szakítással kapcsolatban. Forrásaink hozzátették ugyanakkor, hogy Gyurcsány állítólag azt mondta: a DKP október 22-i születésnapjáig „még gondolkodnak”.

Az ex-kormányfő az ülésről távozóban a jelenlévő újságíróknak szintén arról beszélt, hogy még időt kér, de legkésőbb a kongresszusig dönteni fognak.

Lapunk értesülései szerint az ülésen több javaslatot is megfogalmaztak a platformvezetők. Baja Ferenc és a Szocialista Platform például információink szerint kezdeményezte, hogy a frakció minden tagja nyilatkozzon arról: marad-e a képviselőcsoportban, vagy menni akar inkább. A legradikálisabb hangot a Népi Platform ütötte meg, állítólag azt javasolták: ha a DKP végül mégsem szakít az MSZP-vel, akkor az országos választmány függessze fel a Gyurcsány-platform mandátumát, mert „átlépték a Rubicont” és nem arra használták a mandátumukat, amire kapták. Sőt, a Népiek azt is szorgalmazták az ülésen, hogy amennyiben a DKP kiválik, akkor a frakcióban ülő támogatóik adják vissza az MSZP listáján szerzett parlamenti mandátumaikat is.

Harangozó Gábor parlamenti képviselő, a Harmadik Hullám képviseletében lapunknak azt mondta: abban érdekeltek, hogy a párt szervezetileg is működőképes és erős legyen, a valós társadalmi bázisát pedig a civil mozgalmakkal együttműködve tudja kiépíteni. „Amíg egymással veszekszünk, addig erre nem vagyunk képesek. Ezért minél gyorsabban le kell zárni ezt a folyamatot” – fogalmazott Harangozó Gábor.

Kertész Krisztián, az Ésszerűség és Felelősség Platform vezetője az ülést követően lapunknak azt mondta: a novemberi kongresszusnak azzal is foglalkoznia kell, hogy a párt kettéválása után a két új szervezet hogyan tud hatékonyan együttműködni. „A Demokratikus Koalíciónak a liberális szavazókra kell szakosodnia, az MSZP-nek pedig a hagyományos baloldaliakat kell megszólítani. A közös szavazótábornak pedig nem egymással szemben, hanem szövetségben kell működnie” – fogalmazott lapunknak a politikus.

Kiss Péter, a meghatározó Baloldali Tömörülés Platform vezetője lapunknak azt mondta: „vélhetően ez volt az utolsó ilyen egyeztetés ebben a körben”. A volt kancelláriaminiszter kérdésünkre hozzátette, hogy az új helyzetben a verseny megnőhet a kormánnyal szembeni alternatívaképzés oldalán. „Amin változtatni kell, a következők: az országnak nem egy kudarcos, hanem egy sikeres kormányzás az érdeke, amire a jelenlegi kabinet láthatóan nem képes. Ezért alternatívát kell tudnunk felmutatni. A kommunikációs stábok háborúja helyett pedig valóságos ügyeket kell a középpontba helyezni. Társadalmi együttműködés is kell, amelynek a pártok is alárendelik az érdekeiket. Ahhoz, hogy erre az MSZP alkalmas legyen, belső, intellektuális, demokratikus mozgalom kell, amely mindezt hitelesíti és folyamatosan létre is hozza” – fogalmazott Kiss Péter.

Hiller István, a platformkonferenciát szervező volt pártelnök (nem mellesleg a Társulás a Szociáldemokrata Értékekért Platform elnöke) a Népszabadságnak úgy nyilatkozott: a platformkonferencia, mint kezdeményezés pozitív és hasznos volt. „Olyan formává válhat ez a fórum, amely az MSZP politikáját érdemben befolyásolhatja. Ha ilyen megbeszélések korábban is lettek volna, sok vitát megspórolhattunk volna. Sokkal egyértelműbben derülnek ki az álláspontok és derül ki az is, hogy ki van többségben és ki kisebbségben” – mondta Hiller, hozzátéve: világosan lehet látni, hogy aki az MSZP széteséséről gondolkodik, az nem ismeri a valóságot. „Ez nem áll fenn. Az viszont igen, hogy hat platform világosan és egyértelműen kifejezte: az MSZP-ben gondolkodik. Egy van, amelyik erről nem nyilvánított véleményt. Ez világos képlet” – fogalmazott Hiller István.

A volt kormányfő és követőinek matekja

Az bizonyos, hogy egy új frakcióhoz minimum tíz emberre van szüksége a Gyurcsány-szárnynak. A képviselőcsoport megújításának DKP-s javaslatát korábban hét képviselő támogatta, így ők várhatóan átülnének a szakítás után. Gyurcsány Ferenc mellett Molnár Csaba, Vadai Ágnes, Vitányi Iván, Ficsor Ádám, Baracskai József és Varju László.

Az időközben megjelent – hivatalos meg nem erősített – értesülések szerint várhatóan Kolber István és Szűcs Erika szerepel még a lehetséges átülők között, de több forrásunk szerint is erősen csábítják Tóth József angyalföldi polgármestert is.

Egymástól független, megbízható forrásunk is hangsúlyozta ugyanakkor: Tóth meglehetősen nehéz helyzetben van, ugyanis a XIII. kerületi csapat többsége DKP-párti, viszont ahhoz meg túl egységes, hogy szakadjon. Úgy hallani, Tóth egyelőre még nem döntött arról, hogy hova álljon, ha áll egyáltalán bármelyik oldalra.

Hozzá kell tenni, hogy több forrásunk is azt állítja: a Gyurcsány-szárny kiválása azért nem történt még meg, mert többen visszakoztak a támogatástól és nincs meg a kötelező tíz fő egyelőre a volt kormányfő oldalán. Tény, hogy a volt kormányfő a platformülésről távozóban újságíróknak azt állította: megvan a szükséges létszám.

Válás után parlamenti posztokon is osztozkodni kell

Az mindenesetre előrevetíthető, hogy – függetlenül a két fél békés szándékától – a szakításnak, illetve a válóperes tárgyalásnak lesznek feszült pillanatai. A frakciók szakadása után ugyanis a parlamenti bizottsági helyeket bizonyosan újra kell osztani, és nehezen várható, hogy a kormányzópártok hajlandóak lesznek minden pozíciót újratárgyalni, valószínűbb, hogy a szocialistákra tolják a matekozást.

Vagyis, az eddigi szocialista bizottsági helyek újraelosztása várható, ami – mint emlékezetes – már az Országgyűlés megalakulásakor problémás volt. Kérdés például, ha Vadai Ágnes átül majd a Gyurcsány-frakcióba, maradhat-e a nemzetbiztonsági bizottság elnöke más színekben is, vagy az MSZP igényt tart rá.

Forrás: Népszabadság

Szemérmesen hallgatnak Gyurcsány csábításáról az MSZP-sek

Egymás között is alig beszélnek arról az MSZP-s parlamenti képviselők, hogy ki tartana a párt frakciójából való kilépést fontolgató Gyurcsány Ferenccel. Gyurcsány és nyolc képviselő távozását mindenki biztosra veszi, és ha még három ember vele tartana, az nagy pofon lenne az MSZP-nek, mert a Jobbiké lenne a legnagyobb ellenzéki frakció. Az MSZP vezetése békés válást akar és a Fidesz-KDNP együttműködés mintájára maga mellett tartaná a pártból menekülő Gyurcsányt.

Már tényként kezeli az MSZP több parlamenti képviselője, hogy Gyurcsány Ferenc korábbi kormányfő vezetésével heteken belül több társuk kilép a szocialista frakcióból és külön képviselőcsoportot hoz létre. Az [origo] által megkérdezett frakciótagok szerint Gyurcsányék kiszakadása már nem is téma a képviselők között, mindössze arról találgatnak, hány tagú lesz az új frakció és Gyurcsány közvetlen szövetségesein kívül, kik lesznek még a tagjai.

Akik biztos Gyurcsánnyal tartanak

Az MSZP-s források szerint a kiszakadó frakciónak Gyurcsányon kívül biztos tagja lesz Baracskai József, Ficsor Ádám, Molnár Csaba, Vadai Ágnes, Varju László és Vitányi Iván. Egy, a korábbi kormányfővel nem rokonszenvező MSZP-s politikus arra alapozva mondta ezt, hogy ez a hét politikus írta alá még májusban azt az MSZP megújítást sürgető levelet, amely az egyik első jele volt a Gyurcsány és a pártvezetés közti konfliktus elmélyülésének. Ficsor kivételével a többiek tagjai az MSZP-n belül működő, Gyurcsány által irányított Demokratikus Koalíció Platform (DKP) vezetőségének is.

Új frakció létrehozásához legalább tíz képviselőre lenne szükség, vagyis Gyurcsánynak még akkor is további három képviselőt meg kellene győznie, ha a feltételezések szerint biztosan vele tartók valamennyien távoznak az MSZP képviselőcsoportjából. Több MSZP-s forrás szerint Gyurcsánnyal jó kapcsolatot ápol Szűcs Erika és Kolber István is – mindketten miniszterek voltak Gyurcsány miniszterelnöksége idején -, így többen valószínűnek nevezték az ő távozásukat is. Kolbert az [origo]-nak lehetséges kiválásáról azt mondta: egy ilyen döntést akkor kell meghozni, ha felmerül, de kétség kívül benne van a levegőben. Szűcs Erikát szerdán nem sikerült elérnünk.

Nem beszélnek az alkukról

Mindenképpen meglepetés lesz, hogy kik csatlakoznak Gyurcsány új frakciójához – mondta az [origo]-nak egy másik, Gyurcsánnyal szintén nem rokonszenvező frakciótag. Egy másik frakciótag ehhez annyit tett hozzá, a képviselők arról nem beszélnek egymás között, hogy Gyurcsány kiket keresett meg, és mi hangzott el ezeken a beszélgetéseken, ezt mindenki magánügyként kezeli. Ilyen jellegű egyeztetések jelenleg is folynak, legalábbis erre utal, hogy egy harmadik, Gyurcsánnyal jó viszonyt ápoló forrás arról beszélt az [origo]-nak, a héten találkozik a korábbi kormányfővel.

A lehetséges csatlakozók között a források Oláh Lajost, Sós Tamást, illetve Tóth József XIII. kerületi polgármestert említették. Oláh és Sós az [origo]-nak mindössze annyit mondott: a párt ügyeit a párton belül kell megoldani. Tóth kiválása azért lenne érdekes, mert az MSZP 58 tagú frakciójában rajta kívül csak a Gyurcsány korábban többször keményen bíráló Szanyi Tibornak sikerült egyéniben mandátumot szereznie. Tóthot szerdán nem sikerült elérnünk, egy frakciótag viszont azt mondta: a DKP-nak jelentős tábora van a XIII. kerületben. Igaz, Tóth az MSZP-n belül működő Baloldali Önkormányzati Szövetség elnöke is, emiatt többször meghívott vendége a párt elnökségi üléseinek, így a forrás szerint számára a döntés nem lesz egyszerű.

A Jobbik lehet a legnagyobb ellenzéki frakció

Egy frakciótag az [origo]-nak azt mondta: egyelőre az is kérdés, hogy a kiszakadás békésen, tárgyalásos úton fog-e megtörténni. A forrás szerint, ha eldurvulna a szakítás és Gyurcsány 12-nél több embert vinne magával, akkor az MSZP-frakció annyira megfogyatkozna, hogy a Jobbiké lenne a legnagyobb ellenzéki frakció a parlamentben (a Jobbik frakciójának jelenleg 46 tagja van). Ellenkező esetben – a forrás szerint – még egy harmonikusabb együttműködés is elképzelhető lenne a két frakció között, ami némileg a Fidesz és a KDNP együttműködésére hasonlítana.

Több MSZP-s politikus arra számít, hogy Gyurcsány jövő hét szombaton a DKP születésnapi rendezvényén jelenti be az MSZP-ből való kilépést. Erre utal Gyurcsány keddi Facebook-bejegyzése is, ahol úgy fogalmazott: “a Demokratikus Koalíció jelenséggé vált a közéletben, sokan az ellenzék reménységeként tekintenek rá. A felelősségünk emiatt is óriási. Most az első gyertya lángját elfújjuk a tortán, egy kicsit ünnepelünk, majd megbeszéljük, mit végeztünk eddig. Itt az ideje annak is, hogy eldöntsük: hogyan tovább”. Ráadásul a DKP tagjai is nyíltan beszélnek a szakadásról, Varju László, a DKP igazgatója a Kossuth Rádiónak szerdán azt mondta: lemondtak az MSZP megújításáról. Hozzátette: képesek lesznek önálló képviselőcsoportot alakítani, a leendő frakció tagjait azonban nem nevezte meg.

Fél évig nem alakíthatnak új frakciót Gyurcsányék

Készül a kiválásra az MSZP jelenlegi vezetése is. A Népszabadság kedden arról írt, hogy múlt pénteken az MSZP több, Gyurcsányt nem támogató tagja – köztük Lendvai Ildikó, Kiss Péter, Hiller István, Szekeres Imre – a Gyurcsány kiválása utáni időszakról egyeztetett. A lap szerint az egyeztetésre, amelyen közel 30 ember vett részt, de nem hívták meg Mesterházy Attila pártelnököt. A tanácskozás egyik résztvevője az [origo]-nak azt mondta: az “eszmecsere” célja az volt, hogy felkészüljenek a pártszakadás utáni időre. A forrás szerint nem forgatókönyveket vázoltak fel, hanem, abban maradtak, hogy az aktuális kérdésekről egyeztetni fognak.

A parlament házszabálya szerint az MSZP-ből kiváló képviselők azonnal nem alakíthatnak frakciót, még akkor sem, ha rendelkeznek a képviselőcsoport alakításához szükséges létszámmal, így fél évet a független képviselők között kell majd tölteniük. A Gyurcsánnyal tartó képviselők a bizottsági helyeiket is elveszíthetik, ha kilépnek az MSZP-frakcióból. A házszabály szerint azonban minden képviselőnek részt kell vennie a bizottsági munkában, így a korábbi gyakorlat alapján valószínűleg az MSZP-nek kell majd megjelölnie azokat a bizottsági helyeket, amelyeket átenged a függetlenek közé átülőknek. A fél év letelte után pedig a bizottsági helyek elosztásáról valószínűleg ismét az MSZP-vel egyeztethet Gyurcsányék pártja.

A Gyurcsány platformja és az MSZP közti viszony azt követően élesedett ki, hogy a DKP szeptember közepén felvetette: hívják vissza a frakció listán mandátumot szerzett tagjait, ez az 58 fős frakció 56 tagját érintené. Gyurcsány ezt azzal indokolta, hogy az MSZP a választások óta nem tudta növelni a támogatottságát. Az ötletről tárgyaló pártválasztmány a javaslat elutasítása mellett egy lehetséges pártszakadásra utalva azt is kimondta, hogy az MSZP vagyona és infrastruktúrája “egy és oszthatatlan”. Gyurcsány helyzetét kedvezőtlenebbé tette, hogy hivatali visszaélés gyanújával hallgatta ki az ügyészség október elején a sukorói kaszinóberuházás miatt.

Forrás: Origo

6 hozzászólás “Vége: szakít az MSZP, utoljára ültek össze Gyurcsánnyal” bejegyzésre

  1. Jeniszej szerint:

    incike
    ))))) 😀 (((((

  2. zed szerint:

    Heil Hiller! 😉

  3. Incike szerint:

    Ki szólított?

  4. Incike szerint:

    Ennyire tetszik ez a hír neked?Mert nekem nagyon-nagyon!

  5. kiskacsa szerint:

    Ez az egész csak színház…

    Csinálják a feszkót, hogy legyen miről beszélni. Gyurcsánnyal, vagy nélküle: teljesen mindegy. Így is, úgy is alkalmatlanok MINDENRE! Illetve egyvalamire még jók lehetnek: mehetnének a csalitosba úgy, hogy vissza se nézzenek. Ami biztos: nem fogunk értük könnyet hullatni.

    A Gyurcsány csak túlélni akar. Tudja nagyon jól: a rossz hír is hír. Addig jó, amíg beszélnek róla. Hogy mit, neki az teljesen mindegy…

  6. Zoli049 szerint:

    kiskacsa szerint:
    2011. október 16., vasárnap – 20:57
    “Ez az egész csak színház…”

    Mint az Új színház? 🙂

Itt lehet hozzászólni !