Csepel.info

Origo

Számlálóbiztos Óbudán – A kép illusztráció

Bizalmatlan és megbízhatatlan emberekre panaszkodott az [origo] által megkérdezett, a fővárosban vagy környékén dolgozó népszámlálók többsége.

Rossz csengők, felirat nélküli postaládák, elutasító emberek nehezítik a dolgukat, az idősekkel egyszerűbb együttműködni, mint a jómódú fiatalokkal. A vidéken dolgozó biztosok kedvezőbb tapasztalatokról számoltak be. Az ország ötödét számolták eddig össze.

“Már kukán is töltöttem ki, kint az udvaron kérdőívet” – mondta az [origo]-nak az egyik pesti kerületben, nagyrészt zöldövezetben dolgozó népszámlálóbiztos a munkájukat övező bizalmatlanságról. “Kinyitják az ajtót, rögtön mondják, hogy internet, vagy hogy a fiam feladja, majd kitöltöm, még ráérek” – sorolta a kifogásokat, amelyekkel munkája során találkozott. Van, aki kedvesen fogadja, megkínálják egy pohár vízzel, de a többség szerinte bizalmatlan és nem megbízható.

“Húsz éve már csináltam ilyet, akkor öt nap alatt lezavartam, most a felével sem végeztem, volt olyan ház, ahova 4-5-ször is vissza kellett mennem” – mondta. “Borzasztó, ha nem szégyellném, már visszaadtam volna” – jelentette ki.

A Központi Statisztikai Hivatal október elsején kezdte a népszámlálást, amely október végéig tart. A kérdőívek kitöltése egyes kérdések kivételével mindenki számára kötelező, aki nyíltan megtagadja, 50 ezer forint bírságra számíthat. Az [origo] hat számlálóbiztossal beszélt, közülük ketten vidéki városokban, négyen Budapesten, illetve a környékén végzik a munkát. Mindannyian azzal a feltétellel beszéltek tapasztalataikról, hogy nem közöljük a nevüket.

“Attól tartanak, hogy az állam le akar nyúlni valamilyen lóvét tőlük”

Alapvetően mindenki mérges miatta, beállítottságtól függ, hogy ki milyen formában ad ennek hangot – mondta az [origo]-nak egy Budapest környéki alvóvárosban dolgozó biztos. “Van, aki elmondja a fenntartásait, de van, aki üvöltve kizavar” – mondta, bár utóbbi csak ritkán fordult elő, száz esetből két-háromszor.

Sokakat idegesít szerinte, hogy a KSH eddigi nyilvántartásában nem szerepelnek, pedig akár 7-8 éve is élnek lakóhelyükön. Nekik ugyanis nem tud pontos címre szóló kérdőívet vinni a számlálóbiztos – mivel ez nem szerepel a hivatal adatai között -, és az erre kapott üres kérdőíveken nem szerepel az internetes kitöltéshez szükséges kód sem (ezt a KSH tájékoztatása szerint bárki kérhet a hivatal zöld számain vagy e-mailen).

Őt eddig kétszer zavarták el, mindkét alkalommal emiatt. Egyszer a férj reggel mondta neki, hogy menjen vissza este, akkor otthon lesz a felesége is. Visszament, a férj beengedte, leültette az asztalhoz, “mire az asszony lila fejjel közölte, hogy ha a KSH szerint nem léteznek, akkor nem is tölti ki a kérdőívet”.

A biztos azt mondja, ilyen esetekben mindig közli az érintettel, hogy kötelessége feljelentést tennie, ha a meghatározott időn belül nem válaszolnak a kérdésekre, ami akár 50 ezres bírságot is vonhat maga után. A biztos szerint sokan bizalmatlanok, és félnek, “attól tartanak, hogy az állam le akar nyúlni valamilyen lóvét tőlük”.

A férfi felesége is számlálóbiztosként dolgozik, és mivel neki sok ideje van – mivel a számlálóbiztosságon kívül nincs munkája -, be is segít neki, ezért két teljesen különböző területet jár be a Budapest környéki kisvárosban. A település régebbi részén csupa jó tapasztalata volt: “Bementem az utcába, és a néni készségesen elmondta, hogy mikor van otthon, vagy vállalta, hogy átadja a kérdőíveket a szomszédnak. Ott sokkal könnyebb, mint az agyonhajszolt menedzseréknél” – utalt a város újonnan kiépült lakóparkos részére. Itt sok házban nincs, vagy nem működik a csengő. “Ott áll az autó, ég a lámpa, de az ajtó csukva, én meg, mint a hülye, üvöltök” – mondta. Ilyenkor csak annyit tud tenni, hogy otthagy egy értesítést.

“Érzékelik, hogy ez fontosabb ügy”

Egy Budapesten dolgozó kérdezőbiztos arról számolt be, hogy sokszor jelentett problémát számára már a címzés is. Mivel a kérdőíveken nincs név, csak pontos cím, sok helyen viszont a postaládákon csak a név van kiírva, az emelet és ajtószám nem, gyakran okoz nehézséget a kettő összepárosítása – legalábbis a nagyobb társasházakban. Ilyenkor jól jön egy-egy lakó, aki tud segíteni. Akadályt jelentenek a kaputelefon nélküli bezárt lépcsőházak is, de olyat is tapasztalt, hogy ellopták valakinek a kérdőívét, miután az érintett jelezte neki, hogy nem kapott ilyet. Később ki is derült, ki lopta el: az egyik szomszéd. Úgy derült ki, hogy amikor a szomszédtól beszedte a kitöltött kérdőíveket, akkor az több személyi kérdőívet is leadott, pedig eredetileg csak egyet kaphatott, mivel egyet tesznek a borítékba, és minden továbbit a számlálóbiztostól kell kérni. A szomszéd azonban nem kért, feltehetően nem olvasta el a tájékoztatót, és nem tudta, hogy kérhet. A biztos azt mondta, diszkréten kezelte az ügyet, az elemelt kérdőíveket pótolta.

Kevesen veszik komolyan a dolgot egy budai kerületben dolgozó biztos szerint, de szerinte általában normálisan állnak hozzá, egy sima közvélemény-kutatáshoz képest – mondta a férfi, aki ilyet is végzett korábban. “Érzékelik, hogy ez fontosabb ügy” – mondta az [origo]-nak. Ő a postán szerzett rutinjára – korábban kézbesítő volt – hagyatkozik, amikor gondban van a címzésekkel.

Kitűz egy felhívást, megjelöl egy időpontot, de sokan nem veszik a fáradságot, hogy ott legyenek vagy visszajelezzenek az értesítőre. Neki is gyakran kell két-háromszor visszamennie egy-egy helyre, “ami bosszantó”, de itt is akadnak segítőkész lakók, közös képviselők – mesélte, hozzátéve, hogy van, aki vállalta, hogy összegyűjti neki a kérdőíveket, de volt, amikor vele is “mogorva volt egy úr”, amikor zuhanyozás közben csöngetett rá.

Nem bíznak, és nem megbízhatóak

Rossz élményei vannak egy másik Budapest környéki alvóvárosban dolgozó számlálóbiztosnak is. “Rögtön jönnek a politikával, Orbán Viktorral, a miértekkel” – mondta. Ritka az is, amikor beengedik – mondta a biztos, aki szerint ő meg is fázott a hétvégi esős időben. Sokan maguk akarják kitölteni, de rosszul válaszolnak a kérdésekre, vagy hibásan töltik ki, akkor mehet vissza hozzájuk. Szerinte a kérdések közül a munkaadóra vonatkozótól ódzkodnak a legtöbben.

A kezdeti ellenkezést azonban szerinte többnyire megnyugvás váltja fel, amikor kiderül, hogy tényleg csak tíz perc a kérdőív kitöltése, “hogy ez gyors volt, tényleg, nahát”. A tapasztalata azonban inkább negatív, az emberek nem bíznak meg egymásban, és nem is megbízhatóak – mondta.

Vidéken és idősebbekkel könnyebb

A vidéki városokban nyugodtabbnak tűnik a helyzet. Egy Dunaújvárosban dolgozó számlálóbiztos szerint az emberek segítőkészek, kedvesen fogadják, csak az jelent kisebb problémát, hogy akik maguk kezdték kitölteni a kérdőívet, sok hibát ejtenek. Megkínálják ásványvízzel, “látszik, hogy részt akarnak venni az egészben” – mesélte. Azt is mondta, olyan környéken számlál, ahol zömében idősek laknak, nyugdíjasok, nincs kiszámolva minden percük, ráérnek beszélgetni, “örülnek, ha valaki rájuk nyitja az ajtót”. Segítőkészek a fiatalok is szerinte, de közülük sokan az internetet választják a kitöltéshez.

Egy Gyöngyösön dolgozó számlálóbiztos is pozitív tapasztalatokról számolt be. Szerinte az emberek 95 százalékban segítőkészek, csak egyszer kérték el az igazolványát, de a biztosi kártya mindig a nyakában lóg. Szerinte az emberek szinte száz százalékban kitöltik a nem kötelező kérdésekre adandó válaszokat is, de a munkáltatóra és az élettársi kapcsolatra vonatkozó, kötelezően megválaszolandó kérdésen sokan fennakadnak. Segítőkészek is, szólnak a szomszédoknak, átadják a kérdőívet nekik. Csak egyvalaki volt, akitől ellopták a kérdőívet de azt pótolták. Ő már 80-90 százalékig készen van “elvállaltam volna még egy területet is szívesen”.

Húsz százalék felett tartanak

Már a háztartások több mint húsz százalékát összeírták Virágh Eszter statisztikai tanácsadó, a népszámlálás szóvivője szerint. Interneten 416 ezer fölött állt hétfőn kora délután a teljesen és jól kitöltött kérdőívek száma, de már a papíron kitöltött kérdőívek száma is meghaladta a félmilliót – mondta a szóvivő az [origo] érdeklődésére. Az internetes kitöltésben a főváros áll az élen, az itteni háztartások 14 százaléka adta le a kérdőívet, Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg, illetve Bács Kiskun megyében a legalacsonyabb, 6 százalékos ez az adat.

Virágh Eszter szerint előfordult néhány alkalom, hogy a biztosokkal durván bántak az emberek, de elenyésző ez a probléma. A biztosokról általában jók a visszajelzések, eddig csupán hármat kellett leváltaniuk, illetve páran elmentek maguktól. A leváltottak között volt olyan, akit azért küldtek el, mert az internetes kitöltés ellen kampányolt a körzetében.

A biztosok ugyanis az interneten kitöltött kérdőívekért csak a kapcsolatfelvételi díjat kapják meg, ami településtől függően 150-180 forint címenként (ezen felül a leadott lakáskérdőívekért, illetve a személyi kérdőívekért kapnak meghatározott összeget: egy egyfős háztartásért összesen valamivel több mint 700 forint bruttót, utána minden egyes személyért településtől függően valamivel több, mint bruttó 300 forintot). Az [origo]-nak több biztos is nehezményezte, hogy elvárják tőlük az internetes kitöltés népszerűsítését, miközben ezért nekik nem jut szinte semmi. Virágh Eszter erre a felvetésre azt mondta, nem tudták megoldani, hogy el nem végzett munkáért adjanak pénzt, de szerinte kárpótlást jelent az, hogy a biztosoknak azokért a papírkérdőívekért is fizetnek, amelyeket a polgárok maguk töltöttek ki.

origo.hu

This entry was posted on 2011. október 10. hétfő at 20:49 and is filed under Életmód, Társadalom. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.