Csepel.info

Origo

Százhúsz ember, jórészt kétkezi munkával erősít meg egy gátszakaszt a Tisza-parti Dombrádon. A munka egyike a kormány mintaprogramjainak, amelyekkel a jövőre induló, nagyszabású közmunkákat modellezik.

Bár a körülmények nehezek, az emberek csak halkan panaszkodnak, hiszen a minimálbér számukra nagy pénz. A gáton lapátoló férfiak egy része ráadásul abban bízik, hogy jövőre még többet kereshet.

“Persze, hogy örültünk! Hát mi az a 28 ezer? Még zsírra sem elég” – magyarázza a szeptemberi napsütésben egy őszülő hajú, Ernő néven bemutatkozó férfi, hogy neki kifejezetten jól jött, amikor a munkaügyi központ “kirendelte” a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Dombrád melletti gáton folyó munkára. A három éve munkanélküli, középkorú férfi így a szociális segély helyett három hónapig 68 ezer forintot vihet haza.

Ernő társai a lapátjukra támaszkodva bólogatnak. Egy fiatalember szerint olyan nagy volt az érdeklődés a munka iránt, nem is jutott hely mindenkinek, aki jelentkezett. Pedig a lapátos, kék mellényes férfiak összesen 120-an vannak, és a Belügyminisztérium (BM) egyik, úgynevezett Start mintaprogramjában vesznek részt. Augusztus közepe óta dolgoznak a Tisza gátjának megerősítésén, illetve a töltésen vezető út építésén, a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság felügyelete alatt.

A dombrádi gátépítés már jobban hasonlít a kormányfő által beharangozott nagyszabású, százezreket megmozgató közmunkára, mint a szintén augusztusban indult gyöngyöspatai és gyöngyösoroszi munkák, ahol az emberek kisebb csapatokban irtják a bozótot, hogy előkészítsék az erdőtelepítést (erről szóló riportunkat itt olvashatja). A gát megerősítése bonyolultabb, több embert, nagyobb szervezést és szakértelmet igénylő folyamat.

Árvízvédelem és bicikliút

A munkások ebben a mintaprogramban 2,1 kilométer hosszan erősítik meg a gátat, és építenek rá aszfaltozott utat. Ennek legfőbb előnye, hogy árvíz estén a teherautók és traktorok fel tudnak hajtani a gátra, és közvetlenül a védekezés helyére vihetik például a homokot. A hétköznapokon pedig biciklivel vagy kismotorral bárki használhatja az új utat – az autók elől lezárják majd -, ami nem mellékesen megkönnyíti a Tisza-parti kemping és strand elérését is.

A négy csoportra osztott férfiak egy része az úgynevezett tükröt, vagyis az út alapjának helyét ássa ki, majd a földet a traktorok által vontatott pótkocsikra lapátolja. Egy másik szakaszon, ahol a gát nem elég vastag, hogy elbírja az utat, ezt a földet használják a megerősítésére. Az első csapat tagjai morgolódnak egy kicsit, hogy a többieknek könnyebb dolguk van, hiszen csak el kell egyengetni a földet, amit nekik nehéz munkával kell feltörni és fellapátolni.

A munka persze nem ennyire egyszerű, Ónodi János szakaszmérnök szerint a földet nem elég leborítani a töltés oldalában, mert akkor az eső lemosná. Először el kell távolítani a humuszréteget, majd vízszintes rétegekbe kell rendezni az odahordott földet, a rétegeket pedig egyenként tömöríteni kell. Ha készen lesznek, az útalaphoz használt homokot, kavicsot és zúzott követ is a közmunkások egyengetik el, a munkával november 15-éig kell végezni, így jön ki a három hónap.

Segédmunkás és agrármérnök

A gátépítésen dolgozók többsége nyolc osztályt, vagy annyit sem végzett, sokan közülük már évek óta munkanélküliek voltak, legfeljebb napszámosként dolgoztak a mezőgazdaságban. A békának nevezett tömörítőket olyanok kezelik, akiknek van valamilyen gépkezelői végzettségük, ők most a vízügynél kaptak kiképzést erre a típusra is. A munkavezetők is közfoglalkoztatásban dolgoznak, nekik vagy szakképesítésük, vagy felsőfokú végzettségük van.

“Nincs velük semmi baj, megtaláltam velük a hangot” – mondja az egyik csoport munkavezetője, egy húszas éveiben járó fiatalember, aki Gáborként mutatkozik be. Neki eredetileg hulladékgazdálkodási felsőfokú szakképesítése van, ami “valahol rokon szakma” a vízüggyel. Korábban Debrecenbe járt az agráregyetemre, de halasztott egy évet, állítólag azért, hogy be tudjon állni közmunkásnak. “Ha végzek, elmondhatom, hogy van vezetői tapasztalatom” – mondja mosolyogva.

A másik munkavezető még nála is fiatalabb, mindössze 19 éves, vékony, szemüveges fiú. Nyíregyházán végzett környezetvédelmi és vízügyi szakközépiskolát, vízügyes szeretne lenni, de ez egyelőre csak a közfoglalkoztatásban sikerült. Ő nem is tartja magát igazi főnöknek, ha erről kérdeztük, a mellette álló izmos, fekete hajú gátőrre mutat. Ő a vízügy alkalmazottja, és azt mondja, ismer itt mindenkit, ha a fiúval kötözködni próbálnának is a munkások, vele biztos nem mernének.

Fizetésemelést remélnek

“Most már egész kellemes idő van, de negyven fokban nagyon nehéz volt” – mondja Gábor, az ebédszünetre a fák közé húzódó munkások pedig azt mesélik, a nagy hőség idején úgy igyekeztek hűsíteni magukat, hogy lejártak fürödni a Tiszára. A napon erősen megpirult, fiatal munkavezető szerint volt, akinek a töltésben fészkelő darazsakkal is meggyűlt a baja, de szerencsére felkészültek erre, és van náluk kalciumtabletta, illetve egy elsősegélysátor is a közelben.

“Nehéz, de a pénzért meg kell dolgozni” – mondja Ernő, és társai is bólogatnak. Bár tudják, hogy a segélyt is elveszthetik, ha nem vállalják a munkát, állítólag senki nem érzi azt kényszernek, a nettó 68 ezer forintos fizetés soknak számít. Az egyik munkavezető szerint azért vannak panaszok: akik korábban már dolgoztak közmunkásként, visszasírják a kaszálást, a lapátolás ugyanis jóval fárasztóbb. Legszívesebben mindenki gépkezelő lenne, de nincs meg hozzá a végzettségük.

A gátépítésen dolgozó férfiak azt állítják, jövőre is jelentkeznek, ha lesz munka. “Főleg, ha több lesz a pénz!” – mondja lelkesen Ernő, aki szerint reménykednek, hogy jövőre emelkedik a minimálbér, és ők is többet kereshetnek. Ez valószínűleg tévedés, hiszen minimálbért csak az idei, három hónapos mintaprogramokban fizetnek, jövőre már csak a kormányrendeletben szereplő nettó 48 ezer forintos közfoglalkoztatási bért kaphatják, a minimálbér szintjét csak a középfokú végzettséget vagy szakképesítést igénylő munkát végzők érik el.

Egy korábbi program

A mintaprogramok célja, hogy a BM modellezze az új típusú közfoglalkoztatás rendszerét – mondta az [origo]-nak Samu Attila miniszteri főtanácsadó, aki szerint augusztus óta számos fontos tapasztalatot szereztek arról, hogyan kell szervezni a munkákat. Ez azért is fontos, mert jövőre, ahogy kifutnak a korábbi, még nem a Belügyminisztérium által indított közmunkaprogramok, már minden közfoglalkozást a BM szervez majd, így koncentrálva az erőforrásokat.

A mintaprogramokban sokféle foglalkoztató van: a Magyar Közút Zrt., az erdészetek, az önkormányzatok és több megyei rendőr-főkapitányság is. Utóbbiak a schengeni külső határokon lévő úgynevezett nyiladékok tisztítására alkalmaznak közmunkásokat. Az egyik legnagyobb foglalkoztató a vízügy lehet, amely már évek óta nagy számban alkalmaz közmunkásokat. Nemcsak a töltéseket kell erősíteni, és kaszálni a füvet, a Dombrádhoz közeli Kemecsén például egy vasbeton oszlopokat és burkolólapokat gyártó műhelyt tartanak fent, ahol 18 ember kap munkalehetőséget tavasztól őszig.

A dombrádi gát- és útépítés tervezett költsége 76,8 millió forint, vagyis több mint 200 ezer forint havonta és fejenként. Ebben azonban nem csak a munkások bére van benne, a mintaprogramokban ugyanis a BM kifizeti a dologi költségeket is, a közfoglalkoztatónak nem kerül semmibe a munka. Erre a három hónapra ráadásul nem kell segélyt fizetni a munkásoknak. Samu azt mondja, hogy egyelőre nem ismert a 2012-es költségvetés, nem tudja, jövőre mennyi pénz lesz közmunkákra, de szinte biztos, hogy a jelenleginél sokkal több embernek fognak tudni munkát adni.

origo.hu

This entry was posted on 2011. szeptember 26. hétfő at 07:09 and is filed under Gazdaság, Kormány. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.