Kőkemény megszorításokkal spórol Nyugat-Európa

Origo

Több nagy uniós tagállam is kemény, hosszú ideje nem látott megszorításokkal igyekszik stabilizálni a költségvetését. Különadót vetnek ki a gazdagokra és a cégekre, emelik az alkohol és a cigaretta adóját, illetve önkormányzatokat csuknak be, közalkalmazottakat küldenek el. Az adósságválság enyhítéséhez elengedhetetlennek tűnő intézkedéseknek azonban megvan a maguk kockázata: a fogyasztási és beruházási kedv visszavetése révén súlyos csapást mérhetnek a gazdasági növekedésre.

Nem Magyarország az egyetlen állam az Európai Unióban, ahol az államadósság kordában tartása érdekében, a korábban vártnál kisebb gazdasági növekedés miatt, költségvetési kiigazító intézkedésekre van, illetve lesz szükség. Az elmúlt hetekben többek között Olaszországban, Franciaországban és Spanyolországban jelentettek be megszorításokat, Nagy-Britanniában pedig már tart a második világháború óta legnagyobb állami takarékossági program.

Az intézkedések egyik célja, hogy visszaállítsák a befektetők megingott bizalmát, és így olcsóbbá tegyék az államok költségvetési hiányának finanszírozását. E céllal az ellenzékiek is egyetértenek, a kormányok azonban rendre azzal a dilemmával szembesülnek, hogy a spórolás még inkább visszavetheti a gazdasági teljesítményt, ezért a megszorításoknak szinte mindenütt vannak ellenzőik.

Olaszország: a politikai támogatottság is kétséges

A legnagyobb és legfájdalmasabb intézkedésekre Olaszországban kényszerül a kormány. Azok után, hogy júliusban már elfogadott egy 48 milliárd eurós (körülbelül 13 ezer milliárd forint) csomagot – ezt már a parlament is jóváhagyta -, augusztus 12-én egy újabb, 45,5 milliárdos következett. Ezt az Európai Központi Bank kérte, cserébe azért  hogy az augusztus 8-án elkezdett piaci vásárlásaival leszorítsa az olasz államkötvények hozamát.

A szenátus által még jóvá nem hagyott új tervek szerint nőne az áfa, bezárnák az önkormányzatokat az ezer lakosnál kevesebbet számláló településeken, felgyorsítanák a nők nyugdíjkorhatárának emelését, és szolidaritási adót vetnének ki a jól keresőkre: az évi 90 ezer eurónál (24,3 millió forint) nagyobb jövedelműeknek öt százalék, 150 ezer euró (40,5 millió forint) fölött pedig tízszázalékos lenne a pluszteher. Különadót vetnének ki az energiaszektorban is, a tízmillió eurónál (2,7 milliárd forint) nagyobb bevételű és egymilliónál nagyobb nyereségű vállalatokra.

Silvio Berlusconi kabinetjének nem lesz egyszerű dolga, a kisebbik kormánypárt, az Északi Liga már jelezte, hogy az áfaemelést és a nyugdíjrendszer átalakítását nem támogatja, helyette az adócsalás visszaszorításával növelné a bevételeket. Eközben az egyik nagy szakszervezeti szövetség tiltakozásul nyolcórás általános sztrájkot hirdetett szeptember 6-ára.

A Bloomberg hírügynökség által idézett olasz elemzők amiatt aggódnak, hogy a tervezett lépések – mivel többségük csökkenti a lakosság elkölthető jövedelmét és a cégek beruházási forrásait – eltüntetik az egyébként is szerénynek ígérkező gazdasági növekedést. A kormány is mérsékelte a várakozásait, jövőre már csak 1,3 százalékos bővülést vár, de a pesszimistább szakértők nulla közeli értékekre számítanak.

Franciaország: a legmagasabb besorolás megtartása a cél

Az Olaszországénál jóval kisebb GDP-arányos államadóssága kevésbé drasztikus lépéseket követel meg Franciaországtól. Francois Fillon miniszterelnök szerdán közölte, hogy 2012-ben 11 milliárd eurós (háromezer milliárd forint) megszorítás következik, hogy tartani lehessen a költségvetési hiány ez évre kitűzött, 4,6 százalékos arányát. A kormány azt reméli, hogy a stabilizációval az ország megtarthatja prémium besorolását a hitelminősítőknél.

A tervek között szerepel az adókedvezmények tízszázalékos megnyirbálása, az alkoholra, dohánytermékekre kivetett adó kulcsának emelése, valamint az is, hogy a közszférában a nyugdíjba vonulók helyére lehetőség szerint nem vesznek fel új embereket. Emellett az évi félmillió eurónál (135 millió forint) többet keresők jövedelemadó-kulcsát három százalékponttal, 44 százalékra növelik. Ez utóbbi intézkedéstől – amely addig marad érvényben, amíg a hiány három százalék alá nem csökken – Fillon évi kétszázmillió euró (54 milliárd forint) többletbevételt vár.

A miniszterelnök arról is beszámolt, hogy a kormány friss előrejelzése szerint 2011-ben a korábban jósolt két százalék helyett 1,75 százalékkal, míg 2012-ben 2,25 százalék helyett 1,75 százalékkal bővülhet a francia GDP. A Medef nevű munkaadói lobbiszervezet megerősítette, hogy a fenti intézkedések várhatóan rontják majd a francia vállalatok versenyképességét.

Spanyolország: már az idén jöhet a recesszió

A spanyol kormány augusztus elején bejelentett egy ötmilliárd eurós (1350 milliárd forint) csomagot, ami a gyógyszer-támogatási költségek csökkentéséből és a vállalati adók ideiglenes, 2013-ig szóló emeléséből áll. (A kormány elképzelése szerint 2014-től a mainál is alacsonyabb adószinttel kompenzálja az állam ezt az időszakot, mindez tehát – hangoztatja a gazdasági tárca – nem adóemelés, csak “az adóbevételek ütemezésének módosítása”.) Az igazán fájdalmas döntések azonban nem születtek meg, azok csak a novemberi előrehozott választások után várhatók.

A cégek helyzete különösen kényes kérdés Spanyolországban, mert a gazdaság nagyon rossz állapotban van. Az építőipar összeomlása nyomán 21 – a fiatalok körében csaknem ötven – százalékra ugrott a munkanélküliségi ráta, a növekedés lassul, és reális veszély, hogy az év hátralévő részében újra beköszönt a gazdasági visszaesés.

Nagy-Britannia: a világháború óta nem látott megszorítás

A gazdasági válság hatásainak enyhítése miatt példátlanul magasra szökő, 11 százalékos hiányt örökölt elődjétől a 2010-ben hivatalba lépett brit kormány. David Cameron miniszterelnök kabinetje a helyzet kezelésére 2015-ig, 110 milliárd fontos (körülbelül 34 ezer milliárd forint) egyenlegjavító programot dolgozott ki, ennek keretében csökkentik a szociális és jóléti kiadásokat, megszüntetnek 300 ezer közalkalmazotti állást, és adókat emelnek. Cameron szerint így lehet elérni, hogy Nagy-Britannia megtarthassa elsőrendű adósminősítését.

A kitűzött cél, hogy a minisztériumok által elkölthető pénz öt éven át folyamatosan csökkenjen – ilyen a Bloomberg hírügynökség szerint a második világháború óta nem volt az országban. A forgalmi adót már januárban megemelték 17,5 százalékról 20-ra, és megkurtították a rendőrség büzsdéjét. Ez utóbbi miatt a több városban kitört zavargások alatt számos bírálat érte a döntéshozókat.

A növekedési hatások miatt is sokan aggódnak. A Fathom Consulting nevű ismert brit gazdasági elemzőközpont azonban kimutatta, hogy bár a spórolás akár egy évre is visszavetheti a gazdaság lendületét, annak elmaradása még súlyosabb következményekkel járna: a Bank of England kénytelen lenne megemelni az alapkamatot, és a befektetők is magasabb kamatot kérnének az államnak nyújtott hitelekért.

Forrás: Origo

10 hozzászólás “Kőkemény megszorításokkal spórol Nyugat-Európa” bejegyzésre

  1. bugi szerint:

    No lám, mégse a Fidesz bűne a gazdaság lassabb növekedése? A komcsik és szakszervezeteik most a közmunkát támadják: miután tönkre tették az országot, most azért küzdenek, hogy ne tudjon talpra állni.

  2. grün szerint:

    bugi!
    Azért nem jó nekünk mert nyugat-Európának is szar?! 😀

  3. meghát.... szerint:

    T. Grün!Fordítsd meg! Azért lesz szar nyugat-Európának ,mert nekünk is szar! A globalizáció csápjai behálózzák a földet,csak eddig ők leszedték a tejfelt. Most megismerik a negatív hatásait is.( Vissza nyal a fagyi) Hosszú távon nem lehet rabszolgasorban tartani nemzeteket! Nem fejtegetem ,érted Te eztetet.

  4. grün szerint:

    meghát….!
    Meg lehetne fordítani a dolgot, de jusson eszedbe a hídon dübörgő egér esete a zelefánttal! 😀

  5. Katka szerint:

    A kiba… fidesz soha semmiért nem felelős, ez természetes. De a világgazdasági válságért az mszp volt a felelős, sőt nem is volt világgazdasági válság, azt a rémhírt csak Gyurcsányék terjesztették!
    A komcsik, meg a szakszervezet nem a közmunkát támadja, hanem azt, hogy ne szarért-huggyé kelljen az embereknek robotolni, hanem fizessék meg őket. Könnyű havi 500 ezer pluszért osztani Orbánotoknak az észt. Ha nem károgtak volna mint a fába szorult férgek a megszorítások ellen, már rég előbbre tartana az ország, főleg mivel tőlük minden hétre jut valami megszorítás. Ami most következik arról nem is beszélve.

  6. Manitu szerint:

    Katka az ország azért volt olyan érzékeny a válságra, mert a kommunistáid szétlopták, szétrabolták, tönkkretették. Javaslom hallgasd meg Gyurcsány titokban elmondott beszédét, ha kíváncsi vagy hogyan vallották be egymás közt azt, hogy kiürült a kincstár.

  7. Királyerdei szerint:

    Katka!
    A vezéred nem mondta,hogy minket nem fog elérni a válság?Miről beszélsz?
    Amúgy:

    A világon végigsöprő gazdasági válság nem a véletlen műve, tudatosan tervezték így.

    Amit Louis McFadden kongresszusi képviselő mondott a Nagy Gazdasági Világválságról a mostani helyzetre éppen úgy igaz. A banki ügyekért felelős házbizottság elnökeként azt mondta: „A [válság kirobbanása] nem véletlen volt, hanem gondosan megtervezett és előkészített művelet. A nemzetközi bankárok kétségbeejtő helyzetbe akarták hozni a világot, hogy mindenki vezetőjeként emelkedhessenek fölénk.”

    Amit ma a gazdaságban és a pénzügyi világban tapasztalunk nem újdonság. A történelemben számos precedenst találhatunk. A bankárok és buzgó segítőik ugyanazokat az eszközöket használják ma, mint tették tíz vagy akár száz évvel ezelőtt. Ezek a bankok a nagyvállalati fasizmus és monopólium képviselői. Mérhetetlen vagyonukon keresztül szinte valamennyi kormányt és azok igazságszolgáltatási rendszerét hatalmukban és irányításuk alatt tartják. Ezért nem hallgatnak ránk, a népre, saját választott képviselőink. A tőzsde urai és a bankok már réges-régen megvásárolták őket. Ezek ugyanazok az emberek, akik a legtöbb háború mindkét oldalát finanszírozzák évszázadok óta. Saját bankjaikon és a Nemzetközi Fizetések Bankján (Bank for International Settlements – BIS) keresztül irányítják a globális pénzmosást és az egész világot behálózó kábítószer kereskedelmet, ami mindig is a legjövedelmezőbb vállalkozásuk volt. Az elit pénzügyi hatalmának legfontosabb pillére immáron több évszázada a kábítószer kereskedelem.

    Ezek a bankárok, a Wall Street és a londoni tőzsde bennfenteseivel közösen irányítják társadalmainkat, különös tekintettel az üzletvilágra, pénzügyekre és a gazdasági életre. Szinte valamennyi fontos eseményt ők irányítanak a háttérből, ahogyan azt a 90-es évek vége felé kialakult dotkom lufi és a 2003-tól 2006-ig tartó ingatlanpiaci lufi esetében is láthattuk. Egy 2000 óta tartó lefelé irányuló trend szemtanúi vagyunk és még nem értünk a verem fenekére. Szabadpiacról nem beszélhetünk többé, hiszen a piacokat a kormányokat háttérből irányító elit manipulálja.

    A médiában egymást követik a csalásokról szóló hírek. Az ingatlanpiac zuhanórepülésben van és egyelőre még a kényszerleszállásra alkalmas helyszínt sem sikerült találni. Az amerikai, angol és európai bankokat átmenetileg kimentették a központi bankok pénznyomdái. Egyre több országról derül ki, hogy költségvetési deficitje fenntarthatatlanná vált. A gazdasági fejlődés leállt, az infláció pedig minden nap egyre magasabb, miközben az arany és az ezüst árfolyama könyörtelenül emelkedik. A szegények egyre szegényebbek, a középosztály pedig szép lassan eltűnik. Egy birodalom szándékos elpusztításának vagyunk szemtanúi.

    A rendszert bukásra programozták. Csak a felszínen maradáshoz évi 4,3 ezermilliárd dollárt kell pumpálni a rendszerbe, amíg a függöny mögött állók meg nem adják a jelet a dugó kihúzására. A görög csőd, a közel-keleten terjedő háborús hangulattal megtetézve lehet az a tényező, ami elindítja a dominót. Vajon figyelemelterelésről van szó? Ez az a háború, amit megjósoltunk? Elképzelhető. Mindenesetre, hamarosan ki fog derülni.

    A Bilderberg európai tervezői megdöbbenve tapasztalták, hogy Görögország nem hajlandó országos pénzügyi és gazdasági öngyilkosságot elkövetni.

    Miközben Európában szemünk láttára bontakoznak ki a dráma eseményei, Amerikában a Fed egyre több pénzt és hitelt termel, bekebelezve az amerikai kincstárjegyek 80%-át. Ez természetesen egyre növekvő inflációt, majd hamarosan hiperinflációt eredményez az Egyesült Államokban, Angliában és az EU-ban. A gazdasági válság legkeményebb időszaka következik, ahogy a fizetésképtelenség egyre inkább egyértelművé válik. A legtöbb amerikai, angol és EU bank fizetésképtelen, amiről a nyilvánosság a bankok sajátos kettős könyvelése és könyvelési szemfényvesztése miatt nem tud.

    Nem létezik egyszerű megoldás. A piramisjáték egy-két éven belül a végéhez ér és akkor nem szeretnék a bankárok helyében lenni.

  8. Manitu szerint:

    Katka: “A komcsik, meg a szakszervezet nem a közmunkát támadja, hanem azt, hogy ne szarért-huggyé kelljen az embereknek robotolni, hanem fizessék meg őket.”

    Szerinted a dupla pénz szar-hugy? Mert dupla annyit kapnak majd, mint a segély. Azaz nem csak dolgozhatnak azok, akik lassan azt se tudják, hogy mi a munka (vagy segélyt is felvesznek meg feketén is dolgoznak), de több pénzt is kapnak.

  9. grün szerint:

    A kereset alakításokhoz itt egy magyarázat!
    http://okos-tojas.blog.hu/2011/08/28/a_nagy_hadicsel 😀

  10. kiskovi szerint:

    Manitu szerint:
    Komolyan, te egy igazi gyökér beoltott orbánkomcsi bérenc vagy. Inkább a haverjaiddal mennyé már el valami elzárt szigetre és ott basszátok el az emberek életét. Egy év alatt nagyobb kárt csináltatok, mint az előző dilettáns banda 8 év alatt. Vagy a legközelebbi orbán imádáskor kapjál már szájzárt..

Itt lehet hozzászólni !