A hidegháború győztes elnökére emlékeztek a magyar fővárosban
MTI, Magyar Nemzet, Magyar Hírlap
Orbán Viktor az avatáson
Az amerikai és a magyar emberek szövetsége erős alapokon áll – jelentette ki Orbán Viktor csütörtökön az Országházban, a Tom Lantos Intézet megnyitóján.
A miniszterelnök beszédében azt mondta: „Azért gyűltünk össze, hogy az Amerikai Egyesült Államok és Magyarország szövetségét tovább erősítsük, e szövetség harcos hírnökei előtt tisztelegjünk, Magyarország és az Egyesült Államok szövetségének újabb erős bástyáját ünnepeljük.”
Az amerikai és a magyar emberek szövetsége erős alapokon áll. Erős alapot ugyan lehet kőből, lehet acélból létrehozni, ám „a mi szövetségünk erejét különös módon egyetlen szó adja”, ez pedig a szabadság – mondta beszédében a kormányfő, hangsúlyozva, hogy „a szabadság iránt érzett szenvedélyes vonzalmunk” közösséget alkot, és nincs a világon még egy olyan erős, magabiztos és elkötelezett közösség, mint a szabadságszerető emberek, népek közössége.
Az ilyen szövetség kitermeli a maga hírnökeit és harcosait. A magyar szabadság üzenetét hírnökök vitték a világban akkor is, amikor „a megszállás és a diktatúra tombolt Magyarországon” – fejtette ki, majd emlékeztetett, hogy sok ilyen hírnök érkezett Amerikába, sokan közülük harcosokká váltak, a magyar szabadság ügyének harcos képviselőivé. A magyar nép mindig is hálás lesz ezeknek a hírvivőknek, harcosoknak, akiknek egyike volt Tom Lantos. Orbán Viktor rámutatott, mai szabadságunk az aktív, cselekvő amerikai magyar emigrációnak is köszönhető.
Felidézve találkozásait Tom Lantossal a miniszterelnök azt mondta, előfordult, hogy vitáztak, sőt szinte minden magyar belpolitikai kérdésben eltért az álláspontjuk, a közös elkötelezettségük a szabadság és a magyarok szolgálatában azonban áthidalt mindenfajta politikai különállást.
Az Egyesült Államokat és Magyarországot a szabadság szenvedélyes szeretete tette azzá, ami ma – jelentette ki, felhívva ugyanakkor a figyelmet arra, hogy míg Amerikát mindig is a szabadság földjének tartották, addig a magyarok állandóan csak küzdöttek a szabadságért. „Hosszú utat tettünk meg, évszázadokig harcoltunk, mártírok ezreit adtuk, míg végre elérkeztünk oda, hogy ma magabiztosan elmondhatjuk: a szabadság szavunk immár közös Amerikával, ugyanazt értjük alatta” – mondta, kiemelve, hogy a szabadság nem természetes adottság, nem adatik meg sem a gyáváknak, sem a kishitűeknek.
Orbán Viktor szerint a szabadságért folytatott küzdelem új időszámításba lépett, a szabadságjogok védelmét a nyugati világban valamennyi jelentős politikai erő elfogadta. Ám a szabadságra ma is számos veszély leselkedik – folytatta –, kevésbé tankok és erőszak, inkább a szellemet „gúzsba kötő eszközök” korlátozzák sokak szabadságát. Példaként a szabadság és a gazdaság „bonyolult viszonyát” említette, amellyel kapcsolatban kifejtette: az adósság – legyen szó akár egy háztartás, akár egy ország adósságáról – nyilvánvaló módon korlátozza a szabadságot anélkül, hogy a hagyományos szabadságjogok bármelyike is jogi értelemben sérülne. „A 2008 utáni új világban ebből az irányból érkezik a legjelentősebb fenyegetés a szabadságra, ezen a téren van és lesz a legtöbb teendője minden szabadságot szerető embernek” – vélekedett.
Hozzátette emellett, hogy hiába teljes az egyén szabadsága akkor is, ha közösségként szabadságjogai gyakorlásában korlátozott. Közép-Európában ugyan javult a helyzet a kisebbségi jogok tekintetében, „de még messze van, amikor nyugodtan hátradőlhetünk” – jegyezte meg, kiemelve, hogy további bástyákra van szükség a szabadságért vívott küzdelemben, hogy „felépítsük bevehetetlen, a támadásoknak ellenálló erődünk”.
A néhai magyar származású amerikai képviselőről, a képviselőház külügyi bizottsága vezetőjéről elnevezett Tom Lantos Intézet éppen ezt vállalta, azt, hogy képviseli a szabadságot, a kisebbségi jogok ügyét. „Kívánom, hogy az intézet hűségesen ápolja Tom Lantos emlékét, és hirdesse az amerikai magyar emigráció cselekvő tagjainak áldozatos munkáját és sikerét”, és erősítse tovább a szövetséget az Egyesült Államok és Magyarország között; „a magyar emberek nevében ezt a munkát a magyar kormány teljes támogatásáról biztosítom” – zárta szavait Orbán Viktor.
Segíteni fog, hogy helyes irányban maradjunk
A Tom Lantos Intézet segíteni fog abban, hogy helyes irányban maradjunk az emberi szabadság biztosításában – mondta Condoleezza Rice volt amerikai külügyminiszter. Rice – aki elvállalta az intézmény társelnökségét – arról beszélt, hogy Tom Lantos különleges ember, erőteljes erkölcsi hatalom volt, mélyen hitt a szabadság iránti vágyban és ezen törekvés egyetemességében. Meggyőződése volt, hogy az emberi szabadság elterjed.
Úgy fogalmazott: „Bármikor, amikor találkoztunk, amikor nemzetbiztonsági tanácsadó vagy külügyminiszter voltam, és értésemre adta, hogy letértünk az emberi szabadság kérdésében a helyes útról, úgy gondoltam, jobban teszem, ha ellenőrzöm az iránytűmet, mert ha Tom úgy gondolja, hogy letértünk, akkor bizonyára letértünk.”
„A Tom Lantos Intézet segíteni fog, hogy helyes irányban maradjunk az emberi szabadság biztosításában nemcsak saját magunk, hanem azok érdekében is, akik egyelőre nem rendelkeznek vele” – mondta.
Tom Lantos szerette Amerikát és Magyarországot is, arra törekedett, hogy összekapcsolja a két országot a szabadság szeretete alapján abban a törekvésben, hogy egyetlen férfi, nő és gyerek se éljen zsarnokságban. „Ez az intézet egyesít bennünket az Atlanti-óceán két oldalán ezen cél, ezen álom megvalósításában” – tette hozzá Condoleezza Rice volt amerikai külügyminiszter.
Orbán: Még falakat kell lebontanunk
Jeles vendégsereg jelenlétében szimbolikus helyen, a szabadság téren avatták fel Ronald Reagan egykori amerikai elnök szobrát.
Erőt akarunk meríteni Ronald Reagan példájából – mondta az egykori amerikai elnök szobrának avatásán Orbán Viktor. A kormányfő szerint ma Magyarországon még falakat kell lebontani ahhoz, hogy kiszabaduljunk a múlt hibáinak fogságából.
Semjén Zsolt, Condoleezza Rice és Orbán Viktor a Reagan-szobornál (Fotó: Burger Zsolt)
Felvetődik, hogy ma miért emelünk szobrot egy volt amerikai elnöknek Budapesten – kezdte Orbán Viktor tegnap a budapesti Szabadság téren a Ronald Reagan szobrának avatásán mondott beszédét kérdéssel. „Szakértők hada elemzi a nemzetközi rendszereket, de azokat államférfiak működtetik. Miközben az elemzőnek nincs kockázata, az államférfi egyszer dönthet, tettei fölött pedig majd a történelem mond ítéletet. Ronald Reagan jól döntött, bölcsen irányította a változást, miközben meg tudta őrizni a békét, megítélését a megbecsülés és a köszönet hatja át, ezért kell szobrának Budapesten is állnia” – magyarázta a miniszterelnök.
Úgy vélte: „A magyar határnyitással kiütöttük az első téglát a falból, amely aztán le is dőlt, a szovjet birodalom s vele a kommunista diktatúra végérvényesen összeomlott. Magyarország kiszabadulhatott, és új világ kezdődött. Annak az embernek és vezetőnek állítunk szobrot, aki megváltoztatta, megújította a világot, benne a mi közép-európai világunkat is.”
Mi, magyarok erőt akarunk meríteni a példájából – szögezte le a miniszterelnök, s úgy vélekedett, ma Magyarországon még falakat kell lebontani ahhoz, hogy kiszabaduljunk a múlt hibáinak fogságából, sikeres és büszke országgá válhassunk.
Az avatási ünnepséget megnyitó Semjén Zsolt egyebek mellett a Reagan-szobor spirituális jelentőségét méltatta annak kapcsán, hogy az a Szabadság téren kapott helyet. A miniszterelnök-helyettes úgy vélekedett, hogy ezáltal két olyan ember szellemi öröksége találkozik, akik mindig hittek a szabadságban. Egyikük Mindszenty József hercegprímás, aki az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésekor a téren, az Amerikai Egyesült Államok Nagykövetségének épületében talált menedéket – emlékeztetett Semjén, s leleplezte a titkot: bár a másik ember az óceán túlpartjához kötődik, neki sem volt közömbös Közép-Európa, így Magyarország sorsa.
A szoboravatáson Condoleezza Rice volt amerikai külügyminiszter az 1956-os forradalom kapcsán arról elmélkedett: soha nem történhet meg, hogy magukra hagyják a szabadságukért harcolókat. Kevin McCarthy, az amerikai kongresszusi delegáció vezetője azt hangsúlyozta: Magyarország régóta az Egyesült Államok szövetségese az úton, „amelyen sokáig együtt haladunk még”. Edwin Meese, a Reagan-adminisztráció egykori igazságügy-minisztere pedig úgy méltatta egykori felettesét, mint aki egész életében a totalitárius rendszerek – a második világháborúban a nácik és a tengelyhatalmak, később a kommunizmus – ellen harcolt. Meese elmondta, az Egyesült Államok hálás Magyarországnak és különösen azoknak, akik közbenjártak azért, hogy a szobrot a Parlament közelében állítsák fel.
A Lantosra viszont egy fillért sem kellett volna költeni!
“Célja az emberi és a kisebbségi jogok erősítése, a tolerancia értékrendjének terjesztése, de a transzatlanti kapcsolatokról is végeznek majd kutatásokat a Magyar Külügyi Intézetben működő intézményben, amelyet az egész közép-kelet-európai régióban fontos központnak szánnak.”
Index
Támogatom ezeket a célokat (már csak a határon túli magyar kisebbségek védelme miatt is), a kutatási eredményeket pedig érdeklődéssel várom.
http://pogi.blog.fn.hu/index.php?view=bejegyzes_oldal&bejid=155729&bejcim=Ronald_Reagan&todo=/
Hm, itt van pár érdekes adat a nagy hősről. Hm, meg közép amerikában sem állítanak neki szobrot…:(
http://www.komment.hu/tartalom/20110629-velemeny-reagan-amerikai-elnok-legendajanak-arnyoldalai.html?cmnt_page=1
Persze Pogátsa mondja meg… 🙂
Legalább ellensúlyozza a másik oldalt…:)
“Egyszer azt hazudta Jicak Samírnak és Simon Wiesenthalnak, hogy személyesen jelen volt egy náci koncentrációs tábor felszabadításánál, ami nemcsak azért ciki, mert nem igaz, hanem azért is, mert közben megvétózott egy 1986-os törvényjavaslatot, amely szankciókat vetett volna ki az apartheid Dél-Afrikára, illetve azt mondta egy Waffen-SS-temetőben Németországban, hogy a náci katonák ugyanolyan áldozatai voltak a háborúnak, mint a zsidók.”
Mindjárt jönnek a jobbikosok “megkövezni! megkövezni” felkiálltásokkal és elkezdik a társaik tetemeiről leszedett kövekkel dobálni. 🙂
Pogácsa legfeljebb a Fornetti mérlegen egyensúlyoz. 🙂
(Megveszik kilóra.)
A hamburgeradó épp a gyorséttermeket nem terheli
Azokat a láncolatokat nem terheli a hamburgeradó, akik meghonosították a halál kultúráját rábírva az embereket, hogy az egészséges, hazai élelmiszer helyett az idegenből idehozott ismeretlen ételeket válasszák.
A Fidesz „hamburgeradója” mára megváltozott, most már nem beszélhetünk erről, legfeljebb „chipsadóról”- jelentette ki sajtótájékoztatóján Z. Kárpát Dániel, a Jobbik országgyűlési képviselője. A legérdekesebb az említett adóval kapcsolatban az, hogy a kiszivárogtatott részletek és az asztalra letett törvénytervezet között ég és föld a különbség – hangsúlyozta a politikus. Hozzátette: a kormányzat eredeti szándékát legyőzték a multinacionális érdekeltségek, és a kormányzatot legyőzte a McDonald’s is a tekintetben, hogy az első tervekhez képest kikerült a csomagból. Nemcsak a gyorsétteremlánc került ki, hanem az az egészségkárosodást leginkább okozó termékkör – a túlzott zsírtartalmú ételek köre -is , amelyek a mozgáshiány mellett a legnagyobb károkat okozzák a magyar emberek egészségében.
Z. Kárpát Dániel szerint jól látható az, hogy egy népegészségügyi katasztrófát kellene elhárítani Magyarországon. A multinacionális érdekek viszont „kiherélték” a kormányzat előterjesztését. Szavai szerint égeredményben egy olyan költségvetési „behajtócsomag” maradt a képviselők előtt a parlamentben, amelynek a cél szerint 20 milliárd forintot kellene behozni a költségvetésbe.
Csak a szokásos: áthárítva a fogyasztóra
A nemzeti radikális képviselő kiemelte: a kormány jobbikos nyomásra kénytelen beismerni, hogy megvalósíthatatlan ez az elképzelés. Az előterjesztésnek köszönhetően számtalan magyar munkahely mehet tönkre, számtalan magyar márkát árusíthatnak ki külföldre, a munkanélküliek segélyezése és szociális ellátása révén pedig bőven mínuszos lesz a költségvetés. A Jobbik eredeti tervezete arról szólt volna, hogy a gyártókat terheljék meg, őket kellene rábírni egy plusz adóterheléssel arra, hogy változtassanak üzletpolitikájukon és gyártási technikájukon. Ezzel szemben a kormányzat előterjesztése megint a szokásos „blamát” tartalmazza: az adó tökéletesen áthárítható a fogyasztókra az árakba való beépítésével mindenféle szankció nélkül- jegyezte meg a politikus.
Ezt már megszokhattuk a Fidesz- KDNP-től, emlékeztetett a politikus a banki különadóra és a telefontársaságokra kivetett ágazati adóra, amelyek esetében az adónemet beépítették tarifáikba. Z. Kárpát Dániel kijelentette: ugyanez várható a hamburgeradó esetében is. A politikus elmagyarázta, hogy ebben az esetben az országba való első belépési ponton keletkezik adófizetési kötelezettség, így azon láncolatokat nem terheli az említett adó, akikről egyébként szó van, akik „meghonosították a halál kultúráját” azzal, hogy rábírták az embereket, hogy az egészséges, hazai élelmiszer helyett az idegenből idehozott ismeretlen ételeket válasszák.
A Jobbik álláspontja szerint azokat a cégeket, társaságokat kellene extra és különadóval sújtani, amelyek részt vesznek az egészségkárosító termékek piacra szabadításában. Z. Kárpát Dániel vázolta pártja javaslatát: egy olyan monitoring rendszert kellene kialakítani, amely méri, milyen áremelések történnek és mennyire indokoltak ezek az árverések, valamint azt, hogy ki milyen módon építi bele áraiba a hamburgeradót. Érjék szankciók azokat a vállalatokat, amelyek extra profitot akarnak termelni azáltal, hogy egy ilyen új adóterhet építenek bele áraikba.
A Jobbik szerint a kormányzat nem nyújt alternatívát. Ugyan jogosan bünteti az egészségtelen ételek fogyasztását, de nem támaszt alternatívát. „Hol van a helyi piacok rendszere, hol van az a magyar ételekre épülő konyhahálózat, amely lecserélhetné kár a McDonald’s étteremláncot, hol lehet beszerezni egészséges natúr ételeket?”- tette fel a kérdést a politikus.
Gordon, ne csusztass. Egy buta, befolyásolható ember volt, a háttéremberei meg sok arcpirító dolgot műveltek…főleg a zsebeikkel…”Minden ide vonatkozó mérés szerint ekkor jött létre a legfelsőbb egy százalék sztratoszférikus vagyona.”
http://youtu.be/dIHTiV7y1aU
A butával óvatosan bánnék közgazdász és szociológus végzettségű ember esetében, aki Humphrey Bogart-tal szerepelt egy filmben.
Undorító picsanyalás !Elvisz Prézlitől Roni-ig…az amerikai politika mindig is elnyomta a szabadságért küzdőket! Ők meg a szabadság…A világ kizsákmányolói!1945-ben ,mintha hullottak volna Csepelre amerikai bombák….Folytassam: Korea,Afganisztán,Vietnám….
Ööö, a három tulajdonságából melyik zárja ki a butát? …:) Hja, gondolom a Humphrey Bogart…:) Akkor nálunk a Barikák közt-ből lesz a következő cár?…:)
Ez a Ronald Reagen mánia egy kicsit túlzó. Nekünk, magyaroknak nem kéne mindig egyből segget nyalni. Reagan derék antikommunista volt, ezt a javára írom, de a szabadságnak nem volt akkkora bajnoka, ahogyan most beállítják. A kedvére való, az amerikaiak érdekeit szolgáló diktátorokat azért kedvelte és támogatta.
Az pedig oltári butaság, hogy az akkori Szovjetunióban ne lettek volna a szabadság igazi mártírjai. Ott volt pl. Andrej Szaharov, aki jóval többet tett, és összehasonlíthatatlanul többet szenvedett a szabadságért, mint Reagan elnök. De említhetném Szolzsenyicint is, akinek szintén több fogalma volt a szabadságról (és az elnyomásról), mint az amerikai elnöknek. De Reagan, aki csak elbeszélésekből ismerte a kommunista elnyomást, elég lenézően beszélt az orosz szabadságszeretetről. Ha ő is lehúzott volna tíz-húsz évet Szibériában, hitelesebbek lettek volna szavai.
Ez a felturbózott seggnyalás pedig úgy látszik, hogy magyar szokás.
Ez is csak egy szimpla seggnyalás volt , csak amit a kínaiaknak csináltak elötte sokkal hitelesebb volt.
Hát ugye sem Moszkvában sem Brüsszelben ne mondják meg , hogy mit csináljunk, mert megmondják Pekingbe és Washingtonba .
Ez egészen más !
Szerintem Orbán példaképe Szaddam Husszein . Mert arra haladunk az már biztos .
De minimum Mao elnok.
“Pekingbe és Washingtonba”?
Még ezt sem tudod normálisan leírni?
He-he. 🙂
Idióta.
(Ez ma nem a te napod. 🙂 )
“Elvisz Prézlitől Roni-ig…az amerikai politika mindig is elnyomta a szabadságért küzdőket!”
Marhaság.
“A világ kizsákmányolói!1945-ben ,mintha hullottak volna Csepelre amerikai bombák”
Valaki előtte hadat üzent nekik.
“Folytassam: Korea”
Ez pont egy nagyon rossz példa volt.
“Balsors akit Régen tép….!”
Messze megelőzte a Corát!!! 🙂
“Az amerikai és a magyar emberek szövetsége erős alapokon áll. Erős alapot ugyan lehet kőből, lehet acélból létrehozni, ám „a mi szövetségünk erejét különös módon egyetlen szó adja”, ez pedig a szabadság – mondta beszédében a kormányfő, hangsúlyozva, hogy „a szabadság iránt érzett szenvedélyes vonzalmunk” közösséget alkot, és nincs a világon még egy olyan erős, magabiztos és elkötelezett közösség, mint a szabadságszerető emberek, népek közössége.”
… De azért a Tibet szabadságáért tüntető embereket csak elzavarták és zargatta a tisztelt hatóság … és csak eltakarták őket Kínai zászlókkal mikor már látták, hogy nem lehet őket visszatartani … ja és akkor nem beszélek a Kínai öltönyös úriemberekről (diplomaták és titkos rendőrök) mert ők persze úri emberek … :S akik ha kellett erőszakkal próbálták elvenni a kint lévő emberektől a Tibeti nemzeti zászlókat és plakátokat mikor itt volt a Kínai delegáció!
Köszönjük kedves Viktor! (és persze ne feledkezzünk meg a mélyen tisztelt rend őreiről se, köszönjük nektek is!)
Ja igen … mi a van a határon-túli Magyarsággal ?? Mi van a Haza Fiaival kik kiszorultak szépen lefaragott országunkból??
Ezt a hülyeséget! Az Egybesült Államokat rohadtul nem érdeklik az emberi jogok a saját területén kívül.
érdeklik=érdekli
Gordon szerint:
2011. július 01., péntek – 09:06
És mi van az indiánokkal? Induljunk akkor már a tövétől…”Marhaság”-biztos?…