Index, Origo
szólj hozzá: “Ez egy kis demonstráció”
Kedden este zárják az urnákat az MSZP pártirodáiban, de az ötnapos pártszavazás hivatalos végeredményét csak a hétvégén hirdetik ki. A hírek szerint az első négy napon hatezer körüli volt a részvétel, azaz a szavazás eredménytelen volt. Gyurcsány Ferenc ugyanakkor sikerről beszél. Szerinte a pártszavazás azt jelzi, az MSZP-nek csak papíron van 33 ezer tagja, az igazán aktívak 8-10 ezren lehetnek.
Az MSZP hivatalosan nem adott ki részeredményeket a hatkérdéses pártszavazás állásáról, a részvételi adatokkal kapcsolatban azonban a pártvezetés és a szavazást kezdeményező Demokratikus Platform oldaláról is azt állították, hogy az első négy napban mintegy hatezer MSZP-s adta le voksait.
A pártszavazás kedden fejeződik be. A regisztrált tagok öt napon át szavazhattak Gyurcsány Ferenc hat kérdéséről. A volt miniszterelnök azt javasolta, kérdezzék meg a párttagságot arról, legyen-e direkt vezetőválasztás az MSZP-ben, és hogy tegyék-e átláthatóbbá a szervezet finanszírozását, kötelezzék-e például vagyonnyilatkozatra a párt vezetőit. Ahhoz, hogy eredményes legyen a voksolás, az kell, hogy kérdésenként 25 százalékot meghaladó legyen a leadott igen vagy a nem szavazatok aránya.
Egyelőre azonban az sem biztos, hogy a részvételi arány eléri-e a 25 százalékot és eredményes lesz a pártszavazás. A párttag-nyilvántartás szerint ugyanis az MSZP 33 ezer taggal rendelkezik, így több mint 8 ezer szavazó kell a szint eléréséhez.
Gyurcsány Ferenc a Facebookon máris jelezte, szerinte az MSZP-nek nyilvánvalóan nincs harmincezer tagja. „Most látjuk, hogy a nyilvántartások mennyire pontatlanok. Sokak neve kétszer is szerepel az adatbázisban, meghalt vagy kilépett tagjainkat meg sok helyen nem törölték a nyilvántartásból. De van, ami ennél fontosabb. Közös, nem vitatott tapasztalatunk, hogy tagjaink harmada, negyede aktív politikailag: részt vesz programjainkon, részt kér döntéseinkből. Eszerint az MSZP-nek országosan 8-10 ezer olyan tagja lehet, akivel politikánk formálásában tényleg számolni kell. Az ő többségük úgy tűnik, részt vesz a pártszavazáson. Tehát fontos neki a párt átalakítása. Abban meg teljesen biztos vagyok, hogy a feltett kérdésekre adott válaszok közt az „igen”-ek lesznek túlsúlyban.”
Arról már az Index is beszámolt, hogy a tagdíjbevételek alapján visszakövetkeztetve nagyon túlzónak tűnik a 33 ezres létszám. Az Állami Számvevőszéknek bevallott tavalyi 46 millió forintos tagdíjbevétel alapján arra lehet következtetni, hogy legfeljebb 19 ezer fizetős tagja lehet a pártnak, hiszen a minimum tagdíj havi 200 forint.
Az MSZP-vezetése szerint azonban a választókerületeknél lévő nyilvántartások nem állnak távol a valóságtól. Úgy számolnak, hogy a pártszavazás során beérkezett jelzések alapján legfeljebb 8-10 százalékkal módosulhat a létszám.
Forrás: Index
Merjünk kicsik lenni ez már meg van
Gyucsány felkiált!
Mennyi?
Puch válaszol.
33000
Gy. Mi 33000?
P. Mi mennyi?
Erről ez jut eszembe:
És Jézus szóla hozzájuk: “Mondjátok, ki vagyok én? ” És ők felelék: “Te vagy létünk alapjának eszkatológiai manifesztációja, a kerigma, amiben interperszonális kapcsolataink legvégső értelme tárul fel előttünk. ” És Jézus szóla: “Mi? “?
😀
A szokásos patkányok megint vinnyognak:
Hillary Rodham Clinton Asszony
Az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztere
Tisztelt Külügyminiszter Asszony!
Nagy megtiszteltetés, hogy a Tom Lantos Intézet megnyitásakor az Amerikai Egyesült Államok az Ön személyében képviselteti magát.
Számunkra, az egypárti, kommunista rendszer ellen fellépő egykori demokratikus ellenzékhez tartozók számára fontos ez az intézet. Tom Lantos támogatta a szabadság ügyét, amikor Magyarországon még diktatúra uralkodott. Mi mindannyian tisztelettel tekintettünk rá, és sokan közülünk élete végéig őriztük a személyes barátságot.
Sajnos, a Tom Lantos védte értékektől a mai Magyarország egyre messzebb kerül. Jó dolog, hogy a Tom Lantos Intézet a magyar kormány és a demokratikus pártok egyetértése alapján jött létre, ám ilyen megegyezésre a kormány ma a demokrácia sorsát meghatározó egyetlen kérdésben sem hajlandó.
Hazánkban az elmúlt egy évben súlyos sebeket ejtettek a jogállamon. A kormányfő, aki jelentős támogatással, a szabadság erősítésének jelszavával jutott hatalomra, ma bevallottan távolodik a nyugati demokráciák értékrendjétől, amelyet idejétmúltnak nevez. Kormányzó koalíciója szisztematikusan lebontja a hatalmi ágak elválasztásának alkotmányos garanciáit, a végrehajtó hatalom fékeit és ellensúlyait.
Hazánkban autokratikus rendszer épül.
Az első korlátozást a sajtószabadság szenvedte el. Kizárólag a kormányzat jelöltjeiből álló szuperhatóságot hoztak létre, amely nem csupán a rádiókat és televíziókat, hanem a teljes nyomtatott és az online médiát is felügyeli. Visszaállamosították a közmédiát, s kötelezték, hogy kizárólag az állami hírügynökség híreit használja. Az egypárti hatóság tetszése szerint súlyos büntetésekkel sújtja a médiát, és kizárhatja őket a licenc megújításából: ez máris öncenzúrát váltott ki a médiában.
Nem kerülhette el sorsát az alkotmánybíróság sem, amely az elmúlt húsz évben a jogállam biztosítékaként működött: először korlátozták hatókörét, s éppen most folyik a testület kibővítése öt új, kizárólag a kormánypárt delegálta személlyel.
Az egyeztetésre hívó hangok ellenére a kormánypártok egyedül, az ellenzék mellőzésével alkották meg az új alkotmányt. Nemrégiben az Európa Tanács jogi testülete is erős kritikával illette az új alkotmányt, amiért az korlátozza az alapjogokat, és önkényesen kétharmados többséget ír elő a jelenlegi kormány gazdasági döntéseinek későbbi megváltoztatásához.
A demokrácia egyik legfontosabb jogszabályát, a választójogi törvényt a kormányzó párt ismét csak egyedül, a többi párt egyetértése nélkül kívánja módosítani.
Súlyosan csorbul az igazságszolgáltatás függetlensége is. Csoportosan kényszernyugdíjazzák az integritásukat húsz éve bizonyító bírákat; a bíróságok autonómiáját garantáló Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot megfosztották alkotmányos védelmétől; a bírák kinevezésének menetét a kormányzó erők fogják megszabni.
Minden független közszolgálat élére az uralkodó párt funkcionáriusait helyezték. Mindennapos gyakorlattá vált a magyar polgárok jogfosztása, többnyire visszamenőleges hatályú törvényekkel.
Hadd idézzünk két példát csupán az elmúlt hét híreiből. A magánvállalkozókat a kormány rendelettel kötelezi béremelésre. Beterjesztettek egy törvényjavaslatot, amely gyakorlatilag visszavonja a Habeas Corpust: 72 óráról 120 órára növelnék a bírói felülvizsgálat nélküli fogvatartás idejét, és megtiltanák, hogy a letartóztatottak az első 48 órában védőjükkel találkozhassanak.
Tisztelt Külügyminiszter Asszony!
George Bush elnök 1989-es történelmi látogatása segített minket, magyarokat, a demokrácia létrehozásában; az Ön látogatása ma segíthet bennünket, hogy megakadályozzuk a felszámolását.
Bizonyosak vagyunk benne, hogy Ön Magyarországon kiáll az ismét veszélyeztetett szabadság mellett.
Tisztelettel:
Ara-Kovács Attila
Dalos György
Demszky Gábor
Haraszti Miklós
Hodosán Róza
Kenedi János
Konrád György
Magyar Bálint
Mécs Imre
Radnóti Sándor
Rajk László
Szilágyi Sándor
Tamás Gáspár Miklós
Úgy bizony!
Hazánkban demokratikusan épül a diktatúra!!!
Marhaság.
Gordon!
Birkaság!!! 🙂
Akkor te már régen gyomlálnád a Hortobágyot grün.
Fogja.
Közmunkásként.
Kap érte kosztot, szállást és tisztességes bért.
Irány dolgozni! 🙂
A “listán” szereplő személyek hihetetlenül flexibilisek. Van e még olyan tisztességtelen dolog, amelynek ne lettek volna szereplői? Különösen akkor amikor a hazájuk ellen kell cselekedni, bevetniök magukat! E jellemzőkkel általában a p…….kat szokták illetni.