HÉV-javító szett: kenderkötél vaskampóval

Index

Érdekes műszaki megoldást vett észre a csepeli HÉV-en egy olvasónk: az elromlott áramszedőt kötéllel kötözték le, aminek alsó végét a jármű hasa alá rögzítettek – esőben. Szólt a vasutasoknak, mire azt a választ kapta, hogy a szükség nagy úr. A BKV kérdésünkre közölte: az évtizedek óta alkalmazott megoldás teljesen szabályos, és semmiféle élet-, balesetveszélyt nem hordoz.

Ma (2011.05.16.) reggel a HÉV-re akartam felszállni a csepeli végállomáson (Pest felé), amikor arra lettem figyelmes, hogy egy kötél lóg az egyik vagon áramszedőjéről, írta Ferenc lapunknak.

A levél így folytatódott: “Miután volt pár perc még az indulásig, gondoltam, beszólok a forgalmi ügyeletre, hogy ott felejtettek egy kötelet, ami nyilván nem kívánatos, hogy esőben, menetszélben lobogjon a jármű mellett…

Na, ekkor ért az igazi meglepetés. A HÉV munkatársai konkrétan hülyének néztek, hogy mit képzelek, az nem lobog menet közben. Nem is értettem, de fokozták a hatást: elmagyarázták, hogy ne okoskodjak, az a kötél nem lóg a szabadban, hanem – és itt tessék figyelni – azért van ott, mert azzal van lekötözve a meghibásodott áramszedő.

Na, ennél a résznél már köpni-nyelni nem tudtam, mert mégis csak villanyszerelő szakmunkás bizonyítványom is van, egy áramszedő lekötése a szerelvény hasa alá minimum áramütés veszélyével is fenyegethet (ha nem szakaszolják ki az eszközt). De mi van, ha a nem erre rendeltetett kötél nem tatja meg az áramszedőt és az elszabadul?

A szükség nagy úr

Szóval, mondtam a vasutasoknak, hogy akkor nem is az a baj, hogy lenghet a kötél, hanem az, hogy ilyen hibás áramszedővel ki sem mehetne a szerelvény a depóból. Amire az volt a válasz, hogy a szükség nagy úr… Tényleg köpni-nyelni nem tudtam. Látható, hogy az áramszedő – esőben, nedves kötéllel – a szerelvény hasa alá van bekötve, amit az utasok bármikor megérinthetnek. Ennyi.”

Megkérdeztük a BKV-t, mennyire tekinthető szabályosnak ez a megoldás, nem hordoz-e veszélyt magában, mert laikus szemmel nézve valóban elég ijesztőnek tűnik. A megnyugtató válasz nem sokat késett: kiderült, hogy a megoldás szabályos, sőt a HÉV hibaelhárító csomag része maga a vaskampós kenderkötél. Íme a válasz:

A megfelelő helyre kell beakasztani és lehúzni

“Megkeresésével kapcsolatban a legfontosabb leszögeznünk, hogy az évtizedek óta alkalmazott megoldás teljesen szabályos, és semmiféle élet-, balesetveszélyt nem hordoz. Amennyiben egy áramszedő meghibásodik, megrongálódik, a teendő az előírások szerint a következő: az áramszedőt a HÉV járművön hibaelhárításra tartalékolt alkatrészcsomagban megtalálható áramszedőkötéllel – ez, mint a képeken is látható, egy ujjnyi vastagságú kenderkötél vaskampóval az egyik végén, amelyet az áramszedő megfelelő helyére kell beakasztani – le kell húzni.

A megfelelő helyre kell akasztani

A kötél másik végét pedig a kocsi alvázához kell rögzíteni. Mivel az áramszedő egy mozgó, rugós szerkezet, ha nem húznánk azt le, a forgalomban könnyen meg-, vagy továbbsérülne, elgörbülne, a sérült részei fölemelkedve akár a felsővezetéket is leszakíthatnák. A lekötött áramszedő a jármű elektromos áramköréből egy szakaszkapcsoló segítségével ki is van iktatva, így áramütés veszélye nem áll – és jelen esetben sem állt – fenn.

A leírt eljárás betartásával a HÉV-jármű a forgalomban való közlekedésre alkalmas marad. Emellett természetesen a meghibásodott áramszedő kijavítására minden alkalommal a lehető leggyorsabban sor kerül.

Szó sincs tehát balesetveszélyről.

Akkor lenne, ha a meghibásodott áramszedő a felső vezetékkel érintkezhetne. Így azonban egy méter van a lehúzott áramszedő és a vezeték között. A megoldás ugyanezért szintén nem életveszélyes, hiszen a lekötött áramszedő sem a felsővezetékkel, sem a jármű elektromos rendszerével nincs összeköttetésben, ezáltal a kötél nem vezet áramot.

Olvasójuk levelében felvetette, mi történik, ha a kötél elszabadul. Tájékoztatjuk, hogy ha a kötél valamilyen okból kibomlik, az áramszedő magától akkor sem állna üzembe. Az áramszedőt a felsővezetékhez a jármű vezetője vezérli fel, azt üzemszerűen egy levegős munkahenger  működteti. A kötéllel való lekötés biztonsági rögzítés céljára szolgál. Így ez esetben is kizárható a balesetveszély. Reméljük, sikerült megnyugtatni önt és Index olvasóit is az esettel kapcsolatban.”

A részletes válasz után már csak azt kérdeztük meg a BKV-tól, hogy az uniós szabványoknak mennyire felel meg a vaskampós-kenderkötél módszer, és mennyire elterjedt az EU országaiban ez a fajta hibaelhárító alkatrészcsomag. A közlekedési társaság válaszában azt írta:

“Az ilyen hibaelhárításra nincs egységes szabvány. Arról, hogy más országokban hogyan orvosolják az effajta meghibásodásokat, illetve a hibaelhárító alkatrészcsomag meglétéről nincsenek információink – ez leginkább a jármű kialakításától függhet.”

Forrás: Index

16 hozzászólás “HÉV-javító szett: kenderkötél vaskampóval” bejegyzésre

  1. Miska72 szerint:

    Csak Balkáni állapotot! 🙂 🙂 🙂 ha kiesik a kerék azt meg oda gumipókozzák! 🙂 🙂 🙂

  2. Schneider Ádám szerint:

    “A megfelelő helyre kell akasztani”
    igen. azt, aki szerint ez rendben van, aki ezt engedélyezte, és azt aki ezt okozta, hogy ilyen állapotban járjanak a szerelvények.

  3. csaba péter szerint:

    T Admin ez miért hír ? látszik , hogy aki felrakta az sosem dolgozott.
    A szociális , vonalkódos konzultáció noncs kiadva? vagy túl ciki,

  4. csaba péter szerint:

    Pedig már a nagymester is megszólalt , érzi , hogy büdös ez a dolog

  5. Jeniszej szerint:

    🙂
    Alkalmaznak a korszerűbb trolibuszokon automatikus áramszedő-lehúzó berendezéseket. Magyarországon a lehúzóberendezések egy kötéllel csatlakoznak a szedő rúdjához. Léteznek már kötél nélküli pneumatikus áramszedő-lehúzó berendezések is. Jelenleg a BKV-nál az önjáró (akkumulátoros) és a DKV-nál a hibrid járműveken van Ganz-os fejlesztésű mikróvezérlős intelligens pneumatikus áramszedők.

  6. lolka szerint:

    Ilyen lehúzó eszközöket még valamikor gyerek koromban láttam a régi villamosokon, amikor a vezető a szerelvény egyik végéből ment a másikba a végállomáson. Itt lehúzott, ott felengedett…Igaz akkoriban a váltókat is kézzel egy vasdarab (pajszer) segítségével állították a vezetők…(ez már történelem). A HÉV szerelvényeken is pneumatikus van, csak elromlott a rugó ellensúlyozza az áramszedő súlyát. Kötél nélkül menet közben “lebegne” le-fől, gondolom ezért kell rögzíteni egy kötéllel. A leg egyszerűbb megoldás sokszor jobb. Azért térünk vissza néha… (az ajtót is milyen egyszerű egy faékkel kitámasztani mindenféle elektronika helyett, vagy miatt)…Ék!- a legegyszerűbb gép…a kötél milyen sok mindenre jó, és már nincs kötélverő utánpótlás. Egy idős házaspár foglalkozik még a szakmával, de ha már Ők sem, mi lesz a HÉV-l…majd a Dávid…

  7. csaba péter szerint:

    Na jó de a “gályákon” így hívják a szerelvényeket nincs ilyen szerkezet amelyik külön rögzíti az áramszedő keretet. Az tény , hogy a vezérlő fülkéből működtethető a behúzás , és a kitolás is de ha a szerelő azt látja , hogy szét is eshet jobb ha leköti. Ezen tragacsok közül talán még nálam is idősebb némelyik. ideje lenne kivonni őket .

  8. Gizike aki gőzeke szerint:

    Ez azért van mert a Demszky úr és csapata soha nem utazott erre 🙂

  9. Jeniszej szerint:

    Már rég meg kellett volna szüntetni a csepeli hévjáratot. Szerlvényei öregek és lassúak. A gyár megszűnése miatt már értelmetlenné vált. – Csak a helyet foglalja.

  10. Jeniszej szerint:

    Hová lett a lóvé a munkások gyárából? – Lenyúlták azok akik “jó helyen voltak jó időben”. A Faterom pert fontolgat a munkások tulajdonának visszaszerzésére. 😀

  11. grün szerint:

    Ajánlom mindenkinek Moldova György A sorompó c. írását, amiben a bakter egy kampós szöggel megtudta volna a hibát szüntetni, de senki nem kérdezte!
    Bezzeg ma más időket élünk!
    Olyannyira, hogy a kormányzásba is bevonják a zembereket! Mikor a Főnök elakad, önbizalom erősítésként megkérdez bennünket, mi válaszolunk vagy nem és Ő ezzel felhatalmazva érzi Magát, hogy azt csináljon amit amúgy is akart!!!

  12. Menyhért Péter szerint:

    kedves csepeliek!
    Amikor a BKV tisztképzőjére jártam (1980), az NDK gyártmányú M-X. Hév szerelvényei még csak tíz évvel azelőtti konstrukciók voltak, alig leszakadva 15 évvel a kor technikai színvonalától. De az az átkos volt.
    Ma már negyven évesek ezek a járművek, de esély sincs a cseréjükre, hiszen a anno a Ganz vagont, és a többi járműipari kapacitást ami dicső rendszerváltó elitünk szétverte.
    Atyánk ugyan megígért egy millió munkahelyet, de ő nem úgy gondolta, hogy ezért tennie is kéne valamit.
    Létezik még járműipari szakértelmiség, szakmunkás állomány? Még biztosan van mozgósítható erő.
    Nem kéne a hazai jármű igényeket hazai iparfejlesztéssel kielégíteni, a rövid látókörű “vegyünk olcsón használt szart, mert ezeknek az is jó” szemlélet helyett??
    Üdv menyus

  13. islander szerint:

    jeniszej

    hüjjjeeee…

    (Elnézés kérek, de nem tudok erre mit mondani…)

  14. Katara szerint:

    Jeniszej! Csak egyetérteni tudok Islanderrel. Ilyen idióta beszólást rég olvastam. Te szerinted a Hév vonala egyirányú? Mert szerintem kifelé is megy Csepelről. Aki nem talált magának Csepelen munkahelyet, és nincs olyan szerencséje, hogy autót tarthasson, az hogy közlekedne? Gondolkozz, mielőtt leírsz valami olyat, ami mások idegeit borzolhatja!

  15. jocosaurus szerint:

    Jeniszej:

    Esetleg Csepel-belvárosban lassú (összességében még így sem, átlagsebessége jónak mondható), de erről elég nagy részben tehet a gyalogosok, autósok deficites közlekedési kultúrája. Szent Imre tér után is az Ady Endre úti kereszteződéstől mer igazán gyorsulni a HÉV, előtte nem a sok hülye miatt, akik a HÉV előtt szaladgálnak át, mert még épp átférnek.

  16. jocosaurus szerint:

    Megszüntetni pedig mire fel? Tisztában vagy vele, mennyien használják a reggeli csúcsidőszakban?

Itt lehet hozzászólni !