Magyar Hírlap
A frankalapú jelzáloghitelek mellett az euróban és jenben felvett kölcsönökre is törlesztési árfolyam-korlátozás lépne életbe 2015. június 30-ig, a kormány és a Bankszövetség lapunk birtokába került megállapodása szerint.
A Nemzeti Eszközkezelő forgalmi értéken vásárolná meg az ingatlanokat. Budapesten és a megyei jogú városokban a forgalmi érték 55 százalékáért, városokban ötven, községekben pedig 35 százalékáért.
Ötpontos mentőcsomagot dolgozott ki a kormány és a Magyar Bankszövetség a lakossági hitelezést érintő aktuális gondok kezelésére. A lapunk birtokába jutott együttműködési megállapodás tervezete szerint lehetőség nyílik majd a devizahitelesek számára, hogy a törlesztési árfolyamot korlátozzák az elképzelések szerint harmincmilliós értékhatárig – természetes személyek esetében. Az árfolyam védett időtartama 2015. június 30-ig tartana: 190 forintos árfolyamon fagyasztaná be a kormány a svájci frankot az ingatlanra felvett hitellel rendelkezőknek, míg az árfolyam euróalapon számolva 265 forint lenne. Újdonság, hogy a japán- jen-alapú kölcsönök – amelyeket gyakorlatilag csak az OTP Bank folyósított – is bekerültek a mentőcsomagba: száz japán jen 199 forintot érne a hitelek esetében.
A megállapodás második pontja a Nemzeti Eszközkezelő Társaság működését részletezi: ez az alap a jelzáloggal terhelt ingatlant Budapesten és a megyei jogú városokban a forgalmi érték 55 százalékáért, városokban ötven százalékáért, községekben és nagyközségekben pedig 35 százalékáért vásárolná meg.
A dokumentum harmadik pontja azt rögzíti, hogy a kilakoltatási moratórium megszűnésével egyidejűleg kvótarendszer lép majd életbe. Ennek lényege, hogy az állam tulajdonképpen korlátozná az ingatlanok árverezését – a „vesztésre álló” összes ingatlannak csak az öt százalékát lehetne piacra dobni. (A jelenlegi becslések szerint kilencvenezer ingatlan zúdulna a piacra – a szerk.) A megállapodás negyedik pontja a hazai kis- és közepes vállalkozói szektor hitelezésének élénkítéséről szól. Eszerint a Bankszövetség kötelezi magát a hitelezés felgyorsítására azon cégek esetében, amelyek éves forgalma maximum ötvenmillió euró, vagy a mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió euró, és a dolgozói létszám felső határa 250 fő. A pénzintézetek által kihelyezett hitelek öt százaléka leírható lesz a bankadóból. Végezetül a megállapodás utolsó része azt taglalja, hogy a lakáscélú hitelezés élénkítése miatt folyósított pénzügyi kölcsönök öt százaléka ugyancsak levonható lesz majd a bankadóból.
Van egy 51 m2-es lakásom, 50.000 CHF hitellel megterhelve 30 évre, fizetni nem fogom tudni, de tartozásom a bank felé nincs. Esetemben hogy nézne ki a megmentés? 190 Ftos frankkal sem érek semmit (146ért vettem anno).
Mikor 146-ért vetted, akkor gondolhattál volna arra hogy nem elsz 30 éven át 146.
Persze ez feltételezne valamennyi tudatos tervezést.
Gratulálok a CHF-eseknek. Sikerült abban a valutában eladósodniuk amiről fogalmuk sincs.
Gordon, szerintem csak részben van igazad, mert igaz számítani kell egy hitel felvételénél, hogy NÉMI ingadozásra.
DE AZZAL HOGY SZÁMOLJON BÁRKI IS, HA A HITELE MIN. A MÁSFÉLSZERESÉRE NŐ? És persze a fizetése marad a régi és mellette csendben az élelmiszerárak is megemelkednek? (Mint ahogy történt az elmúlt 2 hónapban! )
Ha így számolunk, akkor inkább nem veszünk fel hitelt, sőt bankban se tartsuk a pénzünket, mert (-) számlavezetési díj; (-) kezelési költség. Inkább otthon tartsuk az ágy alatt és gyűjtsük mi, mert különben csak fogy!
Ez egy olyan rizikófaktor, amire csak úgy lehet felkészülni, ha nem veszel fel hitelt…
Pont ma egy szomorú dolog került elém:
Egy üzlet ügyfélszolgálatosával sikerült szóbaelegyednem és pont a hamarosan bekövetkező kilakoltatások eredményéről elmélkedtünk…