Erdély Ma, Kitekintő, Csepel.info
Népszámlálást tartanak idén ősszel Romániában. Az előrejelzések szerint a magyarság demográfiai kilátásai nem lesznek olyan rosszak mint arra előzetesen többen számítottak. A képet azonban ronthatja, hogy a tervek szerint a magyarságot három külön kategóriába sorolnák be.
Az őszre tervezett népszámlálási kérdőívek kijavítására szólítja fel az RMDSZ-t Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke. Ezekben a napokban országszerte próbanépszámlálás zajlik, amelynek kérdőívein az erdélyi magyarságot három kategóriában határozzák meg, magyarnak, székelynek vagy csángónak.
Szász Jenő szerint eközben a románságot nem osztják földrajzi népességekre, így mócokra, oltyánokra, moldvaiakra, havasiakra stb. Az MPP elnöke arra kéri „az RMDSZ józan politikusait”, kormányon belül hassanak oda, hogy az őszi népszámláláson a magyarság egy kategóriaként jelenjen meg a kérdőívekben.
Nem rosszak az erdélyi magyarság demográfiai kilátásai
Az etnikai arányok tekintetében nem annyira rosszak az erdélyi magyarság demográfiai kilátásai, mint ahogy sokan gondolják – jelentette ki Kiss Tamás szociológus, a romániai Kisebbségkutató Intézet kutatási és elemzési osztályának vezetője Nagyváradon.
A Krónika című romániai magyar napilap pénteki tudósítása szerint a kutató nagyváradi előadásán elmondta: a rendszerváltás óta két cenzust szerveztek Romániában, az elsőt 1992-ben, a legutóbbit pedig 2002-ben, és a kettő közötti időszakban mind abszolút értékben, mind arányaiban csökkent az erdélyi magyarság létszáma.
Abszolút értékben az idei őszi népszámláláson is várhatóan csökkenni fog a magyarok létszáma. Ennek ellenére van esély arra, hogy megmaradjon Erdélyben a magyarok aránya a legutóbb mért 19,5 százalékon, mivel vélhetően a többségi lakosság is megfogyatkozott.
Ennek több oka is van – magyarázta Kiss Tamás. Ezek közül a legszembetűnőbb az, hogy míg közvetlenül a rendszerváltás után több magyar vándorolt ki Erdélyből, mint román, addig most úgy tűnik, hogy a románok közül jóval többen költöznek Nyugatra.
A közelgő népszámlálással kapcsolatos egyik legfontosabb kérdés így az: a már több mint egy éve külföldön élők románok családtagjainak megengedik-e majd a biztosok, hogy a külföldön dolgozó gyerekük, házastársuk nevét bediktálják, vagy sem. Hivatalosan ugyanis az egy évnél hosszabb ideje külföldön élőket nem lenne szabad nyilvántartásba venni. Kiss Tamás szerint ha mégis beszámítják őket, akkor a magyarság létszámának aránya romlani fog a tíz évvel ezelőttihez képest, ha pedig nem, előreláthatóan nem lesz kimutatható változás – olvasható a Krónikában.
