Ma május 9-e Európa napja!
Horváth Gyula
“Felvetődhet a kérdés, hogy egy budapesti várospolitikus, aki Csepelen él és tevékenykedik, hogyan is merészkedik ezzel a kontinentális gondolattal foglalkozni. Egyesek arra is gondolnak, hogy van nekünk elég gondunk, problémánk, minek most az uniós ügyekre időt pazarolni.”
Az alábbiakban Horváth Gyula korábbi alpolgármester gondolatait közöljük.
A helyzet az, hogy Európával foglalkozni Magyarországon az államalapítás óta egyfolytában időszerű kérdés. Hazánk megmaradása és évezredes küzdelmei mind összefüggésben vannak Európával. A kontinens vezetőit az európai egység kérdése a XIII. századtól, egyre váltakozó hullámokban foglalkoztatják. Azóta látható, hogy ezt az egységet, hol politikai, ideológiai alapon, hol meg a fegyverekre támaszkodva, katonai erővel kívánták elérni. A második világháborút követően egyértelműen kirajzolódott, hogy az egységet csak önkéntes alapon, fokozatosan és a támogatásokra épülő kölcsönös érdekek mentén lehet megvalósítani. Schuman Francia külügyminiszter 1950. máj. 9-én ezt a meggyőződését fejtette ki.
Különösen jelentős ez a kérdés Magyarországon és ezen belül Csepelen. A magyar nép, más népek tengerében él a kárpát medencében. Sikereinket, küzdelmeinket közösen éltük át. Ezer szállal kapaszkodunk egymásba, ezer szál szövi át életünket és történelmünket. A haladás, a fejlődés, a globalizált világ olyan kihívásokat hozott a népek számára, hogy azokkal szembenézni, -a siker reményében- csak összefogva, egységesen lehet. Európa népeinek kultúrája, eredménye mind a közös múlt vívmánya. Erre a közös múltra, úgy kell építeni a jövőt, hogy az eredményeket megtartsuk, és a kudarcokat kiértékeljük és elemezzük, tanulságait egy életre levonjuk.
Csepel több mint egy évszázados történelmével bizonyította az együtt élő európai népek sikerességét. A Magyar modernizáció fellegváraként létrejött ipari bázis már megalakulásától kezdve a népek olvasztó tégelye volt. Szinte nincs Európának olyan népe, kinek fiai nem kerestek volna megélhetést itt. Sokan az építésben, kivitelezésben és a tervezésben végeztek manuális és szellemi alkotói tevékenységet. Mások a szervezés, gazdálkodás és társadalmi, szociális területén értek el sikereket. A népek összefogása, a tapasztalatok egyesítése és az emberi szolidaritás vitte előre Csepelt. Ez az oka annak, hogy egy fővárosi polgár, csepeli várospolitikus is kifejti álláspontját ezen a napon.
Meggyőződésem, hogy a fejlődés is a közös tevékenységre alapozódik. A határok eltörlése, az átjárhatóság, a kultúrák megismerése és a tapasztalatok átvétele, mind az öreg kontinens megfiatalodását, dinamikájának újraéledését jelentik.
Néhány területen nagyobb sebesség is indokolt lehetne. Talán a pénzügyi és jogi integráció, a markánsabb külügyi uniós megjelenés, az egységes közlekedési, védelmi és energia politika mind jobban segítené azt a dinamikát, amit elvár az együttműködni akaró emberek többsége, és elvárnák azok az elődök is, akik életükben mindezt csak vízióként láthatták.
A fejlődés közel hozott más, eddig távoli népeket is. Szomszédságunkba vannak a Közel Keleti, az Észak Afrikai és a földrajzi Európa Keleti népei által alkotott államok. Az ő sorsuk sem lehet közömbös Európa számára. Együtt élni, alkotni és gondolkodni kell, ha a mainál jobb világot szánunk utódainknak.
Az a világ, amelyik az együttműködésben érdekelt, nem engedheti meg magának, hogy közömbös legyen a világ dolgai felől. A bezárkózás a kirekesztődést jelenti. Ezért fontos minden közösségnek -így városoknak és kerületeknek is- meghatározniuk a viszonyukat Európához.
Az Európához való kapcsolódás egyben a fejlődésre, a kilábalásra adandó pozitív választ jelenti. Akkor is, ha a mostani eredmények még ezeknek a tendenciáknak csak az elején járnak.
Horváth Gyula
Európa egy nagy rakás szar! A magyar érdekek a Kárpátok vízválasztójáig tartanak!
Extra Hungariam non est vita, si est vita, non est ita. Magyarországon kívül nincs élet, ha van élet, nem ilyen.
“AZ ESŐVÍZ TUDJA, HOL VAN MAGYARORSZÁG HATÁRA. RAINWATER KNOWS WHERE THE HUNGARIAN BORDER IS. Copyrigth Tarjányi László”
“A magyar érdekek a Kárpátok vízválasztójáig tartanak!”
És mi van a vízválasztón túli egykori magyar területekkel. Főleg hogy egyes ottani településeket még ma is magyarok lakják…
Nemzeti gondolkodású emberként én nem mondanék le róluk.
Horváthnak igaza van abban hogy meg kellene találnunk a helyünket az új Európában.
Erről én is írtam már ezen a fórumon.
A legközelebbi genetikai rokonaink a szlovákok , szerbek , románok , szlávok, horvátok, akikkel együtt lakjuk a kárpátmedencét. Szinte minden család rendelkezik ezekkel a felmenőkkel , rokonokkal.
Tehát mi a teendő. Amit Európa csinál csak kicsiben. A kárpát medence együtt a mienk együtt is kell üzemeltetni. Ez van.
Persze hogy a környezetünkben lakók állnak genetikailag legközelebb hozzánk, hiszen azok is magyar férfiak leszármazottai!
( bumm.sk/53376/peniszmeretben-elozik-a-magyarok-a-szlovakokat.html )
A magyarok az élmezőnybe tartoznak Európában a péniszek átlagos hosszát tekintve – a 16,51 centis érték jóval nagyobb, mint az “átlagos” szlovákoké (15,21).
A szlovákok európai viszonylatban egyébként nem szerepelnek rosszul: annál inkább a spanyolok (13,85 cm), britek (13,97 cm), lengyelek (14,29 cm), norvégok (14,34 cm), németek (14,48 cm), görögök (14,73 cm), vagy éppen a svédek (14,8 cm). Az élmezőnyben találhatóak ugyanakkor az olaszok (15,74 cm), a csehek (15,89 cm), és a franciák (16,01 cm).
Megfigyelhetjük, minél messzebb van egy ország Magyarországtól, annál rövidebb a férfiak pénisze, azaz amerre a magyarok többet kalandoztak vagy akár tartózkodtak is, ott nagyobb a farokméret!
A MAGYAROK GÉNJEI NEM VESZTEK KÁRBA!
Akkor igaz lehet a legenda miszerint az emberiség Afrikából származik és a magyarok ősei is ott éltek a leghosszabb ideig. 🙂
Na kedves Tarjányi uram , ha ebben egyetértünk,
(bár kárpátmedencei pénisz ismeretből még van mit pótolnom )
tán az lenne a megoldás nemde? hogy a határon túli magyar testvéreinkkel alkotva gazdasági közösségeket mennél nagyobb piacot szerezzünk a kárpát medencében ésszel , pénzzel, békésen. Úgy ahogy a németek is rájöttek , két vesztett háború után.
Európát meg lehet szerezni …………készpénzért.
A kárpát medencét is így lehet vissza szerezni.
“Európát meg lehet szerezni …………készpénzért.
A kárpát medencét is így lehet vissza szerezni.” – írja csaba.
Meg sok kis magyar poronttyal.
Kár hogy saját hazánkban is fogyunk és fontos alrenszereink (pl. egészségügy) működéséhez az ún. “határon túli” magyaroktól szívjuk el az emberanyagot.
folyt.köv
Egyébként senki nem tiltotta meg a magyar kis- és középvállalkozásoknak hogy (először elsősorban határmenti együttműködések keretében) a határon túli magyarok lakta területeken terjeszkedjenek.
Persze ez feltételezne valamilyen tudatosságot. Amikor például jobban megy a szekér akkor nem felélni és elszórni kellene a forrást, hanem visszaforgatni.
Gordon!
“Egyébként senki nem tiltotta meg a magyar kis- és középvállalkozásoknak hogy (először elsősorban határmenti együttműködések keretében) a határon túli magyarok lakta területeken terjeszkedjenek”
sőt Gyurcsány még biztatta is őket, amikor azt mondta “el lehet menni!”
ez így igaz