Csepelen kedvező a helyzet
HVG, Csepel.info
Jó ideje kongatjuk a vészharagot, hogy egyre kevesebb gyerek születik Magyarországon – Európában csak a lettek és portugálok ringatnak kevesebb kisbabát –, ugyanakkor a hazai gyermekellátó rendszer még e csökkenő gyermekszámra sincs felkészülve.
Az anya visszatérése a munkába a legtöbb család esetében anyagilag is fontos, de ha nincs elég bölcsődei férőhely, ez bizony komoly gondot okozhat.
A kétkeresős családmodell nem csak azért vált itthon „népszerűvé”, mert – a kor szelleméhez igazodva – a nők legtöbbje karrierre is vágyik, hanem mert a magyar családok zöme nem engedheti meg magának, hogy huzamosabb időre kiessen a munkából az egyik kereső fél. Nem csoda hát, hogy az, lesz-e majd helye a gyermeknek valamelyik bölcsődében, a fiatal pároknál már a családtervezés időszakában is sarkalatos kérdéssé válhat. Ezt a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének e témában végzett felmérése is alátámasztja.
Pongrácz Istvánné, az intézet igazgatóhelyettese arról beszélt az egyik reggeli tévéműsorban, hogy a kellő számú bölcsődei férőhely is fontos tényezője lehet annak, hogy több gyerek szülessen Magyarországon. Mint mondta, annak idején a nagyüzemek, gyárak saját bölcsődéket üzemeltettek, ahol a szülő egész nap biztonságban tudhatta a gyerekét, még rohannia sem kellett, hogy este időben elhozza a csemetét. „Jó lenne, ha a multinacionális cégek is rájönnének – ebben támogatni lehetne őket valamilyen módon –, hogy fel kellene éleszteniük ezt a jól bevált rendszert” – véli Pongrácné egyfajta megoldást javasolva a jelenlegi, nem túl rózsás helyzetre.
Az eset, miszerint egy kismamának már a babavárás során fel kell vetetnie a bölcsődei várólistára születendő gyermekét, az ország egyes részein és a főváros több kerületében sem mondható ritkának. Körülbelül 33 ezer gyerek járt tavaly bölcsődébe – Magyarországon 300 ezer 0-3 éves korú kisgyermek van –, de ez is csak úgy lehetséges, hogy a bölcsődék 120-130 százalékos kihasználtsággal működnek. Különösen Észak-Magyarországon és a főváros kerületekben nagy a helyhiány: a XI. kerületben például, ahol ugyan 110 százalékos kihasználtsággal működnek, mégis több mint kétszáz gyerek vár az elhelyezésre. De gond van azokban a gyorsan fejlődő, sok lakóparkot építő kerületekben is, ahová az új lakások miatt sok fiatal költözött. Azonban nem mindenütt ennyire rossz a helyzet. Turzó Marianna, a Csepeli Egyesített Bölcsődék intézményvezetője azt mondja, ők minden kerületi gyereket el tudnak helyezni. A felvétel is folyamatos, elutasítás nincs, rövidebb-hosszabb időt viszont általában várni kell. Vannak olyan kritériumok – ezeket a gyermekvédelmi törvény pontosan felsorolja – amelyek megléte előnyt jelent, s ez felgyorsíthatja az elhelyezést.
Ahogy Turzó Marianna sorolja, ilyen például a szociális rászorultság, vagy ha a szülő betegsége okán nem tud megfelelően gondoskodni a gyerekről, de az is, ha egyedüllő szülő kéri a gyerek felvételét. „Sajnos, egyre gyakrabban fordul elő, hogy az édesanyának már az egyéves, vagy a még kisebb gyereke mellől kell visszamennie dolgozni, mert a egyedül marad. Egyre több a széteső család” – teszi hozzá az intézményvezető, aki arra is felhívja a figyelmet, hogy a bölcsődéknek nem csak a kevés férőhely, hanem az is gondot okozhat, hogy a gyerekek után járó normatívát csak abban az esetben kapja meg 100 százalékban egy intézmény, ha mindig minden gyerek a bölcsiben van. Márpedig a korosztályra jellemzőek a gyakori hiányzások, így ha év végére – mondjuk – csak 70 százalékos jelenlétet mutatnak a számok, a normatíva egy részét a bölcsődének vissza kell fizetnie.
A folyamatos helyhiány felszámolásához országszerte tíz-tizenötezer új férőhely létesítésére lenne szükség. Az ország 3200 településéből csupán 250-ben működik bölcsőde, s bár hivatalosan minden 10 ezer fölötti lélekszámú településen lennie kell saját fogadóintézménynek, ezt nem mindenhol képesek megvalósítani. Ezen nincs is mit csodálkozni, hiszen egyetlen bölcsődei férőhely létesítése egymillió forintba kerül, de a már működő intézmény fenntartása sem kevés pénzt emészt fel. Egyfajta megoldás lehet a gondra, ha egyre több családi napközi jön létre, amelyeket – ha az adott önkormányzat is támogat némi pénzzel – mindegyik félnek jó lehet: a szülőnek, hiszen van hová vinnie a gyerekét és az önkormányzatnak is, hiszen nem kell bölcsödét kialakítania és fenntartania. Mint ahogy a Magyarországi Családi Napközik Közhasznú Egyesületének honlapján olvasható, a családi napközit legtöbbször az ellátást nyújtó a saját háztartásában alakítja ki, de előfordul az is, hogy külön házban, lakásban működik a szolgáltatás. Tegyük hozzá: a családi napközik kialakításának és működtetésének feltételei korántsem olyan szigorúak, mint egy bölcsőde esetén.
Ugyanakkor azt se felejtsük, hogy a családi napközik jóval magasabb térítési díjat kérnek, mint a bölcsődék. Míg ez utóbbiak esetében havi 6-8 ezer forintot kell fizenie a szülőnek – ez gyerek étkezésének nyersanyagköltsége – addig a családi napköziben 40-70 ezer forint között mozog a havi gondozási összeg. (Nem is beszélve a magánbölcsődékről, ahol akár 80-100 ezer is le kell szurkolni havonta.) A számokat végignézve sok anyuka jut arra a következtetésre, hogy ha nem tudja bölcsődében elhelyezni a picit, akkor mégiscsak az a legkifizetődőbb, ha otthon marad. Ez igazságtalan rendszer – erre a tavalyi Népesedési Kerekasztal is felhívta a figyelmet. Javaslatuk szerint – az intézmény típusától függetlenül – általánossá kellene tenni, hogy a szülők térítést fizessenek, a munkáltatókat pedig rá kellene bírni, hogy ehhez a díjhoz – béren kívüli juttatás formájában – járuljanak hozzá. Az így felszabaduló költségvetési forrásokat az intézményrendszer bővítésére és a rászorulók térítési díjának mérséklésére használhatnák.
A rendszer piacosításával növelhető lenne a férőhelyek száma, hiszen a már említett tíz-tizenötezer hiányzó helyet nem lehet egyik pillanatról a másikra kialakítani, még uniós támogatásból sem. Hazai forrás bölcsődeépítésre a jövőben sem lesz – mondta Soltész Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkára mondta egy korábbi interjúban. Az Európai Unió viszont a 2007–2013-as költségvetési időszakban közel 17 milliárd forintot ad erre a célra, ezért a kormány 6600 új férőhellyel számol. Hosszabb távon pedig azt szeretnék elérni, hogy a 2014-től induló új uniós költségvetésbe is bekerülhessenek a bölcsődelétesítési és – felújítási támogatások.
“…a hazai gyermekellátó rendszer még e csökkenő gyermekszámra sincs felkészülve.”
Miért:
1. A lakáshitelezés rendszere fel van készülve, hogy ugrásszerűen nőjön az önálló családok száma és az eddiginél több gyermek szülessen?
2.Milyen esélye van az önálló otthonra azoknak, akik nem számíthatnak családi segítségre?
Munkahely…munkahely…munkahely és munkahely a megoldás mindenre…nyomorba nem fognak szülni a nők az tuti. Csak egy picit kell számolni. Mennyi az átlag kereset?- ja hát akkor miről is szól a dolog…
Van aki annyit keres, hogy még egy ölebet se tud eltartani, nem hogy egy gyereket!
No comment.
Egyetértek az előttem szólókkal!
Én nem.
Nem pénzügyi kérdés. Ezt ékesen bizonyítja hogy a világ szegényebbik felén arányosan sokkal több gyerek születik.
Inkább gondolkodás- és igénybeli különbségek vannak.
A mai világról ennyit ……. csak körül kell nézni…….
http://indavideo.hu/video/Hulyek_Paradicsoma_Idiiocracy
Gordon!
Annak ellenére, hogy azt sem tudják, hogy mi a bölcsőde!!!
Kap egy kutyát az újszülött ami gondoskodik a tisztán tartásáról, majd nagykorúvá válása ünnepén feltálalják! (a gyerekén!)
Ez jó. 🙂
(17:56-ban lévő link)
Gordon, az igaz, hogy a szegényebb nemzedék több gyermeket vállal, mert az értelmiségiek igenis végig gondolják, hogy mi az a max. létszám, amit még értékre tanítva és fejlődést biztosítva neki, lehetősége van felnevelni és nem az utca teszi azt!
Volt egy ideje egy olyan hír, hogy manapság egyre több öngyilkos próbálkozás van a fiatalok körében, a kilátástalanság miatt.
Nos, nem szeretném, hogy a gyermekem is erre a sorsra jusson az én felelőtlenségem miatt!
Ezért mindent megteszek azért, hogy büszke lehessen rám, és csak az értékekeimet adhassam át neki.
Gordon! Öreg fütyik ne akarjanak nyilatkozni a fiatalok helyett.
Hadd döntsenek ők a saját sorsukról. Az ország gazdasági helyzete és kilátásai ismertek.
Ne szólj meg senkit azért, mert gyermekinek nem harmadik világbeli szegénységet szán.
Főleg annak ismeretében, hogy a szüleik generációja a maihoz képest egy kiszámíthatóbb, nyomormentesebb világban civilizálódott.
A pártdirektívák az ötvenes években eredményesek voltak, de az a világ már elmúlt.
Kár a nosztalgiáért.
Princess!
Menjünk vissza az alapfogalmakhoz:
Szerinted mit jelent az a szó, hogy “értelmiség”?
“aggódó”!
Semmi nem kötelező.
Ez esetben viszont bizonyos változások elkerülhetetlenek.
Az értelmiséget ne úgy értsd, hogy diplomával rendelkező bölcsészek, hanem arra gondoltam, hogy ha én éhezek, mert nincs pénzem, akkor felfogom ésszel, hogy valószínű a gyermekem is éhezni fog, hanem találok rá megoldást!
Tehát azokra az emberekre gondoltam az értelmiség alatt, aki képesek az orruknál távolabb is látni és a következményeket is fel tudják mérni!
Ez az értelmiségnek egy érdekesebb felfogása. Ezzel azonban feltételezzük hogy például a múlt század első felében élő emberek nem voltak elég értelmesek hogy felfogják: a gyerekük is nyomorban fog élni.
Viszont megértés szempontjából fontos megjegyezni: nem arról van szó hogy minden párnak 5-10 gyereket kellene szülni, hanem arról hogy meglegyen a 2,1-es gyerekszám átlag. Ez elegendő lenne a reprodukcióhoz.
Egy másik szempont az hogy megértsük: ha nem reprodukáljuk magunkat, akkor a nagy elosztórendszerek összeomolhatnak. Ez egy gazdasági szempont.
Tehát a Princess által emlegetett “értelmiség” – ha már ilyen sokat javult a felfogóképessége -, akkor a két fenti bekezdésben szereplő összefüggéseket is megérthetné. Nem bonyolultak.
Azonban én továbbra sem a pénzügyi lehetőségek szűkösségét vagy a felfogóképesség Princess által leírt javulását látom a háttérben.
Gordon, neked hány gyereked van?
Szerintem Gordonnak 2,1 gyereke van átlagosan! 😀
Persze csak azért, mert 2 vele egy háztartásban él és egyet vagy örökbe fogadtatott vagy fizeti utána a gyerektartást, persze csak a társadalom növelése érdekében! 😀
És ezt mind azért, mert ő egy igazi értelmiségi! 😀
Szerintem ne Gordon családjával foglalkozzatok hanem a témához szóljatok hozzá.
Hajrá Gordon!
“Turzó Marianna, a Csepeli Egyesített Bölcsődék intézményvezetője azt mondja, ők minden kerületi gyereket el tudnak helyezni. A felvétel is folyamatos, elutasítás nincs”
Javasolom: egy perces néma felállással és HÁLÁVAL emlékezzünk a néhai Csepel Vas- és Fémművekre!
Ez mind igaz, de az ember amikor nem érez lét biztonságot valószínű, hogy nem fog úgy “szaporodni”, mint normális körülmények között (tudat alatti vész reakció) aki normálisan gondolkodik az nyilván tudatában van annak, hogy a gyermeket-(eket) fel is kel nevelni…Tehát amikor a “túlélés” a lényeg nem azon töri az ember a fejét, hogy mennyi gyermeke legyen…azért, hogy az állam adósság ne egy főre két millió legyen, azért meg pláne nem fognak a gyerekek születni…ha meg az elosztó rendszert nézzük az a “22 csapdája”. Mert szar a helyzet ezért a gyermekvállalási kedv csökken, így meg nem lesz aki dolgozzon. Tehát az az egy millió munkahely nagyon kéne és a többi ami szóba került annak idején…az intelligencia szint igen is befolyásolja a reprodukciót…Mert az “IQ” hiány nem vet gátat a nemi vágynak…A múlt század első felében nagy százalékban mezőgazdaságból éltek az emberek, vagyis megtermelték a saját megélhetésükre szükséges élelmiszert és még egy kis pluszt is (amiből a spekulánsok hasznot húztak) ezért is volt előnyös a több gyermek nemzése…most mi van se mezőgazdaság sem ipar…keresek valamit, ha meg lesz felteszem…
T. Lolka!
Pont erre gondoltam, és teljesen egyetértek veled, csak nem volt kedvem részletezni! Még annyival egészíteném ki, hogy minden szinten – tehát egészen az egysejtűektől az emlősökig – egy biológiai folyamat, azaz a szaporodás vagy osztódás vagy nevezhetjük bárhogy is, akkor valósulhat meg, ha a megfelelő környezet adott hozzá. Azaz a megfelelő környezetben szaporudhatunk a legjobban, szimplán biológia!
Viszont az ember esetében a gazdasági helyzet is a környezeti hatások része.
“az ember amikor nem érez lét biztonságot valószínű, hogy nem fog úgy “szaporodni”, mint normális körülmények között (tudat alatti vész reakció) aki normálisan gondolkodik az nyilván tudatában van annak, hogy a gyermeket-(eket) fel is kel nevelni” – írja lolka.
Az elmélete azonban hibás (ezt ő is érzi), mert a sokkal jobban élő nyugaton is probléma a születésszám.
folyt.köv
Lolka az elméletében található hibát azzal próbálja kiküszöbölni, hogy belevisz az érvelésébe egyfajta felsőbbrendűségi tudatot. Mármint a “fejlett” Európa fejlettebbik fele és a fejletlen pl. Afrika vagy Koszovó között gondolkodásbeli különbséget. Szerinte az utóbbiak nem “normálisan” gondolkodnak.
De mitől lenne a mi európai (kivéve pár kivétel terület) gondolkodásunk a normális?
Mert mi élünk itt?
Nem biztos hogy a mi társadalmunk gondolkodása a normális.
folyt.köv
Csupán lehet hogy pl. a koszovói (vagy nem koszovói) muzulmánok vagy esetleg a cigányok vagy Afrikaiak más értékek mentén döntik el a gyermekvállalás kérdését.
Mint írtam: korábban a magyar társadalom is másképp állt a kérdéshez. Az elmúlt 30 évben ez megváltozott és ez a változás sok egyéb változást hozhat majd maga után. Nagyszüleink is más világban éltek mint mi, és unokáink is (ha lesznek) más világban fognak élni mint most mi.
Csak a változás ténye állandó.
http://negyvenfelettiek.hu/index.php/2011/02/a-20-gyerekes-milliardos-most-elarulja-hogyan-csinalta/
Kényelmesen hátra dőlve meg majdnem politikai szintre emelve a “témát” meg lehet magyarázni, hogy ki hogyan gondolja a népesedés problémáját. De a lényeg mégis csak abban rejlik amit “Princess” írt. Én is ki akartam térni ebben az irányban, csak nem akartam az embert az állathoz hasonlítani, bár sokszor közel vagyunk hozzájuk. A madár is előbb fészket rak aztán tojik és ha környezetében elegendő élelmet talál akkor többet, vagy többször ez ilyen egyszerű. Nem kel itt afrikázni meg cigányozni bár az egy más téma olyasmi mint a kakukk (majd más felneveli) Afrikában egyes részeken valóban a tudatlanság az igénytelenség és az “ösztön hajtja az emberek vérét”…Ez egy nagyon összetett kérdés, de a lényeg a körülményekben keresendő…Én személy szerint nagy családban nőttem fel, de attól szebb és jobb érzést, mint amikor hétvégeken, vagy nagyobb ünnepeken összejöttünk nem nagyon éltem át…
Érdekes olvasnom az Európát európaiként rendszeresen leköpők érvelését arról hogy mi itt Európában (persze csak akik nem akarjuk magunkat reprodukálni) miért vagyunk felsőbbrendűek, nem “állatok”.
Megtudhattuk hogy a “tudatlanok” Afrikában és a cigánysoron élnek, de mi “értelmiségiek” már fejlettebbek vagyunk ennél. Tehát a hiba nem a mi “készülékünkben” van.
Jó nekünk…
folyt.köv
Nehéz ezt elhinnem hisz történelmünk jelentős részét mi is a most “tudatlan”-nak minősített viselkedés szerint éltük (csak akkoriban az orvostudomány fejletlensége miatt magasabb volt a csecsemőhalandóság és az emberek átlagosan kevesebb ideig éltek a háborúk, az alultápláltság és a betegségek miatt).
Ha már orvostudomány: épp most olvasok egy érdekes könyvet az orvosok és az egészségügy társadalmi megítélésének változásáról. Tanulságos.
Én megpróbáltam kerülni a cigányságot is meg a tudatlanságot is. De Te belekanyarodtál a témába, utána elkezdted kiforgatni a szavaimat, tehát úgy döntöttem, mert megtehetem nem az ösztöneim vezérelnek, hogy beszélgessél és érveljél magaddal, ha egyáltalán kijöttök magaddal…
Gordon!
Engem továbbra is érdekel hány gyerekkel járultál hozzá a “reprodukcióhoz”?
Tény: Nem mindig jövök ki magammal.
A cigányságot csak szőrmentén érintettem mint egyfajta pozitív példát a gyermekvállalási hajlandóság terén. A korábbiakban már írtam, hogy ők a magyarországi nemcigányok szintjén sok gyereket szülnek, de valószínűleg kevesebbet mint egyes korszakokban a Magyarországot lakó nemcigányok.
folyt.köv
A “tudatlan kontra nem tudatlan” vita kapcsán azt tudom mondani: nem feltétlenül tudatlanabb az aki más értékek mentén hoz döntéseket.
Ha tudatlannak bélyegezzük azt aki mondjuk három gyereket vagy annál többet vállal, akkor azzal tudatlannak bélyegezzük a saját felmenőinket, a korábbi évszázadokban élt magyar embereket.
Én nemzeti gondolkodású emberként nem köpném le őket.
folyt.köv
A probléma gyökere az anyagiakban keresendő, de nem úgy ahogy itt azt egyesek leírják.
A probléma nem feltétlenül az anyagiak hiányában van, hanem bizonyos igények, felfogások, életszemléletek megváltozásában.
A sokkal gazdagabbnak tűnő nyugat kispolgára csak a mi szemszögünkből él sokkal jobban.
Az igaz , hogy Svájcban nyomorogni egészen más mint itthon.
Egy 6000 frankos jövedelem Magyarországon 1200 000 Ft nak felel meg itthon , ami igen szép pénz Azonban Pl: Lucern – be ebből egy kislakást bérelve : 1600 frank + rezsi / hó szerény megélhetésre elegendő. ott sincs kolbászból a kerítés
Az hogy a gyerekeimet fel tudtam nevelni , diplomájuk , lakásuk munkájuk lett 30 év kohászatban letöltött évembe került jobbára négy műszakban . havi 240 órákat dolgozva.
Ma is megtenném . “DE” Hol van ilyen munka?
Tragédia lenne ha nem szereztek volna diplomát?
(Ezzel most egy újabb érdekes, Gordont foglalkoztató kérdést nyitottunk meg…)
Gordon!
Legfeljebb megmaradtak volna gordonnak?! 🙂
A tragédia nem ez lenne , hanem az ha azért nem lehet mert nincs rá pénze a családnak .
Szerintem nem tragédia, ha valaki nem szerez diplomát, DE nyilván én is mindent meg szeretnék adni gyermekemnek és ebbe a diploma is szerepel, nem utolsó sorban.
Más felöl szép dolog, ha egy apa négy műszakban dolgozik, hogy gyermekeit felnevelhesse, de én pl. jobban örülnék, ha az apa jobban része lenne gyermekei életének, ne csak a fogantatásból vegye ki a részt, hanem igenis lássa felnőni őket. Szerintem egy gyereknek ugyan úgy szüksége van az apukára, mint az anyjára!
Gordon!
“Tragédia lenne ha nem szereztek volna diplomát?”
Attól még gordonkodhatnának!!! 🙂
Kedves Princess az a baj ezzel, hogy , Magyarországon immárom négyszáz éve ,igy az Elbától keletre általában a matematika szabályai nem érvényesek.
Valamint szerény hazánkban minden egyszeri és megismételhetetlen.
Aki mint én 1971 és 1990közt volt abban a helyzetben , hogy a gyerekei jövőjét felépítse sokat nem válogathatott. Műszaki értelmiségként azért mentem kohásznak és ráadásul Martinásznak , mert akkor ezzel lehetett megkeresni azt amivel két gyerekemet európai szinvonalon nevelhettem fel . Én tudom mi a nélkülözés ,
közép iskolai éveimet a sport mellett heti két , háromszor vagonrakással töltöttem, hogy anyámat segítsem.
Amikor tehettem elvittem a fiamat is már idős fejjel vagont rakni , hogy azért tudja mennyit ér 5000 forint
Azt azért fejtsd már ki , hogy ezt te hogy gondolod
Itt nincs olyan , hogy majd jövőre, “amit ma megtehetsz , megtehetted volna tegnap is”
amit elhalasztunk elveszett.
Ez van sajnos