A csepeli görög katolikus templom tervezője is elismerésben részesült
MTI, Magyar Nemzet, Csepel.info
Pénteken adta át a kimagasló építészeti tevékenységet jutalmazó Ybl Miklós-díjakat Pintér Sándor belügyminiszter a március 15-ei nemzeti ünnep alkalmából rendezett művészeti díjátadó ünnepségen a Néprajzi Múzeumban.
A tervező-alkotó építészek munkásságának legrangosabb elismerését idén Fejérdy Péter, Hőnich Richárd, Nagy Csaba, Perényi Tamás és Rostás László kapta meg. A Belügyminisztérium által az MTI-hez eljuttatott méltatás szerint Fejérdy Péter egyenletesen ívelő pályafutását kiváló mesterek mellett kezdte. Első munkáján, a soproni Szent Imre-templomon még érzékelhető a társszerző hatása, a csepeli görög katolikus templom és további megvalósult munkái azonban már határozott egyéni jelleget, önálló alkotókészséget mutatnak. A tervezés mellett oktat is, munkásságát az alapos felkészültség és a kiegyensúlyozottság jellemzi, feladatait mindig a közösség iránti felelősséggel, szolgálatként teljesíti.
Hőnich Richárd építészi alkotótevékenysége kezdettől a budapesti Építész Stúdióhoz kapcsolódik. Munkáit általában több alkotóval társulva végzi, ami a szakmai műhelyekben, a nagy és jelentős feladatok esetében szükséges és természetes is egyben. Eddigi munkássága során meggyőzően bizonyította tehetségét, kiemelkedő szakmai felkészültségét és kiváló együttműködési készségét. Számos jelentős középület, mint például a budai Alkotás Point, a ferencvárosi Népliget Center és a pécsi Kodály Központ tervezésében meghatározó szerepet töltött be.
Nagy Csaba sokoldalú munkásságát egyenletesen magas színvonal és kiegyensúlyozottság jellemzi. Épületei gondolati tisztaságról és következetességről tanúskodnak. Formakincse, anyaghasználata korszerű, természetes könnyedséget, nagyvonalúságot mutat. Az új feladatok megoldása mellett a belsőépítészetben ugyanolyan biztos kézzel alkot, mint például az átalakítások, felújítások területén. A Richter uszoda, a velencei Ifjúsági Tábor, az angyalföldi József Attila Művelődési Ház rekonstrukciója, továbbá több oktatási, nevelési és egészségügyi létesítmény tervezése bizonyítja kiemelkedő alkotókészségét.
Perényi Tamás munkásságában az építészeti tervezés gyakorlati művelése, valamint az egyetemi oktatói, tanszékvezetői munka szerves egységbe került. Mindezek mellett színházi és filmes díszlettervezőként is dolgozott. Sokoldalú, igényes alkotó tevékenységét példázza több lakóépület, amely városi környezetben, foghíjbeépítésként valósult meg, és a múlt évben Pro Architectura-díjjal kitüntetett budafoki víztorony is. Építészetét alapvetően a környezet és a feladat sajátosságaira való érzékenység jellemzi, házainak üzenete a megbízhatóság.
Rostás László mintegy négy évtizedes, főként Miskolcon kifejtett munkássága komoly életmű, amelyet több jelentős oktatási, sport és egészségügyi rendeltetésű épület tölt meg tartalommal. Építészeti hitvallását mégis templomai és kisebb épületei tükrözik leghívebben. Ez a kép leginkább szakrális vagy kozmikus jelekből épül fel, ezekből írja le az alkotó a konkrét anyaggal bíró tereket. Kiemelkedők lamella-szerkezetes kísérletei, amelyeket kupolák, tektonikus felületek létrehozására alkalmaz. Egyes épületei drámai erejűek, mint például a Gyár utcai ravatalozó.
A minisztérium tájékoztatása szerint a 2011-es Ybl Miklós-díjakra összesen 32 pályázat érkezett, amelyeket a héttagú Ybl Miklós-díj Előkészítő Bizottság – Soltész Ilona megbízott országos főépítész elnökletével – három szakaszban értékelt. Pintér Sándor belügyminiszter a bizottság ajánlása alapján adományozta az öt építésznek az elismerést.
Az Ybl Miklós-díjat 1952-ben alapították, eredetileg az építéspolitika eredményeit jól reprezentáló egyes épületek tervezőinek elismerésére. Az akkoriban díjazott tervezők és épületeik többségükben kiállták az idő próbáját, több közülük mára műemléki státust kapott, és az ipari létesítmények közül is nem egy váltott ki a maga idejében nemzetközi érdeklődést és elismerést. A 70-80-as évektől az Ybl-díjak adományozását egyre kevésbé motiválták politikai szempontok, a rendszerváltozást követő, 1992. évi újraalapítással pedig megváltozott a díj jellege. Az évente kiadható Ybl-díjak számát ötre korlátozták, az elismerés elnyeréséhez pedig nem elég egyetlen épület példás megtervezése, hanem huzamosabb idejű, egyenletesen magas színvonalú építészeti munkásság vagy életmű bemutatása lett a feltétel.
Egy frissebb hír (ha már a szerkesztő nem közli):
Schmitt Pál, a Magyarország köztársasági elnöke – Orbán Viktor miniszterelnök előterjesztésére – nemzeti ünnepünk, március 15., az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc kezdetének, a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja alkalmából
Kossuth Nagydíjat adományoz NEMESKÜRTY ISTVÁN Széchenyi-díjas irodalomtörténésznek, a Magyar Tudományos Akadémia doktorának a kulturális és művészeti életünk jelentős spektrumát átölelő sokoldalú munkássága, a magyar játékfilmkészítés több mint negyedszázados irányítása, irodalom-, művelődés- és bibliatörténeti művei, forgatókönyvei, gazdag publikációs tevékenysége, példaértékű életpályája elismeréseként.
Kossuth-díjat vehet át:
BERECZ ANDRÁS népdalénekes, mesemondó a magyar néphagyományok ápolásáért, a Kárpát-medencében élő magyar közösségek érdekében és annak körében végzett három évtizedes példaértékű, népdal- és népmesegyűjtői, műfordítói munkásságáért, varázslatos előadásaiért;
BLASKÓ PÉTER, a Nemzeti Színház Jászai Mari-díjas színművésze, érdemes művész több évtizedes művészi pályája során drámai, vígjáték- és filmszerepekben nyújtott hiteles, karakteres színészi alakításaiért;
CZAKÓ GÁBOR József Attila-díjas író, publicista, szerkesztő a magyar katolikus újságíróképzés megszervezéséért, a televíziós esszé műfajának megteremtéséért, sokoldalú, műfajgazdag irodalmi munkássága elismeréseként;
FÖLDES LÁSZLÓ “HOBO” előadóművész, dalszerző a magyar popzenei kultúrában egyéni hangú, maradandó értéket létrehozó több évtizedes munkássága, sokirányú zeneszerzői és előadóművészi tevékenysége, életpályája elismeréseként;
KRISTÓF ÁGOTA író világszerte nagy sikert aratott irodalmi munkássága, számtalan nyelvre lefordított, egyedi stílusú és szerkezetű alkotásai, életműve elismeréseként;
KOVÁCS APOLLÓNIA előadóművész énekesgenerációk számára példaképül szolgáló egyedülálló stílusú előadóművészetéért, a magyar nóta és a magyar népdal lélek mélyéig hatoló, magával ragadó szépségű, kivételes tisztasággal történő megszólaltatásáért, kulturális örökségünk részét képező népdalkincsünk ápolásáért (a díjat a művésznő unokahúga, Palotás Józsefné vette át);
KUBIK ANNA Jászai Mari-díjas színművész, érdemes művész a legjobb színészi hagyományokat megtestesítő játékáért, a drámairodalom nagy szerepeinek emlékezetes megformálásáért, sokoldalú művészi munkássága elismeréseként;
MAKKAI ÁDÁM költő, író, műfordító, nyelvész, a chicagói University of Illinois nyugalmazott professzora a magyar költészetet világszerte népszerűsítő műfordítói munkásságáért, a rendkívüli formakultúrájú és páratlan nyelvi leleménnyel megírt költeményeiért, életpályája elismeréseként;
MEDVECZKY ÁDÁM, a Magyar Állami Operaház Liszt Ferenc-díjas karmestere, érdemes művész a magyar zenei kultúra és oktatás ügyét szolgáló öt évtizedes tevékenységéért, az egész európai zeneirodalmat átfogó repertoárja nagy sikerű tolmácsolásáért, kortárszenei kompozíciók bemutatásáért, hangversenyéletünk fáradhatatlan szervezéséért, művészi pályafutása elismeréseként;
OROSZ ISTVÁN Balázs Béla- és Munkácsy Mihály-díjas grafikusművész, érdemes művész, a Nyugat-magyarországi Egyetem Alkalmazott Művészeti Intézetének egyetemi tanára történelmi pillanatokat maradandóan megőrző műveiért, sajátos karakterű, klasszikus hagyományokban gyökerező, határainkon túl is nagyra becsült, sokoldalú művészi munkássága elismeréseként;
REIGL JUDIT festőművész az európai absztrakt expresszionista művészet képviselőjeként világszerte számon tartott művészi munkásságáért, művészi életútja elismeréseként (a művésznő a díjat később veszi át);
RÓFUSZ FERENC Oscar-díjas és Balázs Béla-díjas animációs- és rajzfilmrendező az életet és annak értelmét kutató, nemzetközileg is nagyra becsült animációs és rajzfilmrendezői munkásságáért;
SÁNDOR GYÖRGY Jászai Mari-díjas előadóművész, “humoralista” rendhagyó, a magyar kulturális életben egyedülálló, sajátos stílusú, sokszínű intellektuális humorral átszőtt előadóművészete, sokoldalú művészi pályafutása elismeréseként;
SZABADOS GYÖRGY Liszt Ferenc-díjas zeneszerző, zongoraművész az improvizatív kortárs zene Európa-szerte elismert műveléséért, műfajok sokaságát érintő, folyamatos alkotói, zeneszerzői munkásságáért;
VIDNYÁNSZKY ATTILA Jászai Mari-díjas rendező, a debreceni Csokonai Színház igazgatója a magyar színjátszás legnemesebb hagyományait ápoló, a költészetet középpontba állító, társulatépítő, iskolateremtő munkásságáért, emlékezetes, méltán népszerű rendezéseiért.
Megosztott Kossuth-díjban részesül SZARKA TAMÁS zeneszerző, költő és SZARKA GYULA zeneszerző, a Ghymes együttes két alapító tagja a magyar és közép-kelet-európai népzenei alapokon nyugvó hagyományápoló, értékmegőrző, azt a legszélesebb környezetben megismertető és elfogadtató, népdalkincsünket megőrző és továbbadó, humanista szellemiségű, a magyar nyelvet virtuóz módon használó zeneszerzői, előadóművészi, költői, dalszövegírói munkásságukért.
A Szécsényi díjazottak között található Istvánfi Gyula professzor, aki Csepel szülötte és a rendszerváltás után kerületi főépítész is volt.