Lóerő
A XIX. század vége felé a városvezetés még tartott a villamostól, de a fejlődést sem állíthatta meg, ezért arra kérte Balázs Mórt, a terv szülőatyját, hogy próbaképpen Budapesten is mutassák be a kísérleti járműveket.
Mindössze két hónap alatt elkészült a Nyugati Pályaudvar elől a Király utcáig tartó alsóvezetékes pálya, negyven nap alatt pedig az első budapesti villamos szerelvény, ami 1887. november 28-án indult első útjára. Hogy ne ijedjen meg senki ettől a félelmetes jószágtól, mindössze 10 km/órában maximalizálták a sebességét, sőt a kereszteződésekben még ezt is csökkenteni kellett. A három fős személyzet (kocsivezető, forgalmista és kalauz) közül senki sem beszélte a magyar nyelvet.
Az első igazi villamos vonalra sem kellett sokáig várni, 1889-ben az Egyetem tértől indult el Budapest (egyben Európa) első belvárosi villamos járata, ami a Köztemetőig közlekedett. A biztonság kedvéért azért úgy kellett megépíteni a pályát, hogy áramkimaradás esetén gőzmozdonnyal vontatható legyen a villamoskocsi.
Színek és számok
Ma már mi sem természetesebb, hogy okkersárga színben pompáznak Budapest villamosai és számok jelölik a viszonylatokat, ez az egység azonban hosszú idő eredménye. Az első próba villamos zöld színű volt, az első járatok mégis valamiért bordó színt kaptak. Csak akkor lettek egységesen sárga színűek a budapesti villamosok, amikor egyesültek a villamos társaságok.
Kezdetben óriási gondot jelentett az utasok tájékoztatása és a viszonylatok jelölése. Először a homlokfalra, vagy az ablak fölé kör alakú tárcsákat szereltek, amiken különféle színű ábra jelölte az útirányt. Miután azonban elszaporodtak a villamos vonalak, ez a rendszer követhetetlenné vált, így egy egyszerűbb jelrendszerre kellett áttérni. A számozás volt a legkézenfekvőbb, ám mivel két villamos társaság működött a városban valahogy el kellett osztani a számokat. Úgy döntöttek, hogy a BKVT járatai kapják a páratlan, a BVVV villamosai pedig a páros számokat.
Egy kis statisztika
Éves szinten körülbelül 350 millióan utaznak villamossal Budapesten. Ezt ma alig több mint 30 járaton teheti meg a közlekedő (bár már az 1900-as évek kezdetén 30 villamos vonal volt a fővárosban), pedig a villamos fénykorában, a XX. század derekán 66 villamos állt a közlekedés szolgálatában. Pesten majd kétszer annyi villamos vonal van, mint Budán.
Bármilyen meglepő, a kezdeteknél ma sem sokkal gyorsabban közlekedő villamos a főváros leggyorsabb tömegközlekedési eszköze, de talán nemcsak emiatt szeretik annyira az utasok, hanem mert Budapest elképzelhetetlen és színtelen lenne nélkülük.
“Éves szinten körülbelül 350 millióan utaznak villamossal Budapesten.”-és ehhez adódik a buszon, metrón utazók száma, de csak ha a leírt villamoson utazók számát szorozzuk a jegy árral az sem semmi…