Gondola, OrientPress
Nem maradt hatás nélkül az a szabályozás, amely nyomán 50 igazolatlan hiányzást követően felfüggesztik a gyerekek után járó iskoláztatási támogatást. A minisztérium tájékoztatása szerint első körben közel 300 diáktól vonták meg az összeg kifizetését, s további 2100 esetben folyik most is eljárás.
Győri Enikő, az abonyi Gyermekjóléti Szolgálat szakmai vezetője az Orientpressnek elárulta, az új törvény nyomán több bejelentés érkezik az iskolákból, így több esetet tudnak orvosolni még azelőtt, hogy a támogatáshoz hozzá kellene nyúlni.
Az előző évekhez képest sok jelentés érkezik az iskolákból, úgy tűnik, az új törvényi kötelezettség hatására az intézmények komolyabban veszik, és azonnal jelzik a kritikus mennyiségű hiányzást az önkormányzat felé – mondta el az OrientPress Hírügynökség megkeresésére Győri Enikő, hozzátéve, hogy korábban is volt ugyan jelzési kötelezettség, amely esetenként szabálysértési eljárást vont maga után. Az új szabályozás értelmében viszont már az első 10 igazolatlan óra összegyűjtését jelzi az intézmény az önkormányzat felé, a folyamat lehetséges következményeiről pedig a szülő is idejében értesül a gyermekjóléti szolgálatok munkatársaitól.
Az abonyi Gyermekjóléti Szolgálat szakmai vezetője az eddigi bejelentések alapján úgy látja, a rendszer jól működik. A szolgálat munkatársai ugyanis még az előtt tudnak segíteni, hogy a védelembe vételre, és a családi pótlék felfüggesztésére sor kerülne: felkeresik a családot, hogy együtt találjanak megoldást a problémára. A szakember úgy látja, ez a figyelmeztetés, a közös gondolkodás nem marad hatás nélkül. Mint mondja, az emberekből szerencsére nem hiányzik a feladattudat, így ha jön egy jelzés, hogy nem jó irányba haladnak a dolgok, arra a legtöbben reagálnak.
Persze minden eset egyedi, és könnyebben lehet egy működőképes családdal a háttérben megszüntetni a problémát, mint mondjuk egy széthullófélben lévő közösség esetében, ahol a szülőknek is kisebb a megtartó ereje. De a tapasztalat az, hogy sokszor már egy-két beszélgetés elég, és nagy segítséget jelent, ha a család és a gyerek is megkapja a megfelelő figyelmet, amiben nagy segítséget tudnak nyújtani a gyermekjóléti szolgálat munkatársai. Mint megtudjuk, a szolgálat csupán támogató szolgáltatásokkal foglalkozik, ha súlyos veszélyeztetésről van szó, az esetet átveszi a gyámhatóság.
Győri Enikő rávilágít: már a támogató beszélgetésekből kiderül, mennyire nagy szerepe lehet a külső segítségnek. Sokszor ugyanis éppen kommunikációs hibák rejlenek a problémák háttérben, ami fennállhat akár a szülő és a gyerek, az iskola és a gyerek vagy a szülő és az iskola között. Gyakran előfordul, hogy a család kér nehezen segítséget, vagy a szülők nem látják át saját erőforrásaikat.
Az abonyi Gyermekjóléti Szolgálat szakmai vezetőjétől azt is megtudjuk, településükön eddig 40 jelzés érkezett és két gyermek esetében kellett hivatalosan is eljárni a családi pótlék felfüggesztése ügyében. A védelembe vételről szólva a szakértő elárulta, erre a gyámhatósági intézkedésre csak abban az esetben kerül sor, ha a szülők ellenállnak, megtagadják az együttműködést, vagy ha látszat együttműködésről van szó és nem változik az iskolás magatartása. Ha a szülő és a tanuló is megpróbál változtatni, akkor az ügy marad a gyermekjóléti szolgálatnál. A védelembe vétel (amely nem egyezik a gondnokság alá helyezéssel) tulajdonképpen egy hivatalos eljárás, amelyben kötelezik a szülőt és a gyermeket bizonyos szabályok betartására, ez sok esetben szintén hatékony lehet – véli Győri Enikő.
A családi pótlék visszatartása egyébként úgy van kitalálva, hogy a legszegényebb családok ne essenek el a támogatástól. Akik rossz anyagi helyzetük miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülnek, természetben ugyan, de havonta felhasználhatják az összeget bármire, ami bizonyíthatóan a gyermek ellátását szolgálja (lakhatás, élelmezés, ruházkodás, stb.). A kevésbé rászoruló családok támogatása az önkormányzat erre a célra nyitott számláján gyűlik, ennek utalása fokozatosan, de újra megkezdődhet, ha a gyermek 3 hónapig nem produkál hiányzást.
Arra a kérdésre, hogy a frissen bevezetett rendszerrel járó új feladatok elvégzéséhez kapnak-e valamilyen plusz támogatást, Győri Enikő nemmel felel. Mint mondja, ez az egyetlen szívfájdalmuk a törvénnyel kapcsolatban. A hivatalos indoklás szerint ezek a szervezetek amúgy is foglalkoznak ezekkel a családokkal, de az új feladatok rengeteg többletmunkát hoztak magukkal. Az új jogszabály végrehajtása plusz adminisztrációt, több odafigyelést és nagyobb erőfeszítést jelent a már amúgy is leterhelt gyermekvédelmi szervezetek számára. Az önkormányzatoknak is komoly problémákat okoz, hogy a törvény igen szoros határidőkkel van megalkotva, a döntéseket pedig az egyéb feladatokkal amúgy is leterhelt jegyzőknek kell meghozniuk, méghozzá igen gyorsan – teszi hozzá a szakértő.
Forrás: Gondola, OrientPress
