Origo
Két mamutcég fogja össze a jövőben a budapesti önkormányzati vállalkozások működését, ha a fővárosi közgyűlés szerdán elfogadja Tarlós István javaslatait, aki már egy sor cégvezető kirúgását is bejelentette. Milyen lesz az új céges berendezkedés, és miért kell menniük az eddigi vállalatvezetőknek?
Tarlós István főpolgármester szerdán nekikezd az egy éve kiadott programjában leírt tervei megvalósításához, és teljesen átalakítja a fővárosi cégek rendszerét. A fővárosi közgyűlés szerdai ülésére benyújtott javaslatok szerint megalakítják a fővárosi cégeket felügyelő két nagyvállalatot, a Budapesti Közlekedési Központ Zrt.-t (BKK) és a Budapesti Városüzemeltetési Központ Zrt.-t (BVK).
Ha a közgyűlés megszavazza a főpolgármester és helyettese, György István által benyújott javaslatokat, a jövőben ez a két nagy cég fogja irányítani a budapesti közgyűlés tulajdonában lévő cégeket. A benyújtott javaslatok szerint a két nagy cég feladata az lesz, hogy a főváros érdekeinek megfelelően irányítsa és ellenőrizze a tagvállalatokat és javítsa a hatékonyságukat. Tarlós korábban azzal indokolta a cégek létrehozását, hogy így jobban érvényesülhet a vállalatok feletti városházi kontroll.
Szinte mindenkit elküldenek
A Budapest teljes közlekedését irányító BKK most megalakul, de csak fokozatosan indul, a városvezetők szerint majd csak 2011 második félévében kezd “üzemszerűen” működni. Ez a cég fogja átvenni a Parking Kft. és a taxiállomásokat működtető kft. munkáját, de a legnagyobb feladata a BKV irányítása lesz. A BKV a jövőben is megmarad, de csak annyi lesz a feladata, hogy teljesítse, amelyire a BKK kéri. A cég élére a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) szóvivőjét, a 25 éves Vitézy Dávidot szemelte ki Tarlós.
A városüzemeltetési központ alá tartozik majd a jövőben a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. (FKF Zrt.), a Budapesti Távhőszolgáltató Zrt. (FŐTÁV), a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt., a Budapesti Temetkezési Intézet, a Fővárosi Kertészeti Zrt. (FŐKERT), a Fővárosi Kéményseprőipari Korlátolt Felelősségű Társaság (FŐKÉTÜSZ) és a Fővárosi Településtisztasági és Környezetvédelmi Korlátolt Felelősségű Társaság (FTSZV).
A javaslat szerint a cégek tulajdonosi jogait teljes egészében a BVK gyakorolja majd, ezért átalakítják a vezetésüket is: az igazgatóságokat megszüntetik, helyette vezérigazgatót és hatfős ellenőrző bizottságot állítanak a cégek élére. A BVK vezetésével László Györgyöt, a Főtáv korábbi kommunikációs igazgatóját bízná meg Tarlós. A főpolgármester szóvivője korábban azt mondta, hogy a BKK és a BVK vezetőjének kinevezéséről a szerdai fővárosi közgyűlés fog dönteni. Valószínűleg nem lesz gond sem a kinevezések, sem az új cégek megszavazásával, mivel a Fidesznek többsége van a testületben.
Tarlós István a hétvégén a Hír TV Kontraszt című műsorában azt mondta, hogy szerdán egy kivétellel leváltják a fővárosi közszolgáltató cégek vezetői. A főpolgármester szerint erre azért van szükség, mert “az az elképesztő helyzet van a közszolgáltató cégeknél már hosszú ideje, hogy a nem vegyes tulajdonú, tehát a nem külföldi-magyar tulajdonú néhány céget leszámítva valamennyi százszázalékos önkormányzati tulajdonú, jelentősebb cégnél rendőrségi vagy ügyészségi vizsgálat folyik”.
A legtöbb botrány által kísért önkormányzati cég, a BKV átalakítása a BKK elnyújtott indulása miatt valószínűleg még várat magára, és egyelőre a főpolgármester sem tett olyan utalást, hogy le akarná váltani Kocsis István vezérigazgatót. Összegyűjtöttük, hogy Tarlós nyilatkozata és a szerdai közgyűlésre benyújtott iratok szerint mely cégek vezetőit rúghatják ki, és milyen visszásságokra derült fény a cégeknél az elmúlt hónapokban.
Fővárosi Közterület-felügyelet
A napirend első pontjaként módosítani fogja a közgyűlés a Fővárosi Közterület-felügyelet alapító okiratát, így a cég igazgatóját a jövőben nem a fővárosi közgyűlés városrendészeti bizottsága, hanem a közgyűlés nevezi majd ki. Tarlós István javaslatára a céget érintő személyi kérdésekről is szavazni fog a testület. Bár a javaslat egyelőre nincs fent a közgyűlés honlapján, ez valószínűleg azt jelenti, hogy Szabó Mihály helyett új igazgatót választanak.
A nyugalmazott rendőr ezredest tavaly márciusban a posztra kiírt harmadik pályázat tucatnyi jelentkezője közül választotta ki az MSZP-SZDSZ többségű városrendészeti bizottság a közterület-felügyelet élére.
Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. (FKF)
Bielek Péter 2007 nyarán került a Fővárosi Közterület-fenntartó élére Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes személyes javaslatára. Az igazgatót a BKV-ügyben kihallgatta a rendőrség, a vallomásában azt mondta, hogy megválasztása után Hagyó Miklós és Mesterházy Ernő is jelezte, hogy ellenőrizni akarják a cég működését. Bielek szerint voltak olyan közbeszerzések, amelyek Hagyó utasításai alapján dőltek el.
A BRFK áprilisban hűtlen kezelés miatt kezdett nyomozni a cégnél, a vezérigazgatót nyáron már gyanúsítottként hallgatták ki a pusztazámori hulladéklerakó környezetvédelmi beruházásával kapcsolatban. A múlt héten újabb öt embert gyanúsított meg a rendőrség, és újabb bűncselekmények gyanúja is felmerült.
Főtáv Zrt.
Kovács Lajos Bielekhez hasonlóan akkor került a Főtáv élére, amikor 2007 nyarán többnyire Hagyó Miklós javaslatára a 22 önkormányzati fenntartású cég többségének élére új vezető került. Kovács Lajost júniusban egy feljelentés nyomán hűtlen kezelés gyanújával vette őrizetbe a rendőrség, a gyanú szerint különösen nagy vagyoni hátrányt okozott a Főtávnak egy csepeli lakópark fűtési rendszerére kötött szerződéssel. A Főtáv és a vezérigazgató védője viszont azt állította, hogy ez az ügylet kifejezetten előnyös volt a cég számára. Kovács előzetes letartóztatását a héten szüntette volna meg az ügyészség, de a bíróság másodfokon megváltoztatta az ítéletet, és meghosszabbította az előzetest.
Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ferenci Tibor is 2007 nyarán került a Budapesti Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. élére. A cégnél a fővárosi fideszes képviselők feljelentése nyomán kezdett nyomozni a rendőrség két ügyben 2009 októberében. A fideszesek azért tettek feljelentést, mert szerintük a gyógyfürdők beléptetőrendszerére kiírt pályázatnál már az elején tudható volt, ki nyeri azt. A Rác fürdő felújítását is kifogásolták, feljelentésük szerint akár a hűtlen kezelés gyanúja is felmerülhet az ügyben. A rendőrség februárban házkutatást tartott a cégnél.
Főkert Zrt.
Vásárhelyi Istvánt 2009 májusában bízták meg a Fővárosi Kertészeti Zrt. vezetésével, miután a fővárosi közgyűlés gazdasági bizottsága Hagyó Miklós és Ikvai-Szabó Imre kezdeményezésére indoklás nélkül felmentette elődjét, Kocsis László vezérigazgatót. Kocsis egyike volt annak a néhány vezetőnek, aki a posztján maradhatott 2007 tavaszán, amikor Hagyó javaslatára új vezetők kerültek a jelentősebb fővárosi cégek élére. A Főkertnél június 7-én indított nyomozást a BRFK. Az eljárásban többek között azt vizsgálják, hogy a Főkert és a leányvállalatai kezelésében lévő ingatlanok milyen módon kerültek ki a fővárosi önkormányzat tulajdonából, továbbá az ingatlanértékesítések miatt érte-e hátrány a fővárost.
Fővárosi Településtisztasági és Környezetvédelmi Kft. (FTSZV)
Az FTSZV-nél Soltész Ferenc ügyvezető igazgató helyett kerülhet új vezető a cég élére. A cég májusban került be a hírekbe, amikor két fővárosi fideszes képviselő Demszky Gábor polgármestertől kérte, hogy indítson tulajdonosi vizsgálatot a cég telephelyeként bejegyzett ingatlan 2007-es adásvétele kapcsán. A képviselők szerint a cég tulajdonában lévő ingatlant egy olyan cégcsoport vásárolta meg, amely egyértelműen köthető Horváth, Dóczi és Lehmann ügyvédi iroda egyik tagjához. A képviselők szerint ez azért gyanús, mert a Hagyó-ügyben a rendőrség ebben az ügyvédi irodában is házkutatást tartott.
Tarlós nyilatkozata alapján leválthatják a Fővárosi Kéményseprőipari Kft. (FŐKÉTÜSZ) vezetőjét, Bubla Gyulát is, aki 2003 óta vezeti a céget, előtte szocialista képviselő volt. Meneszthetik Simóka Kálmánnét, a Temetkezési Intézet Zrt. vezetőjét is. Simókát 2000-ben, pályázat alapján nevezték ki a temetkezési vállalat élére, korábba a Kincstári Vagyonigazgatóság vezetőjeként és a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkáraként is dolgozott. Ennél a két cégnél semmilyen visszaélésre, szabálytalanságra nem derült fény az elmúlt hónapokban.
A fizetésekről is szavaznak
A két újonnan megalakítandó cég és a BKV vezérigazgatója fogja a legtöbbet keresni a budapesti cégvezetők közül, ha a közgyűlés szerdán elfogadja a városi cégek vezetőinek javadalmazására vonatkozó javaslatot. Vitézy Dávidot, László Györgyöt és Kocsis Istvánt eszerint havonta 1,6 millió forint és negyven százaléknyi teljesítménybér, azaz összesen 2,24 millió forint illeti majd meg.
Közel kétmillió forintot keres majd az FKF és a Főtáv vezetője, valamint a BKV, a BVK és a BKK vezéreinek helyettesei. A teljesítménybérrel együtt 1, 82 millió forintos fizetése lesz a Főkert, a fővárosi vagyonkezelő és a most megalakítandó biztonsági intézet vezetőjének. A kéményseprők és a településtisztaság vezetője 1,6 millió forintot kap majd.
Forrás: Origo
Nagyon helyes! Ki kell takarítani az önkormányzatok cégeit is!
Bízom Tarlós Istvánban, nagy szükség van a rendcsinálásra, főleg a BKV-nál! Van arról valakinek információja, hogy miért járnak rövid buszok a 159-es vonalán? Miért kell szívatni az embereket, ezért fizetünk havi tízezer forintot?!
Gizike!
Németh Szilárd fideszes polgármester, Gárday Balázs, Morovik Attila és Szuhai Erika a környék fideszes önkormányzati képviselői így akarják szorosabb egységbe kovácsolni az ott élőket, a 159-es buszon közlekedő panellakókat, csillagtelepieket.
Egyelőre ezzel a szűkített 159-es járattal honorálják nekik, hogy 16 évig milyen felelőtlenek voltak a voksolásnál, kétszer zavarták el Németh Szilárdot, és másokat sem tiszteltek, most meg vonakodtak nagy tömegekben a fideszesekre szavazni.
De itt még nincs vége. Sőt. Látod, a füvet már nem kaszálják, a Tihanyi utat nem javítják, a faleveleket nem szedik össze, a buszjáratokat ritkítják Valójában ez még csak a kezdet. A 159-es helyére pedig nem sokára a szóló buszok helyett mikrobuszokat és riksákat állítanak be. Ezért kell megbecsülni a rövid buszokat. Ahogy Bánk mondta Tiborcnak: Tűrj békességgel!
A rövid buszok kettesével járnak, és a buszok végletesen leromlott állapota ennek az oka – hála azoknak, akik fejlesztés helyett ellopták a pénzt.
Itt a kormány első igazi buktája: az Alkotmánybíróság elmeszelte a 98%-os különadót.
Még szerencse hogy hamarosan új alkotmány lesz. 🙂
Az lesz a komcsi burzsujok igazi nagy buktája.
Admin, te hálákodsz? 🙂 Node, spongyát rá!
Itt a következő: A Fidesz-kormány, trükközött, de ráfázott avagy az Alkotmánybíróság VISSZAMENŐLEG MEGSEMMISÍTETTE a köztisztviselőket, közalkalamazottakat tolvaj módon meglopó különadót. Lásd:
http://www.mr1-kossuth.hu/hirek/alkotmanyellenes-a-98-szazalekos-kulonado.html és
http://index.hu/gazdasag/magyar/2010/10/26/az_ab_elmeszelte_a_98_-os_adot
Látom, ez ahír még 12 óra 9 perckor nem érte el az éles szemű admin ingerküszöbét. Ki fogja küszöbölni. Hajrá! 🙂
Gordon: aha, és gondolom, az új alkotmányban az is benne lesz, hogy lehet visszamenőleges hatályú törvényeket hozni, meg lehet bármire 100%-os adókulcsot is meghatározni, ugye? Az lesz aztán a jogállam!
Örülsz, mert a sok tolvaj mégis viheti a pénzt?
Ilyen egy vérbeli kommancs. Akkor örül, ha a köznek valami rossz, akkor örvendezik, ha magánnyugdíjpénztárak kedvükre elverhetik a pénzt.
Remélem, hogy lesz valami kiskapu, hogy a sok tolvaj haverelvtársad mégse tudjon ennyit lopni.
Tarlós meg jól teszi: ki kell vágni a közpénzt számolatlanul szóró korábbi vezetést!
csepeli!
Nem vetném el a gondolatát annak, hogy egy tv. visszamenőleg is tartalmazhasson a vonatkozó csoportra negatív döntést. Oka: a társadalmi igazságosság, a közjó, és az erkölcs fontosabb a komcsi burzsujok érdekeinél.
Tehát a válasz a 12:13-asadra: Aha, mi az hogy! Nagyonis! 🙂
Manitu: Mindjárt gondoltam, hogy faszságokat fogsz megint összehordani. Ezúttal a magánnyugdíjpénztárakról. Elverik a pénzt? Melléfogtál, kisöreg:
“A 2008-as válságév rémisztő veszteségei miatt törvénybe iktatták a felhalmozási időszakra vonatkozó inflációkövető garanciát. Ez azt jelenti, hogy a pénztárak mindenképpen ki kell hogy fizessék a tagjaik számláin felhalmozódott járulékok inflációval növelt összegét, amit a Pénztárak Garancia Alapja biztosít. Magyarán a tagokat semmiféle kár nem érheti, befizetéseik nemcsak nominálisan vannak biztosítva, hosszú távú értékállóságuk is garantálva van.”
Gordon: ja persze, és azt, hogy mi a közjó meg az erkölcs, a Fidesz fogja megmondani. Idióta!
A komcsi tolvaj naplopókat kivágni mint macskát xarni! Ez most a teendő.
Nyitom a negyediken az ablakot. 🙂
csepeli!
Nem azt a közvélemény határozza meg.
Remélem a választók honorálni fogják a szociknak hogy a komcsi burzsuj naplopók rablott millióiért harcoltak.
Gordon: Most a fideszes burzsuj tolvaj naplopók az aktuális probléma!
Az szja-változásoknak köszönhetően a parlamenti képviselők összesen több mint 600 millióval többet visznek haza évente.
A visszaható hatályú jogszabályok tilalma a jogállamiság egyik fő kritériuma:
“A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (továbbiakban: Jat.) 12.§-ának (2) bekezdése kimondja, hogy a jogszabály a kihirdetését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget, és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé.
Az Alkotmánybíróság jogértelmezése szerint ez a szabály az Alkotmány 2.§ (1) bekezdésben megfogalmazott jogállamiságnak az egyik kritériuma, s mint ilyen alkotmányos jellegű szabályozásnak tekintendő. (32/1991. (VI.6.) ABH; 34/1991. (VI.15.) ABH)
A visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmát az Alkotmány szövegszerűen csak a büntető jogalkotás tekintetében fogalmazza meg, amikor kimondja, hogy senkit sem lehet bűnösnek nyilvánítani és büntetéssel sújtani olyan cselekmény miatt, amely az elkövetés idején a magyar jog szerint nem volt bűncselekmény.
Az Alkotmánybíróság – a büntetőjog körén kívül – a jogállamiság alapján érvényesíti a visszamenőleges hatály tilalmát a Jat. fentebb idézett rendelkezésén keresztül.
A Jat. fenti rendelkezése azonban csak a jogalanyok helyzetét terhesebbé tevő jogalkotásra vonatkozik. A kizárólag jogot megállapító, jogot kiterjesztő, kötelezettséget enyhítő, vagy más, a jogszabály valamennyi címzettje számára a korábbi jogi szabályozásnál egyértelműen előnyösebb rendelkezések esetében tehát a visszaható hatályú jogalkotás nem alkotmányellenes. Ez utóbbira lehet példa a Büntető Törvénykönyv, amikor kimondja, hogy amennyiben az új törvényi rendelkezések szerint
az adott bűncselekmény már nem bűncselekmény, vagy kedvezőbb elbírálásban részesül, úgy az új törvényt kell alkalmazni.”
Csepeli!
Nem én fogtam mellé: ha állami garancia kell ahhoz, hogy ne lopják el a pénzünket, akkor jobb helyen van az államnál, mint tolvajoknál.
😉
Manitu: Hülye vagy, nem állami a garancia. Ha nem értesz valamihez, ne pofázz róla.
Admin!
Ez miért nem kerül ki?
http://index.hu/gazdasag/magyar/2010/10/26/az_ab_elmeszelte_a_98_-os_adot/
Éljen a demokrácia! Ha nem tetszik, amit az AB mond, akkor változtassuk meg az alkotmányt, Egyáltalán: minek az alkotmánybíróság?!
Éljen a demokrácia! Éljen!
A kolontári iszapkatasztrófa kárpótlásának összegéből 13% jutalékot kér az ügyvédi iroda!!!
Ezekhez képest a Tocsik egy elsőbálos kisleánynak számít a 10%-ával!
Nem ütközik a jó erkölcsbe, esetleg a demokráciának ára van???
magyar is csak egy szimpla vérszívó, semmi más!
Hurrá! A haverok által GÁTLÁSTALANUL kiosztott 100 milliós végkielégítéseket visszakapják a BKV-nál meg a többi kifosztó cégeknél.
Egy magát baloldalinak nevező faszkalap azt mondta rádióban, hogy szegény kirúgott pedagógusokat fosztott meg a kormány a törvényes jussától.
Nos, én úgy tudom, a végkielégítés mértéke általános esetben 6 hónap. Az a kirúgott pedagógus, akit kár ért, az bruttó 333 ezer forint felett keresett. Ez egy olyan pálya, ahol a tanyasi iskolákban hemzsegnek az e fölötti bérű tanárok, tanítók.
Gratulálok!
Na, akkor kikért zokognak csepeli és társai?
Igen, a gazdag emberekért! A volt hatalom kádereinek a millióiért!
Ez voltaképpen azt jelenti, hogy ha kivették volna a törvényből a jogszabály alapján kiszámítható jövedelmeket – akkor valószínűleg átment volna a törvény” – mondta a Figyelőnetnek Lövétei István alkotmányjogász…
Bunkó csepeli megint dühöng és marhaságokat ír. A Alkotmánybíróság megsemmisítette a törvényt. Igaz. Jog szerint jár a szocik 80 milliós végkielégítése. Jár de nem erkölcsös. A szocik körömszakadtáig védik ezeket a mamut kifizetéseket, amiket a jog kijátszásával adtak egymásnak.
A Nemzeti Egység Kormánya megtalálja módját a lopott szoci vagyon elvételére. Meg kell változtatni az Alkotmánybíróság jogkörét, és ahogy nem lehet népszavazást tartani bizonyos témákban (költségvetés, adók, stb.), ugyanígy nem lesz beleszólása az Alkotmánybíróságnak az ezeket érintő törvényekbe, így nem kapnak tízmilliós végkielégítéseket az országot tönkretevő szocik.
Apropó a BKV “vastag Margója” miből fizet vissza, amikor a lé jó részét le kellett adnia? Visszaadják az et.-ak neki?
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja száját, hazudik, ha kinyújtja kezét, lop.
Meg kell szüntetni az alkotmánybíróságot!!
Az új alkotmányba bele kell venni, hogy csak a jobboldal lophat a baloldal az nem.
Oszt jónapot!
bekaphatjatokstb.: te már csak tudod, mert bekaptad mind a két oldalról! Csutkára szívtad a lompost! Ha megint üres lesz a pofád, jelentkezz…