Orbán Viktor október 23-án 16 órakor mond beszédet a Kossuth Lajos téren
Csepel.info
Az idei ünnepségsorozat október 22-én, 15 órakor a műegyetemi megemlékezéssel veszi kezdetét. A hagyományos megemlékezésen azok előtt a fiatalok előtt tisztelegnek, akik 1956. október 22-én a Műegyetemen rendezett nagygyűléssel a forradalom elindítói voltak.
Az 56-os szervezetek képviselői, az egyetemek és szakmai szervezetek vezetői koszorút helyeznek el a Hősi Halottak emléktábláján. Ünnepi beszédet mond: Dr. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes.
A tervek szerint 16 óra 30 perckor fáklyásmenet indul a Bem térre, ahol 17 óra 45 perckor lesz koszorúzás. A rendezvénnyel az 1956. október 23-án a Bem szobornál szerveződött tüntetésre emlékeznek. A folytatásban Csepel teherautókkal indul tovább a menet a Kossuth térre a Forradalom Lángjával.
Az állami kitüntetések átadására este kerül sor a Parlament Kupolatermében.
A Forradalom Lángját 19 órakor lobbantják fel a Kossuth téren. Az eseményen jelen lesznek fiatal politikusok, sportolók, művészek és közéleti személyek. Az eseményt élőben közvetíti a Magyar Televízió.
Az október 23-i programok:
9:00 Magyarország nemzeti lobogójának ünnepélyes felvonása a Kossuth Lajos téren
10:00 – 18:00 Egész napos családi programok a Kossuth Lajos téren
10:00 – 18:00 Parlamenti nyíltnap
Gyermekprogramok (Kossuth Lajos tér)
10:00 – 14:00 Rajzverseny
11:00 Kolompos koncert
14:00 Rajzverseny eredményhirdetése
14:30 Alma koncert
Filmsátor (Kossuth Lajos tér)
10:00 Az eltüsszentett birodalom
11:40 Eldorádó
13:40 Szabadság, szerelem
10:00 – 16:00 „Szól a Rádió” – Korabeli rádióinstallációk kiállítása és zenei válogatás a korabeli rádióműsorokból szerkesztve.
10:00 – 14:00 „Azok a pesti srácok” – Interaktív ismeretterjesztő játék
10:00 – 15:00 Sportsátor – Az ’56-os melbourne-i olimpia megidézése. Interaktív beszélgetések az akkori magyar olimpikonokkal, világrekorderekkel. Korabeli filmbejátszások. Moderátor: Dobor Dezső.
16:00 Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnökének ünnepi beszéde
16:15 Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnökének ünnepi beszéde a Kossuth Lajos téren
17:00 – 20:00 Szabadság koncert (Kossuth Lajos tér)
Fellépők:
17:00 „Mega” Csík Koncert
Közreműködik: a Csík zenekar, Ferenczi György és Rackajam 56-os repertoár, Mókus, BM Duna Művészegyüttes szólistái
18:00 Belmondo
19:00 Úzgin Üver
csepel.info
Október 23. – A szabadság napja (programajánló)
Orbán Viktor október 23-án 16 órakor mond beszédet a Kossuth Lajos téren
Milyen szabadságról beszélsz Viktor, amikor Budaházy bent rohad te miattad is???
Narancsvírus! Budaházy 1.5 évet ült előzetesben, Orbán kiengedte. Így is lehet nézni.
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja száját, hazudik, ha kinyújtja kezét, lop.
Nem is tudtam, hogy Magyarországon a bírák döntéseit a kormányfőn kérik számon.
Mert ez a Gyurcsányi lehet, hogy “egyeztetett velük”, hiszen ő bitorolta a rangot, és a rendőrséget is tudta manipulálni, de Orbány Viktor? Hogy jön ide?
Nem kellene ennyire maszatolni a történteket.
Egyébként Október 23-a az 1956-os forradalom emléknapja, amikor a magyar nép felkelt a ruszki elnyomás és a szocialista hazaárulók ellen! (Úgy látszik, van akinek ez még nem ivódott be a taplóba 🙂
Negony már összekeverjük a nők napjával!
nyugalmazott tanár szerint:
“Negony már összekeverjük a nők napjával!”
Mint egy nyugalmazott tanár?
Nem hiszem, hogy Budaxarházy sorsa dönti el hogy hazánkban szabadság van-e vagy sem.
Ennyit erről.
Ha szabadság van Magyarországon, akkor ez miért történik?
http://www.youtube.com/watch?v=doRxQiLqT9s
Az október 23-án hajnali 3 órakor induló 72 órás tömeges éhségsztrájkra kellő létszámban jelentkeztek, így 64-en kezdjük meg a tüntetés eme rendkívüli formáját. Mivel 10-15 tartalékosra is szükség van, lehet még jelentkezni. Természetesen a válogatás jogát továbbra is fenntartjuk!
Az éhségsztrájk harmadik napján Zagyva György Gyula és Gaudi-Nagy Tamás – akik szintén csatlakoztak az éhségsztrájkhoz – elhagyják a helyszínt és üres gyomorral felszólalnak az Országházban, felhívva a figyelmet az éhségsztrájkra és követeléseinkre.
Kérjük a nemzeti tábort, hogy egyként csatlakozzon hozzánk október 23-án, amikor 18 órától tömegtüntetést is tartunk, ahol felszólalnak a nemzeti ellenállás vezető személyiségei, többek között a Budaházy család tagjai és Morvai Krisztina is. Mivel az éhségsztrájknak (logisztikailag) és a rendezvénynek vannak költségei, valamint a politikai foglyok családjait továbbra is igyekszünk segíteni, kérjük, hogy akik nem tudnak az éhségsztrájkhoz csatlakozni, támogassák a helyszínen a céljainkat annyi összeggel, amit három napi élelmükre költenének el.
Követelésünk: szüntessék meg a folyamatban lévő eljárásokat a 2002 és 2010 közötti politikai ügyekben érintettekkel szemben! Az államelnök minden politikai elítélt esetében alkalmazza az amnesztiát!
SZABADSÁGOT A POLITIKAI FOGLYOKNAK!
Na ezek zugevők lesznek. 🙂
Akkor gondolom, a Jobbik a Gyurcsány elleni eljárás megszüntetését is követeli.
Piros, Fehér, Zöld
http://www.youtube.com/watch?v=HzcwckVjEfI&feature=related
Nem narancs!!
“A legsúlyosabb felelős Gyurcsány Ferenc”
A Fidesz, a KDNP és az LMP jelenlévő képviselői egyhangúlag elfogadták a parlament jogsértéseket vizsgáló albizottságának jelentését a testület szerdai ülésén.
Gulyás Gergely, az albizottság fideszes elnöke a jelentés elfogadása után újságírókkal azt közölte: a jelentés szerint a legsúlyosabb politikai felelőse a történteknek Gyurcsány Ferenc, de hogy a volt miniszterelnöknek a büntetőjogi felelőssége is fennáll-e, azt nem ennek az albizottságnak kell vizsgálnia.
A jelentésnek az a része, amely a Magyar Televízió székházának 2006. szeptember 18-áról 19-ére virradó éjszakai ostromával foglalkozik, kitér arra is: “az albizottság fontos feladatának tekintette, hogy választ találjon arra a kérdésre, a szakszerűtlenségek ilyen kritikus tömege, majd ezt követően a felelősségre vonás teljes eltussolása lehetett-e a véletlen műve? Az albizottság a meghallgatások alapján nem tudta ezt a kérdést egyértelműen és bizonyíthatóan tisztázni. (…) Súlyos érvek szólnak amellett, hogy a rendőrök egy részét áldozatul dobták oda a feldühödött tömeg elé. Az albizottság munkája során feltárt körülmények kétségessé teszik, hogy a tévészékház átadásának oka kizárólag a vezetők dilettantizmusa volt”.
A testület fideszes elnöke ugyanakkor leszögezte, hogy az albizottság objektivitásra, a valóság feltárására törekedett és nem folytatott “boszorkányüldözést”.
Gulyás Gergely nagy eredménynek minősítette, hogy egyhangúlag fogadták el a jelentést, megítélése szerint négy év után is érdemes volt elvégezni ezt a vizsgálatot, amelynek vannak kézzelfogható eredményei is. A politikus ezek közé sorolta például azt, hogy a bv-intézetekben 2006 őszén történt kínzások ügyében nyomozások indultak, továbbá, hogy ügyészségi nyomozásra adhat okot Bene László volt országos rendőrfőkapitánynak, illetve Rudi Zoltán volt MTV-elnöknek az albizottság előtt tett nyilatkozata.
Varga László (KDNP) az újságíróknak arról beszélt, hogy számos, a bizottsági tagok előtt elhangzott nyilatkozat nagyon megviselte, lelkileg feldúlta, egyrészt azért, mert ártatlan emberek szenvedéseivel kellett szembesülnie, másrészt pedig azért, mert hazugságokat kellett végighallgatnia. A kormánypárti politikus szerint ezek közül is az egyik legsúlyosabb volt Gergényi Péter meghallgatása, aki “semmit nem ismert el”. Varga László megjegyezte, hogy amíg ez büntetlenül marad, addig ő nem lehet nyugodt.
Révész Máriusz (Fidesz) szerint az emberek tisztábban látnak abban a tekintetben, hogy mi történt 2006 őszén, jelentősen változott a szemléletük, és ez a testület munkájának egyik legfőbb eredménye.
Szabó Timea (LMP) elmondta, hogy pártja egyetért a jelentéssel, amely szakmailag megalapozott, morálisan és politikailag pedig árnyalt. Nem igazak azok a vádak, hogy prekoncepció alapján dolgozott a bizottság, ugyanakkor az ellenzéki politikus megjegyezte azt is, hogy “a volt miniszterelnök politikai legitimitásának feszegetése” nem tartozott a bizottság hatáskörébe, ezért is javasolta a jelentés erre vonatkozó részletének mellőzését, amit a bizottság részben elfogadott.
Gaudi-Nagy Tamás, a testület jobbikos alelnöke nem vett részt az albizottság ülésén, így nem is szavazhatott a jelentésről. Az ülésen Gulyás Gergely emlékeztetett arra: az eredeti terv- és munkamegosztás szerint a jelentésnek azt a részét, amely a 2002-2010 közötti jogsértésekről szól, a jobbikosok készítik, de kedd estig nem kapta meg annak szövegét.
Az emberi jogi bizottság “A 2002 és 2010 között és különösen 2006 őszén az állam részéről a politikai szabadságjogokkal összefüggésben elkövetett jogsértéseket vizsgáló” albizottsága május 20-án jött létre. Az MSZP bojkottálta az albizottság munkáját.
Az albizottság a múlt héten fejezte be a meghallgatásokat. A szerdai ülésen született döntés után a jelentést még ezen a napon tárgyalja a főbizottság, az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága.
(MTI-fidesz.hu)
Hopp, a jobbikos tag miért nemn vett részt az ülésen? Miért nem készült el az a rész, amit a Jobbiknak kellett volna megcsinálni? Hogy van ez, kedves Narancsvírus?
Ha most zavargások nélkül múlnak el a zünnepek, akkor megtaláltuk a felelősöket!!!
Ernő, rádférne egy pár nap koplalás.
… szerint: Ebben egyetértünk! Ezt a dumára értetted, vagy a zabálásra?
is-is. 🙂
Bárki bármit mond,ez az első év amikor jó magyarnak lenni!Igazán érezni,hogy miről szól 1956!
“Azért az eléggé nagy szégyen erre az országra nézve, hogy ’56 mindkét oldaláról vannak még túlélők. A kormány- és rendszerváltás után azonnal össze kellett volna szedni ’56 vámszedőit, az akkori pufajkásokat, a munkásőröket, és a többi büdös komcsit, akik jól megéltek 50 évig az “ellenforradalom dumából”. Amikor egy ’56-os pufajkásból miniszterelnök lehet, amikor agy D-209-es besugóból miniszterelnök lehet, amikor egy Apró család beli fattyúból miniszterelnök lehet … és amikor egy Biszku Béla elvtárs bátran bejelentheti a köztévében, hogy soha nem bánt meg semmit és nem kér bocsánatot,
akkor abban az országban igazán nagy bajok vannak. Akkor elő kellene venni a chilei Augusto Pinochet tábornok hatásos receptjét a vörös fertő totális kiirtására, és nem kell szánakozni a szegény, ’56-ban “megtévedt”, vörösködbe burkolt agyú hülye embereken!
A vén tróger csermaneknek a fejét sem sikerült azóta se megtalálni, lehet hogy igazi hazafiak fociznak vele valahol.
A többi túlélőé és ismert szereplőé mikorra lesz focilabda?
Mind a magas nyugdíjaikkal élnek vagy állami egészségügyi intézményekben “tengődnek” a MI TB kasszába befizetett pénzünkből azhelyett, hogy végre a történelem szemétdombján guberálnának! Lásd példának okáért a pufajkás-gyulát, akiről csak hallgatnak az elvtársai, mint nyusziszar a fűben … és nem kérik számon ’56-ot plldául az Apró család leszármazottain vagy éppen biszku elvtárson.
Hová züllött le ez az ország, ahol egy táncos bohóc, a világ legnagyobb hazugja politikai bukása után még egyáltalán politikai szereplésre állíthatja magát? Ez a tetű ma például a Szt. István parkban valami “Demokratikus Koalició”-nak tette le az alapkövet azhelyett, hogy végre a váci vagy szegedi börtönben ülne! “
Ötvennégy éve rejtett sírokon, halottaink fölött járunk… E metaforában ott a hátborzongató sejtelmesség meg a szikár tény: máig nem tudjuk pontosan, hogy mennyi emberáldozatot követelt 1956; hogy hányan nyugosznak ismeretlen, jeltelen sírokban; hogy hány életfolyamot szakított meg orvlövész golyója vagy alattomos sortűz; hogy hányan végezték ruszki tankok lánctalpai alatt; hogy hányszor gyilkoltak a pufajkás halálbrigádok; és a megtorló gépezet titkos kazamatáiban hány életet oltottak ki az emberállatok. A dicső forradalomra emlékezünk. Büszkén és kegyelettel.
Döntsd el magyar, mondd ki a szót!
Itt visszalépni nem lehet!
Az ifjúság acél-szíve
a forróságtól megrepedt! —
Döntsd el magyar, döntsd el diák,
és fonjuk lánccá a kezünk!
Döntsd el, ki élsz itt e honban,
velünk jössz-e? Vagy ellenünk?!
Felgyújtottuk a szíveinket,
szemünkben villámfény lobog,
hozzátok szólunk fásult falvak,
ébredő magyar városok! Mi
lettünk ma a vérkeringés, új
indulókat ver szívünk. Tudni
akarjuk, még ma! Tudni! Ki
van velünk és ellenünk?!
Ébredj magyar! Ma aludni
gyalázat! Vakondok-szerep!
Jöjj el közénk égő szívvel,
s emeld fel büszkén a fejed!
Birka-fejjel gyávák járnak!
Napba-néző a mi szemünk!
Ne várj tovább! Ma határozz!
Velünk jössz-e? Vagy ellenünk?!
Utódai a mártíroknak — mi
döntsük el a holnapunk!
bitófák nőnek virágok közt, ha
nem merünk, ha hallgatunk!
Kiégetik a lelkeinket, férgek
marják az életünk! Holnap
késő már! Ma kiáltson! Ki van
velünk és ellenünk!!
“Királyerdei szerint:
2010. október 22., péntek – 19:48
“Azért az eléggé nagy szégyen erre az országra nézve, hogy ’56 mindkét oldaláról vannak még túlélők.”
Királyerdei, engem anyám egy ilyen elől kapott el az utolsó pillanatban ’56-ban.
Én is túléltem a forradalmat. Baj??? 🙂
http://farm4.static.flickr.com/3232/3045640319_6e516cf4fd_z.jpg
Hideg, szürke őszi napok voltak, a tél még nem érkezett meg, de reggelenként már fagyott. A Várost belepte a szürkeség, a füst, gyászolt.
A csepeli Szent Imre tér sarkában egy ágyú mellett néhány civil es katona forralt bort ivott, és emberek beszélgettek a téren csoportokban. Az ágyú körül rengeteg kilőtt és éles lőszer hevert. Ez az ágyú lőtte le napokkal előtte azt az orosz Il-28-as bombázót, amely Lakihegynél esett le. A HÉV megállónál egy orosz páncélautó darabjai. A Petőfi iskolánál kibújva, ez az ágyú kapta telibe. Az acéldarabokra ragadt emberi foszlányok mindenütt.
Viszonylag csend volt, annak ellenére, hogy napokkal előtte a Karsai pék előtt kenyérért sorban álló embercsoportba néhány MIG-15-os alacsonyrepülve belegéppuskázott. Odébb, a Kolthi Anna utcában egy földszintes ház romjai. Közvetlen a szülőotthon mellett. A ház romjai előtt 24 koporsó, néhány még üres, de szorgos kezek túrták a romokat, hogy a többi koporsó is gazdára találjon. Apám megjegyezte, hogy ez tüzérségi lövedék volt, mert egy akna nem tud ekkora pusztítást okozni. Ha a lövedék 20 méterrel odébb megy, akkor a szülőotthont találja el. Odébb a Shellnél kiégett olaj-tartály vagonok, napokig égtek és küldték az amúgy is szürke égre fekete füstjüket.
A déli összekötő vasúti híd alatt két fiatal magyar sorkatona holtteste feküdt. A vasúti hidat őrző orosz katonaság lőtte szitává őket. Fegyvertelenek voltak. A holttesteket őszirózsákkal szórták tele az elhaladók, és valaki piros-fehér-zöld kokárdát tűzött a véres egyenruhákra. A Boráross téren már látszott a pusztítás. Kiégett teherautók, lövegek, szétszórt lőszer mindenütt. Az aluljáróba nem tudtunk lemenni, mert a Ferenc körúti részen egy orosz T 54-es lement a lépcsőn, és beszorult az aluljáróba. A Bakáts tér felé kellett mennünk. A Bakáts téri templom kertje egy nagy temető. A sírokon lobogó gyertyák százai, őszirózsák mindenütt. Kisírt szemű feketeruhás asszonyok simogatták az “élt 14-15-16 evet” fejfákat. Nincs egy tenyér, amely ökölbe ne szorult volna, nincs egy szem, mely könnybe ne lábadt volna ekkora pusztítás láttán. Mind fiatal gyerekek, néhány idősebb asszony, és néhány “ismeretlen katona” felirat.
Visszamentünk a Ferenc körútra. Iszonyatos pusztítás. Az út két oldalán kilőtt, kiégett ZISZ katonai teherautók, kiégett lövegek mögöttük, kiégett páncélautók sorban. Egyetlen ép ablak nincs. A házak mintha himlőhelyesek lennének a sok golyónyomtól, óriási ágyú- ütötte lyukak. Az Üllői út felé haladva a pusztítás még iszonyatosabb. Négyemeletes házak leomolva a pincéig, hatalmas ágyú ütötte karok, elgörbült szerkezeti vasak, melyekre valaki ráírta: “az élenjáró Szovjet ipar terméke”.Az úton a macskakövek között emberi maradványok. Tankok mentek rajtuk keresztül. A Kilián laktanya körül kiégett tankok, torony nélkül. Bennük szenes, fekete, kutyányira összeégett emberi maradványok. A hős laktanya hatalmas lyukakkal, összelőve, de csodálatosan egyben állt. Körötte kilőtt, kiégett orosz tankok feketélltek. Némelyikre ráírták: “előre az ötéves terv teljesítéséért!” Az üzletek kirakatüvegei mind betörve. Egyetlen üzletből nem vittek el semmit. Néhány KÖZÉRT üzletből emberek vittek élelmet, a pénzt otthagyva az üzletben!
Az utcán civilek és felkelők, munkások, diákok, vasutasok, tanárok, házmesterek, ipari tanulók beszélgettek. Itt egy szív, egy lélek volt. Mindenki tudott valamit. Hogy az ávósok belelőttek a Rádió-nál a tömegbe, a Parlamentnél úgyszintén, de a Köztársaság téren elkapták őket. Az oroszok kitakarodtak, a határon az ENSZ csapatok, és végre szabadok leszünk, Szabad Kommunistamentes Magyarország.
A Város füstben állt és gyászolt, de az embereken eddig soha nem látott remény és bizakodás látszott. Mert jaj volt annak, aki akkor Rákosit merte védeni, és jaj volt annak, aki a magyar érdekekkel szembeszállt. És ez hiányzott 1990-ben is. Mert a bankok nagyobb pusztítást okoztak, mint a tankok. Mert a leszakadt villamosvezetékeket meg lehet javítani, a szétrombolt házakat újjáépíteni, a
romokat eltakarítani. De a szétrombolt emberi akarat, a jövőbe vetett emberi bizalom szétrombolása nehezen gyógyítható. Akkor a mi Nemzetünk, Hőseink, Mártírjaink egy vékony repedést okoztak a kommunista jelszavakba burkolt pánszlávizmus vasbeton bástyájában. És ez a repedés csak
nőttön-nőtt, míg nem összeomlott. Dicsőség minden mártírhalált halt hősünknek, az elesetteknek, kik a Magyar Jövőért haltak meg! És átok azokra, akik az emléküket a sárba akarják tiporni.