2007. október 1. Népszabadság
Hajnali és hét végi járatritkítást – “ésszerűsítést” – javasol, új bérletfajtákat kínál, és több döntéshozási önállóságot kér januártól a BKV. Az elképzelésekről még az idén dönt a Fővárosi Közgyűlés.
Nagyjából egy hónapon belül kiderül, hogy bizonyos napszakokban és járatokon menynyi fizetős utasa van a BKV-nak, mikor használják a legtöbben és a legkevesebben a közösségi közlekedést. A szolgáltatónak most ez utóbbi a fontosabb, mert szakértői úgy vélik, a kora reggeli, késő esti és hét végi járatok egy része kihasználatlanul üzemel, ezért felesleges a jelenlegi követési gyakoriságot megtartani. Vagyis ha a számok alátámasztják a feltételezést, akkor a BKV tervei szerint ezekben az órákban ritkítják a járatokat, ám az, hogy melyiket mennyire, egy, a közelmúltban kezdődött utasszámlálás eredményétől függ.
Közismert, statisztikai adatokkal is alátámasztott tény, hogy folyamatosan csökken az utasok száma, egy friss adat szerint tavalyhoz képest 8 százalékkal kevesebben vették igénybe a tömegközlekedési szolgáltatást – nyilatkozta lapunknak Regőczi Miklós, a BKV kommunikációs vezérigazgató-helyettese. Az európai tendencia a BKV-nál is érezhető, számos színvonaljavító intézkedés ellenére is legfeljebb csak lassítani lehet a folyamatot. Jó példa erre a szentendrei HÉV vonala, amely tisztán, pontosan közlekedik, mégis gyakran szinte üresen járnak a szerelvények. Hiába a gyors bejutás a fővárosba, az autósok még itt sem váltanak tömegközlekedésre.
A BKV most megszámolja fizetős utasait, hogy pontos képet kapjon a helyzetről, leginkább a hajnali, késő esti és hét végi kihasználtságról. Az eredmény október végére várható, bár egészen pontos adatok még nem lesznek, akkor már jól körvonalazódik, hogy hol kell és lehet is majd a járatokat ésszerűbben szervezni, vagyis a mostaninál később kezdeni az üzemet, vagy ritkábban indítani a járműveket. Várhatóan számos vonalon lesz változás – akár járatritkítás is – ezekben az órákban, a BKV azonban ezúttal különösen gondosan jár el, s a felmérés értékelésébe a Műegyetem közlekedésüzemi és közlekedésgazdasági tanszékét is bevonta. Vagyis megalapozott döntést akarnak hozni, pontosabban előkészíteni, hiszen a végső szót a tulajdonos, a Fővárosi Közgyűlés mondja ki – hangsúlyozta a kommunikációs vezető. Bár az utasszámlálást követő járatritkításokról – vagy ahogy a szakember fogalmaz: ésszerűsítésekről – Regőczi nem árult el részleteket, úgy tudjuk, a változtatási javaslat minden viszonylatot, még a metró közlekedését is érinti majd. A vezérigazgató-helyettes hangsúlyozta azonban, hogy a változtatások a vizsgált időszakra vonatkoznak, s a várható költségmegtakarítást a szolgáltatás színvonalának javítására fordítja majd a cég.
A BKV-nak nem elsősorban a számokhoz igazított “járatésszerűsítés” elfogadtatása a célja, hanem az, hogy a jelenleginél – vagyis a nullánál – nagyobb önállósága, legalább plusz-mínusz tízszázaléknyi mozgástere legyen, hogy rugalmasan követhesse az utazási szokásokat és igényeket. Ehhez viszont módosítani kell a szolgáltatás következő évre szóló pontos részleteit – viszonylatok tételes felsorolását, hosszát, járatok sűrűségét, utasok várható számát stb. – tartalmazó paraméterkönyvet. A jelenlegi rendszerben ugyanis a társaságnak minden év végén jóvá kell hagyatnia a tulajdonossal a következő évre tervezett teljesítését, s ez azt jelenti, hogy egy évre “bebetonozzák” a tömegközlekedés minden részletét. Vagyis a cég év közben nem dönthet önállóan semmiféle változtatásról, új járat indításáról vagy éppen megszüntetésekről. A tízszázalékos jogosítvánnyal rugalmas, a piaci igényekhez jól alkalmazkodó, korszerű szolgáltatást nyújthatna a BKV – érvel Regőczi. A kommunikációs vezető leszögezte azonban, hogy mindezt szigorú kontroll mellett tennék, minden változtatásról részletesen beszámolnának a tulajdonosnak. A jogosítványt már januártól szeretné megkapni a társaság, ezért legkésőbb október végére, november elejére elkészül az utasszámlálás összegzése és a számokhoz igazított változtatási javaslat, valamint az a paraméterkönyv-tervezet, amely már tartalmazza a tízszázalékos önállóságot is. A Fővárosi Közgyűlésnek még idén döntenie kell a tervezetről. Regőczi hangsúlyozza: a BKV elsősorban az alapszolgáltatást, vagyis az iskolába és munkába jutást, valamint az ügyintézések miatti utazásokat akarja a legszínvonalasabban biztosítani, ugyanis ami ezen felül van – például a hét végi üzemelés – olyan plusz, ami számos külföldi nagyvárosban luxusnak számítana, hiszen jó néhány ország nagyvárosában szombaton és vasárnap egyszerűen nincs tömegközlekedés.
Változtatna a tarifarendszeren is a BKV. Most első lépcsőben a bérletválasztékot igazítaná az alapszolgáltatáshoz. Amennyiben a Fővárosi Közgyűlés jóváhagyja, már januártól nagyobb választékot kínálnak az utasoknak. Elképzelések szerint a korlátlanul használható havi bérlet mellett lesz csak hétköznapra és azon belül is korlátozott időben használható dolgozói, külön éjszakai, valamint hét végi tarifa és szelvény is. A módosítás kidolgozásakor több javaslatot is számba vettek a BKV-nál, ám igazságos fizetési rendszert csak 2010-től, az akkor már működő csipkártyás utazási rend, az e-ticketing adatainak értékelése után lehet remélni.
Regőczi a várható újdonságok között említette azt is, hogy hamarosan kiírják a pályázatot, amelyben a jegyek – 35 millió darab évente – hátoldalát kínálják reklámhordozónak. Az újdonság iránt már most, a kiírás előtt is nagy az érdeklődés, ezért elképzelhető, hogy ugyancsak reklámhordozónak újfajta bérlettokot is piacra dob a szolgáltató.
Forrás: Népszabadság
Várható volt, hogy a BKV “fejlesztése” ezt fogja tartalmazni. Volt egy kis himihumi hókuszpókusz, hogy majd milyen fantasztikus úton-módon is értesülünk a különböző járatok megérkezéséről, mennyivel átláthatóbb lesz a számozás (ha jól rémlik mindez több tucat milliárd forintért), most itt a lényeg. Reform=fejlesztés=leépítés. Milyen szavunk lesz a fejlesztélsre vagy a reformra, ha minden jelenlegi szavunk elveszik?