Csepel.info, Wikipedia
A Wikipédia szerint kampánycsendnek Magyarországon azt a választást megelőző időszakot nevezzük, ami alatt tilos a választópolgárok választói akaratának közvetlen befolyásolása. Az 1997. évi C. törvény 41. §-a szabályozza, hogy mi alkalmas a kampánycsend közvetlen befolyásolásra.
A kampánycsend gyakorlati haszna, hogy a szavazók befolyásolása ne történhessen meg közvetlenül a szavazás előtt. A rendelkezés erkölcsi szándéka, hogy amikor a választópolgár a szavazatát leadja, már biztos, korábban kialakult preferenciákkal rendelkezzen, így képviselve szavazatával egy felelős döntést. Magyarországon a kisebb kampánycsendsértéseket a helyi pártküldöttekből és jogászokból álló választási bizottságok vizsgálják ki. A bonyolultabb esteket az Országos Választási Bizottság (OVB) kezeli.
Nem minden demokráciában létezik, például az osztrák választási rendszer sem ismeri a kampánycsend fogalmát. Az új média adta lehetőségek miatt, sok olyan hang van amely kritizálja a kampánycsend intézményét. Jelenleg a hazai kampánycsendtilalom az internet szférájában gyakorlatilag értelmét vesztette.
A magyar választási rendszerben a kampánycsend a szavazást megelőző nap 0.00 órájától a szavazóhelyiségek bezárásáig tart. (Forrás: wikipedia)
A kampánycsend természetesen nem vonatkozik a már kinyomtatott és céljához ért újságokra, kampányanyagokra, és ugyanígy nem vonatkozik az interneten a kampánycsend előtt megjelent cikkekre. Nem vonatkozik a kampánycsend a kampányhoz nem kapcsolódó hírekre sem, azaz a választást nem befolyásoló hírekről továbbra is be lehet számolni.
Előbbiek miatt a Csepel.info oldalon a vasárnapi urnazárásig nem fogunk az országgyűlési választásokhoz kapcsolódó, a választás eredményét befolyásolható cikket, hirdetést vagy bármi mást megjelentetni. Arra kérjük olvasóinkat, hogy a fórumot is ennek megfelelően használják – bár erre vonatkozóan úgy tudjuk nincs tiltás.
Csepel.info
“Körötte csend amerre ment,
És néma tartomány” Psssszt!
http://pokoli.hu/rovat/sajtoszoba/ujabb-reszletek-a-csepeli-kettos-gyilkossagrol-itt-elolvashatjak-az-eredeti-levelet-293194
“A tantestület tagjai azt mondják: a horror iskolájában mindenki félt. Félt attól az igazgatótól, aki mások egzisztenciájával játszott, aki rendszeresen zsarolt, miközben folyamatosan a kapcsolataira hivatkozott. És aki többször, többeknek is elmondta, hogy lesz még Ő Magyarország miniszterelnöke…”
Edward király, angol király
Léptet fakó lován:
Hadd látom, úgymond, mennyit ér
A velszi tartomány.
Van-e ott folyó és földje jó?
Legelőin fű kövér?
Használt-e a megöntözés:
A pártos honfivér?
S a nép, az istenadta nép,
Ha oly boldog-e rajt’
Mint akarom, s mint a barom,
Melyet igába hajt?
Felség! valóban koronád
Legszebb gyémántja Velsz:
Földet, folyót, legelni jót,
Hegy-völgyet benne lelsz.
S a nép, az istenadta nép
Oly boldog rajta, Sire!
Kunyhói mind hallgatva, mint
Megannyi puszta sir.
Edward király, angol király
Léptet fakó lován:
Körötte csend amerre ment,
És néma tartomány.
Montgomery a vár neve,
Hol aznap este szállt;
Montgomery, a vár ura,
Vendégli a királyt.
Vadat és halat, s mi jó falat
Szem-szájnak ingere,
Sürgő csoport, száz szolga hord,
Hogy nézni is tereh;
S mind, amiket e szép sziget
Ételt-italt terem;
S mind, ami bor pezsegve forr
Túl messzi tengeren.
Ti urak, ti urak! hát senkisem
Koccint értem pohárt?
Ti urak, ti urak!… ti velsz ebek!
Ne éljen Eduárd?
Vadat és halat, s mi az ég alatt
Szem-szájnak kellemes,
Azt látok én: de ördög itt
Belül minden nemes.
Ti urak, ti urak, hitvány ebek!
Ne éljen Eduárd?
Hol van, ki zengje tetteim –
Elő egy velszi bárd!
Egymásra néz a sok vitéz,
A vendég velsz urak;
Orcáikon, mint félelem,
Sápadt el a harag.
Szó bennszakad, hang fennakad,
Lehellet megszegik. –
Ajtó megől fehér galamb,
Ősz bárd emelkedik.
Itt van, király, ki tetteidet
Elzengi, mond az agg;
S fegyver csörög, haló hörög
Amint húrjába csap.
„Fegyver csörög, haló hörög,
A nap vértóba száll,
Vérszagra gyűl az éji vad:
Te tetted ezt, király!
Levágva népünk ezrei,
Halomba, mint kereszt,
Hogy sírva tallóz aki él:
Király, te tetted ezt!”
Máglyára! el! igen kemény –
Parancsol Eduárd –
Ha! lágyabb ének kell nekünk;
S belép egy ifju bárd.
„Ah! lágyan kél az esti szél
Milford-öböl felé;
Szüzek siralma, özvegyek
Panasza nyög belé.
Ne szülj rabot, te szűz! anya
Ne szoptass csecsemőt!…”
S int a király. S elérte még
A máglyára menőt.
De vakmerőn s hivatlanúl
Előáll harmadik;
Kobzán a dal magára vall,
Ez íge hallatik:
„Elhullt csatában a derék –
No halld meg, Eduárd:
Neved ki diccsel ejtené,
Nem él oly velszi bárd.
„Emléke sír a lanton még –
No halld meg, Eduárd:
Átok fejedre minden dal,
Melyet zeng velszi bárd.”
Meglátom én! – S parancsot ád
Király rettenetest:
Máglyára, ki ellenszegűl,
Minden velsz énekest!
Szolgái szét száguldanak,
Ország-szerin, tova.
Montgomeryben így esett
A híres lakoma. –
S Edvárd király, angol király
Vágtat fakó lován;
Körötte ég földszint az ég:
A velszi tartomány.
Ötszáz, bizony, dalolva ment
Lángsírba velszi bárd:
De egy se birta mondani
Hogy: éljen Eduárd. –
Ha, ha! mi zúg?… mi éji dal
London utcáin ez?
Felköttetem a lord-majort,
Ha bosszant bármi nesz!
Áll néma csend; légy szárnya bent,
Se künn, nem hallatik:
„Fejére szól, ki szót emel!
Király nem alhatik.”
Ha, ha! elő síp, dob, zene!
Harsogjon harsona:
Fülembe zúgja átkait
A velszi lakoma…
De túl zenén, túl síp-dobon,
Riadó kürtön át:
Ötszáz énekli hangosan
A vértanúk dalát.
(1857. június.)
Arany egyetlen balladája, amely közvetlenül nem magyar tárgyú, közvetve azonban az. A költő 1857-ben elhárította magától a kétes megtiszteltetést, hogy üdvözlő verssel köszöntse a császári párt magyarországi látogatása alkalmából – helyette megírta „ó-angol balladá”-ját, amelyet (átdolgozva) az újabb önkényuralmi időszak idején, 1863-ban publikált. Aranyt nem egyszer vádolták meg utóbb túlzott óvatossága, sőt állítólagos „gyávasága” miatt. Holott a mellett ez a balladája is bizonyíthatja: amikor a nemzet függetlenségéről van szó, Arany nem ismer tréfát, „ilyenkor nem fontolgat, szava a halálraszántság tüzével lobog”
http://www.youtube.com/results?search_query=sinkovics+imre&aq=f
Szép a vers, tudjuk. Bár érdekes Komlós Aladár értékelésében, az 50-es évekből.
Gondoltam, komoly öreg Vejnemöjnenként, bemásolom az egész Kalevalát. Az is “illik” a cikkhez, csak sokkal hosszabb (és nincs hozzá kommunista értékelés)
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja száját, hazudik, ha kinyújtja kezét, lop.
nagyapónak:
Szerintem, Arany János nem azért irta, 1857.-ben, hogy 1950.-ben kommunista érték szerint értékeljék. Nem az az érdekes, hogy ki értékelte, attól még igaz az értékelés! Egy örök igazságot irt, a zsarnokság elleni tiltakozást!
Walesi bárdok, írásának elsődleges célja a nép elnyomás elleni lázadozásának ébrentartása és a csüggedők bátorítása volt.
Arany feladatának tekintette, hogy az elcsüggedt embereknek ismét reményt adjon, így egy középkori legendával szemléltette az ország akkori helyzetét. Ahogy a walesi bárdok utolsó strófáiban megbűnhődik a zsarnok király, úgy fog bűnhődni a Magyarországot elnyomó uralom is, sugallja a ballada.
Amúgy minen tiszteletem nagyapónak!
Ngyapónak mégegyszer:
Amúgy minden tiszteletem nagyapónak!
Keressétek Avarkeszit! 🙂 🙂 🙂 🙂
Vörös csepel GAME OVER! 🙂 🙂 🙂 🙂