Inforádió
Pongrácz Gergely és Ödön
Életének 87. évében szerdán elhunyt Pongrátz Ödön 1956-os szabadságharcos, a Corvin közi fegyveres ellenállás egyik szervezője, az ’56-os Történelmi Alapítvány elnöke – közölte Lezsák Sándor, az alapítvány kurátora, az Országgyűlés alelnöke.
Pongrátz Ödön 1922. november 6-án született Szamosújváron. 1956-ban hat Pongrátz fiú vett részt a forradalomban, Pongrátz Ödön egyike volt a “Corvin köz” megszervezőinek, öccsét Gergelyt főparancsnoknak választották a corvinista szabadságharcosok, és küldöttként tárgyalt a Parlamentben a Nagy Imre vezette kormánnyal – olvasható a közleményében.
A szabadságharc után Pongrátz Ödön elhagyta Magyarországot, és az Egyesült Államokban, Bostonban telepedett le. 1961-től a Sulyok Dezső szellemi támogatásával működő Október 23. Mozgalom alapítója, elnöke volt.
A rendszerváltás kezdetén térhetett haza, miután az utolsók egyikeként megszüntették vele szemben is a beutazási tilalmat. 2004-ben testvéreivel együtt vitézzé avatták Budapesten, 2005-ben hazatelepült. Az ’56-os Történelmi Alapítvány elnökeként irányította a kiskunmajsai ’56-os Múzeum, valamint az ’56-os Ifjúsági Tábor munkáját – ismertette az elhunyt életútját Lezsák Sándor.
Kegyelet és hála a Pongrátz fivéreknek!
Egy ismerősömtől hallottam egy történetet Ödön bácsiról. Pongrátz Gergely halála után átvette a kiskunmajsai 56-os Emlékmúzeum vezetését, s amikor egy nagyobb ifjúsági csoport látogatott oda, bemutató közben megkézdezte az egyik fiút: – Na öcsém, tudod-e hogy 56-ban honnan tudta a világ, hogy Magyarország futball nagyhatalom? – Nem. – Hát onnan, hogy 56-ban Pesten minden sarkon állt egy Puskás Öcsi!
Tüntetés, családi nap és koncertek a politikai foglyokért
A hozzátartozók, a HVIM és a Jobbik Jogsegélyszolgálat egész napos programot szervez a politikai foglyokért Budapesten december 20-án. A Nyugati-téren figyelemfelhívó demonstráció után családi nap kerül megrendezésre
http://www.kommentalok.hu/news.php
Kádár János történelmi szerepét szerintem sokan eltúlozzák. A szovjet beavatkozásról október végén Moszkva döntött miután mérlegelte a várható nemzetközi következményeket. A Kádár-kormány megalakítására elsősorban azért volt szükség, hogy a szovjetek által elismert magyar kormányként aláírja a baráti segélykérő nyilatkozatot, amely a Varsói Szerződés értelmében feljogosította a szovjet kormányt a katonai beavatkozásra -tudniillik ellenkező esetben a nemzetközi jog szerint egyértelmű agressziónak minősült volna az intervenció. Ha Kádár nem vállalja a neki szánt szerepet, találtak volna helyette valaki mást, de abban az esetben csekély befolyása lehetett volna a későbbi történésekre.
A Pongrátz-fivérek ’56-os események idején, majd azt követően tanúsított következetes magatartása megmutatja, hogy a felkelők távlati céljaikban nem voltak egységesek, mégha átmenetileg egy oldalon harcoltak is. Pongrátz nem jött haza ’89-ben az USA-ból eltemetni “öt kommunistát”. Rövidke életút ismertetőjében Lezsák Sándor nem említi Pongrátzék “hivatalostól” eltérő történelemfelfogását. Lezsák egyébként a napokban vette át a Polgári Magyarországért Díjat a magyar demokráciáért folytatott küzdelméért, a nemzeti értékek képviseletéért. Az MDF alapítóból lett Fideszes politikus 2008 tavaszán Csengey Dénesről, a ’91-ben fiatalon elhunyt MDF-s író-politikusról elnevezett belvárosi könyvtárat közösen avatta fel a Jobbikkal.
Ne felejtsük el, hogy Kádár megkegyelmezhetett volna Nagy Imrééknek, sőt a “szovjet elvtársak” is jelezték, hogy nem feltétlenül kellene halálbüntetést kapniuk.
Kárdár ragaszkodott a halálbüntetéshez.
Basszus a mai napig ítélnek el embereket a II. VH-ban elkövetett bűnök miatt. Bezzeg 56 után egy igazi felelősségrevonás sem volt. Pedig belelövettek tömegbe, embereket végeztek ki és húrcoltak meg, amiről ráadásul még hivatalos papírok is vannak!
Ez a tipikus kettősmérce, náci bűnök megbocsáthatatlanok, komcsi bűnök nem is bűnök, hanem a társadalmi haladás elkerülhetelen velejárói. Palesztin az terrorista, a zsidó az meg egyesen emberbarát, amikor öl.