csepel.hu
Harmincadik alkalommal rendezte meg a hagyományos, farsangi sváb bált a Csepeli Svábok Szabad Kulturális Egyesülete és a Csepeli Német Önkormányzat a Nagy Imre Általános Művelődési Központban február 8-án. A vendégeket Kaltenecker Antalné, a Csepeli Svábok Szabad Kulturális Egyesületének elnöke köszöntötte, majd Borbély Lénárd polgármester nyitotta meg a bált.
Az eseményen részt vett Ábel Attila és Morovik Attila alpolgármesterek, valamint Lászlóné Balázsovits Magdolna, a Csepeli Német Önkormányzat elnöke.
A hajnalig tartó bálon a csepeli, dunaharaszti és soroksári német nemzetiségi kultúrcsoportok szórakoztatták a népes közönséget táncos, zenés műsoraikkal. Az est folyamán a héttagú csepeli Lustige Musikanten zenekar játszott Kaltenecker Gábor vezetésével.
A német kultúra ápolása a cél
A csepeli svábok célja a német nyelvoktatás népszerűsítése, nemzetiségi kultúrájuk terjesztése, hagyományaik ápolása és mindazok megszólítása, akik érdeklődnek a svábok kultúrája iránt – mondta Kaltenecker Antalné, a Csepeli Svábok Szabad Kulturális Egyesületének elnöke, akivel abból az alkalomból beszélgettünk, hogy idén harminc éve alakult meg az egyesületük. Így emlékszik a kezdetekre: „A rendszerváltás idején megnőtt az igény a németül és angolul tanulni kívánok száma. A Munkásotthonban Katona Ferenc germanisztika professzor több csoportot vezetett. A németül tanulók többsége a Csepelen élő sváb ősök leszármazottai voltak. A nyelvtanulás mellett a német kultúra iránt is sokan érdeklődtek. Így született meg az ötlet, hogy létrehozzuk az egyesületünket. Tagjaink egy része a sváb származásukat felvállalók voltak, a másik része a nyelvtanfolyam hallgatóiból került ki. Csepelre a 17- 18. században, Mária Terézia uralkodása idején települtek katolikus svábok Németország déli részéből. Iparosként, kereskedőként dolgoztak, mezőgazdasági munkákból éltek. A II. világháború előtt rendszeresen rendeztek sváb bálokat Csepelen. Amikor 2012-ben Csepel újratelepítésének 300. évfordulójára emlékeztünk, tizenhat ősi sváb családot sikerült felkutatnunk, amelyeknek a tagjai részt vettek az ünnepségeken” – emlékezett az elnökasszony. Majd így folytatta: „Édesapámat német nemzetiségűként hurcolták el volna málenkij robotra a szovjet hatóságok Kőbányáról, de anyám elmondása szerint szökni próbált, és 1945. január 6-án lelőtték. Anyám jól tudott németül, és magam is megtanultam a nyelvet. Ebben a kultúrában nőttem fel, magyar svábként természetes volt számomra az összetartozás erősítése. Kőbányán, ahol korábban laktunk, hagyományosan megtartották a szüreti mulatságokat, ahol sváb zenét játszottak, énekeltünk, táncoltunk.”
Csepelen az első sváb bált 1991. február 23-án rendezték meg. „Egymás megismerése, a sváb közösség erősítése volt a cél, de mindenkit szívesen várunk, aki érdeklődik a kultúránk iránt. Huszonöt éven át Lotz Károly egykori közlekedési miniszter volt a fővédnöke. Két fiam alakította meg a Lustige Musikanten ifjúsági zenekart, amelynek a vezetője Gábor fiam. Felvállalták a német népzene, népdalkincs felkutatását, megőrzését és terjesztését. Az együttes rendszeresen fellép különféle rendezvényeken. Hívják őket az ország minden pontjára, de főleg oda, ahol nagyobb számban élnek svábok: például Solymárra, Soroksárra, Dunaharasztira” – mesélte lapunknak Kaltenecker Antalné.
CSA
