privatbankar.hu, Mr:Gabee, Csepel.info
Kezdődik a téli időszámítás, vasárnap hajnalban át kell állítani az órát. Tovább alhatunk, azaz most visszafele kell hajtani a mutatót. Becslések szerint évente egy közepes méretű város teljes felhasználásának megfelelő villamos energiát takarít meg az ország a téli és nyári időszámítás váltakoztatásával.
Ennek ellenére az Országgyűlés tavaly napirendre vette az óraátállítás eltörlésének kérdését, amiből végül semmi nem lett.
Október utolsó hétvégéje az óraátállítás ideje. A normál, azaz a téli időszámításhoz október utolsó vasárnapjától március utolsó vasárnapjáig térünk vissza.Most vasárnap hajnalban állítjuk vissza óráinkat 3-ról 2-re, véget ér tehát a nyári időszámítás.
Mennyit lehet spórolni az óraállítással?
Az EU-ban 1996-ban vezették be ezt az egységesen alkalmazott módszert, vagyis minden március és október utolsó vasárnapján előre, illetve visszaállítjuk egy órával az órákat. Ezzel kevesebb áramot használunk világításra, a Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. korábbi adatai szerint az átállás előtti és utáni fogyasztás akár 1,5-3 százalékkal (2000-4000 MWh) is eltérhet. Összességében naponta 1-2 százalék közé tehető a megtakarítás – azonos körülmények, például időjárás esetén. A Mavir 1949 óta gyűjt adatokat a lakossági villanyfogyasztásról. Az óraátállításoknak köszönhetően éves szinten körülbelül 100-120 GWh-val kevesebb áramot használunk a nyári időszámítás ideje alatt, ami 30-40 ezer háztartás éves fogyasztásának felel meg.
A fel nem használt energiát természetesen kifizetni sem kell, így az óraállításnak köszönhetően nagyjából 4-5 milliárd forinttal kevesebbet fizet az ország áramért. és ez kb. 4-5 milliárd forinttal csökkenti az ország áramszámláját. Az óraátállítás haszna a környezetvédelem területén is megmutatkozik: az alacsonyabb fogyasztás kevesebb károsanyag-kibocsátással jár. A villamosenergia-megtakarítás jellemzően a háztartásokban, az építkezéseken, a hosszan nyitva tartó intézményekben és szolgáltatóknál, valamint a középületek díszkivilágítása esetében jelentkezik.
A március 26-i óraállítást követő 6 nap alapján az előző hét ugyanezen időszakához viszonyítva 9 GWh-t is meghaladó megtakarítás figyelhető meg, mely főként az esti órák fogyasztáscsökkenésének köszönhető.
Tervben volt az eltörlése
Egy évvel ezelőtt a parlamentben is téma volt az óraátállítás. Az Országgyűlés gazdasági bizottsága ugyanis támogatta a jobbikos Kepli Lajos azon javaslatát, amely szerint csak a nyári időszámítást vették volna alapul. Komoly előrelépés azonban mégsem történt az ügyben, a vélemények megoszlottak a kérdésben.
Az átállással ugyanis Magyarország átkerülne a kelet-európai időzónába, így a határátlépéssel mindig felmerülne, hogy kell-e órát állítani vagy sem. Emellett a vonatok menetrendjét is teljesen felborítaná az átállás. Előnye ugyanakkor az energiatakarékosság és a hosszabb nyári világos időszakok. Kepli Lajos ugyanakkor a jelenlegi rendszer mellett tette le a voksát, hozzátéve: az óraállítás társadalmi, nem politikai ügy, így azt javasolta, a tavaszi ülésre a kormánynak is egyöntetű, szakmailag alátámasztott álláspontot kell kialakítania. Ebből aztán nem lett semmi.
Változik a menetrend
A téli időszámításra történő átállás némileg érinti a tömegközlekedési járatok menetrendjét is. Az éjjel kettő és három óra között induló vonatok a kiindulási állomásukon, az úton lévő járatok pedig azon az állomáson térnek át a téli időszámítás szerinti közlekedésre, ahol éppen tartózkodnak.
Magyarország területén két nemzetközi vonatot érint az óraátállítás. A Lőkösházáról Budapesten át Bécsig közlekedő Dacia nemzetközi gyorsvonat Lőkösháza és Békéscsaba között a nyári időszámítás szerint halad, viszont Békéscsabáról már a téli időszámítás szerinti 2.20-kor indul el. A másik Dacia gyorsvonat Lőkösházáig nyári időszámítás szerint közlekedik, majd Lőkösházáról már a téli időszámítás szerint, 2.25-kor megy tovább.
A belföldi járatok közül, a Debrecenből 2.36-kor a Nyugati pályaudvarra, a Szolnokról 2.58-kor a Keletibe, a Lajosmizséről 2.45-kor a Nyugatiba, a Kiskunhalasról 2.35-kor Kőbánya-Kispestre, továbbá a Debrecenből 2.20-kor Nagykerekire induló vonat a teljes útvonalon a téli időszámítás szerinti indulási időpontok alapján halad.
A Budapesti Közlekedési Központ tájékoztatása szerint az óránként, vagy annál gyakrabban induló éjszakai járatoknak az indulási időpontját hajnali 2 és 3 óra között megduplázzák, tehát azok a téli és a nyári időszámítás szerint is közlekednek. rövidített útvonalon közlekedik a 918-as járat, csak a téli időszámítás szerint közlekedik a 940-es, a 992-es, a 996 és 996A járat és csak a nyári időszámítás szerint közlekedik a 909-es, a 931-es, a 941-es, a 973-as, valamint a 998-as járat.
A budapesti repülőjáratoknál nem lesz változás, mivel az óraátállítás idejében éjszakai repülési tilalom van érvényben, azonban a légitársaságok a téli időszámítással térnek át a téli menetrendre.
