Csepel.hu
A II. világháború után jelentős számban költöztek emberek Csepelre, mert a Csepel Műveknek és más gyáraknak köszönhetően itt találtak munkát. Ennek megfelelően kellett kialakítani, fejleszteni a tömegközlekedést, amely a következő évtizedekben sokat fejlődött és folyamatosan változott.
Új útvonalak, buszjáratok jöttek létre; a legutóbbi években pedig szinte valamennyi járatot átszámozták. Még sokan emlékezhetnek a kalauzos buszokra és az 1,5 forintos jegyekre, ami már a múlté. A tömegközlekedés történetéről Petz Nándor helytörténész beszélt.
A csepeli HÉV-et – gyorsvasutat – mai formájában 1951-ben adták át a forgalomnak. A Boráros térig közlekedő szerelvények a mai napig tömegeket szállítanak. Kevesen tudják, de a Csepel Művek Tröszt széthullásáig, 1983-ig éjfél után is szállították az utasokat. A Határ úti HÉV-ként ismert „H”-járat Pesterzsébetet kötötte össze Csepellel, de 1978-ban gazdasági okokra és a pálya elavultságára hivatkozva megszüntették. Ezután 148-as számozással csuklós buszok közlekedtek HÉV-viteldíjjal 1985-ig, majd normál díjszabással a HÉV-hez hasonló útvonalon 1995 augusztusáig. A Határ úti HÉV érdekessége, hogy hétvégeken egy motorkocsi továbbította a szerelvényt, tehát a végállomásokon meg kellett fordulnia. A csepeli Budafoki úton nemrég bontották le azt az irányítótornyot, ahol a vágányokat átváltották. Az idősebbek még emlékezhetnek a dízelüzemű motorkocsik által kiszolgált, tiszavirág-életű egykori csillagtelepi HÉV-re, az úgynevezett madzagvasútra, amely a Hárosi iskoláig közlekedett a 60-as évek közepén.
A hatvanas években még nem volt annyi buszjárat, mint jelenleg, ráadásul az útvonaluk is módosult az idők folyamán. Akkoriban egy buszjegy ára 1,5, a villamosé pedig 1 forintba került. A havi bérlet 110, a diákbérlet ára 50 forint volt. Az alacsony közlekedési árak nem az eredményes gazdálkodásnak, hanem a jelentős állami dotációnak tudhatók be. A hatvanas években kalauzok ültek a buszok hátsó részében, ahol az utasok megválthatták a jegyeiket.
Az 1950-es évek végétől közlekedett az 52-es jelzésű buszjárat, amely a Tanácsház tér (a mai Szent Imre tér) és Denevér utca között járt. Később 52A jelzéssel betétjárat indult a Repkény utcáig, amelyet 1984-ben szüntettek meg. 52Y jelzéssel is indítottak ideiglenes járatot, amely a Tanácsház tér és a csepeli strandfürdő között szállította az utasokat. Az utóbbi évek fejleménye, hogy 2008-ban összevonták az 52-es buszt a 48-assal, és 148-as számozással közlekedett tovább. A kezdetekkor pótkocsis buszokat állítottak forgalomba, később csuklósokra cserélték őket.
A 38-as autóbusz Csepelt kötötte össze Szigethalommal és a környező településekkel. A járat a Tanácsház tértől a szigethalmi Autógyárig közlekedett. 1957-ben beiktatták a 38A jelzésű buszt, amely Halásztelekig járt, de néhány menetnek a Pestvidéki Gépgyár volt a végállomása. Egy idő után csak Lakihegyig járt, majd 1986-ban megszüntették. A 38B jelzésű járat a Hárosi iskoláig közlekedett. A hatvanas évek végén megjelentek a gyorsjáratok, hogy csökkentsék a menetidőt. A 38-as busz gyorsjárata 138-as számot kapott 1969-ben, majd 1977-ben piros 38-asra változtatták. A Szent Imre tér és Budatétény között – a Budafok és Csepel között leállított átkelő hajójárat pótlására – 1992-ben új Y-járatot állítottak forgalomba 138-as számozással. Ezzel egy időben megszüntették a 38A járatot, de 1995-ben újraindították, ám ezúttal csak Lakihegyig ment. 1996-tól a 38-as busz már nem jár Szigethalomig, helyette a Volánbusz szállítja az utasokat. Az újabb idők fejleménye, hogy 2000-ben a 138-as busz végállomását a Campona bevásárlóközpontnál jelölték ki.
Az 59-es busz Csillagtelepről kezdte el szállítani az utasokat a pesterzsébeti Pacsirtatelepig az 1950-es évek végétől. Az 59A jelzésű busz Csillagtelep és a Tanácsház tér között közlekedett. 1980-tól az 59-es busz Pesterzsébetig, az újonnan átadott Jahn Ferenc Kórházig járt. A járatot 2008-ban átszámozták 35-ösre. Az 59A jelzésű buszt összevonták a 19-essel, az új számozása pedig 36-os lett. Az 59Y, később 159-es viszonylat a Rákosi Endre (Szent László) úti lakótelepen élőket juttatja el Csepel központjába.
A 48-as autóbusz a csepeli Határ utcától Kispestig közlekedett 1949-től, majd meghosszabbították a Kőbánya-Kispest vasútállomásig. 1991 és 2005 között 48/A jelzéssel betétjárat közlekedett a Határ utca és a Tanácsház tér között. 2008-tól összevonták az 52-es busszal, azóta 148-asként közlekedik tovább, egészen a soroksári révig. A Határ utca felé a 151-es busz helyettesíti.
Az 51-es buszt 1949-ben állították forgalomba a Tanácsház tér és Kőbánya központja között. 2008-ban megszűnt az 51-es, és helyette a 151-es jár, amelynek a csepeli végállomása a Határ utca lett.
A 71-es buszt 1969-ben indították el a Tanácsház tér és a soroksári révátkelő, később pedig Csepel, Horgásztanya között. A nyári hétvégeken sűrűbben közlekedik. A 152-es busz 1983-tól közlekedik a Szent Imre tér és a Királyerdő út között a Szentmiklósi úton. A buszon az első ajtós felszállási rend van érvényben.
A régi 79-es — jelenleg 179-es — jelzésű autóbuszvonal a Közvágóhíd és Csepel között teremt kapcsolatot 1975-től.
Korábban kishajójárat közlekedett a Dunán Budafok és a csepeli gyár között a hatvanas évektől a nyolcvanas évekig. A hajó a Csepel Művekbe szállította a munkásokat a budai oldalról, és csak gyári belépővel vehették igénybe. A Rózsa utca és Budafok között évtizedekig közlekedett a BKV átkelő-hajójárata, de azt 1992-ben – az időközben elkészült M0-ás hídon közlekedő 138-as busz miatt – megszűntették.
Az utóbbi évek fejleménye, hogy több éjszakai járat van, mint korábban. Ezzel javult a tömegközlekedési kapcsolat a belvárossal. Új buszjáratok is indultak 238-as és 278-as számozással, amelyek Szigetszentmiklósig viszik az utasokat.
Cs. A.
