Csepel.hu
Jogszabályi határidő: minden év június 30. napjáig és aztán folyamatosan
Legfontosabb a parlagfű virágzás, magérés megakadályozása, és a továbbterjedés megelőzése.
Szabadföldön kora tavasztól késő őszi fagyokig megjelenhet, mivel a mélyebb talajrétegekben a magok 30-40 évig is megőrzik életképességüket. Az igénytelen gyomnövény elfoglalja a kultúrnövények életterét, ez terméscsökkenéshez vezethet. A parlagfű hajtások csúcsán kifejlődő porzós virágzat több ezer pollenje pedig az arra érzékenyeknél súlyos allergiás tüneteket okozhat.
EGY NYÁRON TÖBBSZÖR IS IRTANI KELL
Módjai: kézi gyomlálás, kapálás, kaszálás, füvesítés, talajtakarás, vagy legeltetés, stb.
A védekezés legegyszerűbb módja a tavaszi megjelenésétől kezdve a virágzás előtti korai gyomlálás (gyökérrel együtt kihúzás). Védőkesztyűben célszerű végezni! Kapálás: talajszinten, a parlagfű gyökérnyak részt elvágva akadályozhatjuk meg a növény kifejlődését. Tömegesebb előfordulása esetén indokolt a virágzás előtt végzett rendszeres (többszöri) kaszálás. Fontos a területek utóellenőrzése, mert a gyökér felett megmaradt szárrészen az újabb hajtások megjelenése esetén a védekezést meg kell ismételni.
A RENDSZERES KERTGONDOZÁS A LEGHATÁSOSABB VÉDEKEZÉS
A parlagfű veszélyes gyomnak tekinthető, ezért kötelező az ellene való védekezés! Az ingatlantulajdonosok, földhasználók kötelezettsége a gyom irtása, és a parlagfű virágzásának, az allergén pollen levegőbe kerülésének folyamatos megakadályozása.
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletről szóló 2008. évi XLVI. törvény előírja, hogy „a földhasználó köteles az adott év június 30. napjáig az ingatlanon a parlagfű virágbimbó kialakulását megakadályozni és ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani”.
A parlagfű-mentesítést elmulasztókkal szemben a hatóság közérdekű védekezést rendelhet el, nemcsak termőföldön – amelybe a zártkertek is beletartoznak -, hanem egyéb bel- és külterületi ingatlanon is. A kényszerkaszálás teljes költségét a föld tulajdonosa, illetve használója köteles megtéríteni. A megtérítendő költség nem azonos a növényvédelmi bírsággal. 15 ezer Ft-tól 5 millió Ft-ig szabható ki a növényvédelmi bírság azzal szemben, aki a parlagfű elleni védekezési kötelezettségét elmulassza; a növényvédelmi hatósági tevékenységet akadályozza, a hatóság intézkedéseit figyelmen kívül hagyja, az állami vagy közérdekű védekezés végrehajtását akadályozza. Akinek a területén pedig 3 éven belül ismételten parlagfüvet talál a hatóság, annak a bírság másfélszeresét kell kifizetnie. A költségek meg nem fizetése esetén azok adók módjára behajthatóak.
Kérjük hatósági felszólítás nélkül is tegyen meg mindent egészséges környezetünkért!
Budapest Főváros XXI. Kerület Csepeli Polgármesteri Hivatal Városrendezési Iroda
