Magyar Idők, Csepel.info
A Coca-Cola olcsó édesítéssel megspékelt ízetlen löttyöt ad nekünk az osztrák termékeihez képest, de a Paula puding, Landliebe tejberizs, Actimel joghurt is finomabb, ha Ausztriában vesszük. A legszembetűnőbb ízkülönbség az instant leveseknél van: a Knorr azonos megnevezésű és megjelenítésű terméke teljesen más ízű Ausztriában és Magyarországon.
A hazai hatósági vizsgálatok eredményei is alátámasztják, hogy a multinacionális élelmiszergyártók eltérő minőségű termékekkel látják el a nyugat-európai és a kelet-közép-európai régió boltjait – tudta meg a Magyar Idők. A Földművelésügyi Minisztérium szerint a problémát uniós szinten kell kezelni.
A napokban a szlovák agrártárca hívta fel a figyelmet arra, hogy ugyanazon márkájú termékből silányabb minőségű kapható a szlovák boltokban, mint a szomszédos Ausztriában. Lapunk ezzel kapcsolatban megkereste a Földművelésügyi Minisztériumot is, ahol közölték: Magyarországon is végeztek hasonló vizsgálatot, az ellenőrzés eredményei pedig összecsengenek a szlovák tapasztalatokkal.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) nemrég 24-féle azonos, vagy nagyon hasonló termékmintát hasonlított össze érzékszervi tulajdonságaik, összetételük és a jelölésük alapján. Az édesipari termékek közül a közismert márkájú csokoládék mindenhol ugyanolyan minőségben kaphatók, de például az ostyás Manner édességek esetében az osztrák mintákban az ostya állaga kedvezőbb volt. A Nutella mogyorókrémnek is az állaga mutatott eltérést: a magyarországi minta kevésbé volt lágy és jól kidolgozott az osztrákhoz képest, a marcipánnal töltött Ritter Sport étcsokoládéban pedig a magyar változatnál – azonos cukor- és zsírtartalom mellett – az étcsokoládé burok nehezebben olvadt.
Az italok közül a Coca-Cola esetében is szembetűnő volt a különbség. A Magyarországon kapható változat illata kevésbé telt, kevésbé összetett, ami a felhasznált aromák minőségének különbségből eredhet a Nébih szerint. Az összetételt tekintve a magyar Coca-Cola cukortartalma kicsit magasabb volt (0,6 százalékkal), ráadásul az osztrák verzióval ellentétben olcsóbb, kukoricaalapú édesítő felhasználásával készült. A Nesquick kakaópor magyar változatának illatában és ízében a kakaós jelleg gyengébb, főként az édes íz dominál, míg az osztrák mintát a harmonikusabb, intenzívebb kakaós illat, telt kakaós-csokis íz jellemzi.
A vizsgált tejtermékek – Paula puding, Landliebe tejberizs, Actimel joghurt ital – érzékszervi tulajdonságainak mérlege egyértelműen az osztrák minták felé billen. A magyar puding hígabb, az édes íz dominál, a kakaós-vaníliás íz gyenge. Az osztrák tejberizs teltebb ízű, tejszínesebbnek, krémesebbnek érződik, a joghurtnál pedig az aroma különbsége miatt a magyar harsányabb ízű és édesebb, az osztrák változat inkább a valódi gyümölcsre emlékeztet.
A legszembetűnőbb különbség az instant leveseknél figyelhető meg. A Nébih kétféle Knorr porkeveréket vizsgált, de az azonos megnevezés és termékmegjelenítés ellenére sem sikerült igazolni, hogy két egyforma levesporról lenne szó. A Knorr marhahúsleves kagylótésztával és húsgombóccal megnevezésű termék csomagjában a magyar vásárló 48 gramm, míg az osztrák fogyasztó 60 gramm levesport kap a pénzéért. Mindkét változatból három adag leves készíthető el, ám az osztrák vásárló 2 százalékkal több tésztát, közel duplaannyi húsgombócot és 3 százalékkal több répát kap a csomagban, így ugyanakkora adagban ötödével sűrűbb, intenzívebb ízű levest fogyaszthat el, mint magyar szomszédja. A Knorr Fix Carbonara spagettialapban pedig a magyar termék nem tartalmazott sajtot, miközben az osztrák mintában háromféle sajtot is talált a hatóság.
Felidézhető: Gabriela Matecná szlovák földművelésügyi miniszter az ottani vizsgálati eredmények birtokában bejelentette, hogy az Európai Bizottság elé terjesztik az ügyet. A magyar agrártárca szerint is az érintett tagállamok összefogásával, uniós szinten kell kezelni a problémát. Megjegyezték, az élelmiszer-minőség kettős mércéjével az EU Mezőgazdasági és Halászati Tanácsának tavaly májusi ülésén is foglalkoztak, ahogy a visegrádi országok tavaly áprilisi találkozóján is felmerült a téma.
Magyar részről elhangzott, hogy mivel a jogi környezet nem a legkedvezőbb, a probléma megoldását elsősorban a vásárlói tudatosság erősítése jelentheti. A nagyvállalatok megkülönböztető tevékenységére fel kell hívni a fogyasztók figyelmét, a fogyasztóvédelmi hatóságok együttműködését pedig erősíteni kell a tagállamok között.
Más, a mangó a ferencvárosi Metróban sokkal kisebb mint a bécsiben, az área pedig ugyanaz, gondolják a magyaroknak a 3. osztályú is jó lesz. A harmad osztályú árut nem adja olcsóbban, vagyis mi fizetjük meg a labancoknak a jobb minőséget.
Az ottani alkalmazottak is legalább háromszor annyit keresnek mint az itteniek.Szar,ótvar gyarmat lettünk.
A multik gyarmatnak néznek minket, mert tehetik. Jobb minőségű a nyugatra adott árú, mint a keletre küldött (esetleg keleten gyártott). Azonban melyik jobb a multi mogyorókrém, joghurt, tejberizs, puding vagy a magyar? Legyen jobb, vagy legalább azonos minőségű a magyar árú, akkor eltűnik ez a probléma!
Ezért kell az élelmiszeripart fejleszteni!
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja száját, hazudik, ha kinyújtja kezét, lop.
A magyarországi ALDI az osztrák Hoffer-csoport tagja.
A magyar áruházaikban vásárolható áruk nagy részét ! itt nálunk állítják elő,pl. a tejtermékeket,stb…-t.
Úgyhogy a silány árut nem a multik küldik a magyaroknak,bármennyire is szeretnék ezt velünk elhitetni!
És éppen elég pl. a piacokon körülnézni.A déligyümölcsök a “takarmány kategóriába” sorolhatók.Az áraikról jobb nem is beszélni.Vajon ki engedi ezeket az árukat eladásra kínálni?
Jött már jóval korábban meg jön is hozzánk éppen elég szar külföldről. pl. kritikán aluli olcsó német import sörök, kínai méz, olasz import bor, amit képesek magyar termékként árusítani, étkezési burgonyának hazudott szesz- vagy takarmány krumpli stb…. Ezért is léptettek be az EU-ba, hogy szemétlerakót csináljanak az országból. Amúgy nem értem pl miért a Coca cola-t hozzák szóba, mikor az alapból egy hulladék élelmiszer.