Pesti Srácok
Nemcsak az eleve enyhe büntetést (felfüggesztett szabadságvesztést, illetve pénzbüntetést) indítványozó vádiratból, majd a fellebbezésből lehetett sejteni, hogy a 2006 őszi rendőrtábornokperben a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla hétfői döntése sokaknál kiveri majd a biztosítékot. Ugyanis olyan hadbíróhoz került az ügy, aki korábban a Biszku-ügyben már hozott egy botrányos, később a Kúria által több szempontból is törvénysértőnek minősített verdiktet. Ám Ruzsás Róbert bíró hiába járt el jogsértően a volt kommunista belügyminiszter büntetőperében, ennek semmilyen következménye nem lett, és most egy újabb kiemelt ügy került az általa vezetett katonai tanács elé.
A Fidesz és a Jobbik is szégyenletesnek nevezte a 2006 őszi rendőrtábornokper hétfői jogerős ítéletét, amely a tizennégyből tizenkét vádlottat fölmentett, illetve megszüntette ellenük az eljárást, és csupán Gergényi Péter volt budapesti főkapitányt, illetve Mittó Gábort, a tévészékház helyszínbiztosítási parancsnokát marasztalta el; előbbit pénzbüntetéssel, utóbbit megrovással sújtotta. A Fővárosi Ítélőtábla döntésének megalapozottságát többek között a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője, Gaudi-Nagy Tamás is vitatta. Ám ha figyelembe vesszük, hogy a másodfokú határozatot az ítélőtábla Ruzsás Róbert vezette katonai tanácsa hirdette ki, máris nem tűnik annyira váratlannak a szànalmas ítélet. Ruzsásnak ugyanis e téren komoly “előélete” van.
Óriási vihart kavart például 2015 júniusában az a döntés, amellyel a Fővárosi Ítélőtábla Rúzsás Róbert vezette tanácsa megalapozottság hiányában hatályon kívül helyeztea háborús bűntettel vádolt Biszku Béla volt kommunista belügyminisztert öt és fél év szabadságvesztéssel sújtó elsőfokú ítéletet, és új eljárásra utasította a Fővárosi Törvényszéket. Ruzsás azzal indokolta a döntést, hogy az elsőfokú bíróság nem tett eleget maradéktalanul ügyfelderítési és indokolási kötelezettségének. Ráadásul azt is előírta, hogy a megismételt eljárást nem a korábbi ítéletet hozó, hanem egy másik bírói tanácsnak kell majd lefolytatnia.
KI IS AZ ELFOGULT?
Ruzsás akkor fontosnak tartotta hangsúlyozni: különbséget kell tenni a történelmi és a büntetőjogi felelősség között, utóbbinál pedig figyelni kell arra, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok elegendőek-e ahhoz, hogy a vádlott esetében kétséget kizáróan meg lehessen állapítani a bűnösséget. Szerinte közvetett bizonyítékok alapján csak akkor lehetett volna kimondani Biszku bűnösségét, ha azok zárt logikai láncot alkotva igazolják, hogy a kommunista belügyminiszter adta ki a parancsot a gyilkosságokra, köztük a véres salgótarjáni sortűzre. A legnagyobb vihart Ruzsás azon megállapítása kavarta, amellyel elfogultnak minősítette az elsőfokú bíróság által igazságügyi szakértőnek fölkért Kahler Frigyest. A jeles történészt azért nevezte elfogultnak, mert már előzőleg ismert volt a sortüzekkel kapcsolatos álláspontja. A Ruzsás-féle Biszku-tárgyalás más tekintetben is botrányosra sikeredett. Novák Előd jobbikos politikus nem állta meg szó nélkül a furcsa határozatot, és többször közbekiabált: „Időhúzás, szégyen!”, „Egy napot sem fog ülni!”, „Mansfeld Péter forog a sírjában!” Ruzsás először rendre utasította a politikust, majd kiküldte a tárgyalóból.
SZÉTSZEDTÉK RUZSÁS DÖNTÉSÉT
Ám az igazi botrány ezután következett. A Kúria tavaly februárban kimondta: törvénysértő módon és indokolatlanul utasította új eljárásra az elsőfokú bíróságot a Fővárosi Ítélőtábla Ruzsás Róbert vezette tanácsa. Majd részletesen fölsorolták, milyen hibákat követett el Ruzsás és tanácsa.
Például szükségtelen volt a megismételt eljárásra vonatkozó iránymutatás, így többek között a történész és levéltáros szakértők kirendelése. A Kúria rámutatott: ha megalapozatlan lett volna bizonyos mértékig az elsőfokú döntés, azt másodfokon ki lehetett volna küszöbölni, szükség esetén a tábla maga is kiegészíthette volna a tényállást, hogy azután érdemi döntést hozzon. A Kúria szerint helytelenül kifogásolta a tábla az elsőfokú bíróságnak azt a megoldását, hogy a sortűzperben korábban született jogerős ítéletre hivatkozott. Azt is hangsúlyozták: a másodfokú bíróságoknak lehetőség szerint érdemi döntést kell hozniuk – vagy felmentő rendelkezést, vagy az elsőfokú döntés megváltoztatását. A hatályon kívül helyezés és új eljárásra utasítás csupán egyfajta végső eszköz lehet, amelynek feltételei ebben az ügyben nem álltak fenn, a táblának tehát érdemi döntést kellett volna hoznia.
A Kúria döntésének azonban csak elvi jelentősége volt, Biszku bűnösségéről nem foglalhatott állást, ráadásul addigra már a megismételt elsőfokú eljárásban két év felfüggesztett börtönre ítélték az egykori kommunista funkcionáriust. Végül tavaly áprilisban Biszku meghalt. Ruzsás Róbert tanácsának tehát kulcsszerepe volt abban, hogy Biszku Béla – jogerős helyett – csak egy elsőfokú elmarasztaló ítélettel a tarsolyában költözött át a túlvilágra.
Már csak az a kérdés: egy bírónak hány döntését minősítheti törvénysértőnek a Kúria következmények nélkül?
Forrás: Pesti Srácok
Botrányos ítélet. Ezek szerint 400 ezer forintért emberek tömegeit lehet megnyomorítani, maradandó sérüléseket okozni.
Gondolom, a Teréz körúti robbantó ezek után megússza egy figyelmeztetéssel.
Folytatódik a kurva nagy elszámoltatás, de ha egy rendőrt valaki megdob egy fél literes műanyag palackkal, azért gyorsítottban kiszabnak 3 év letöltendőt. Mindent a súlyának megfelelően.
A kettős mérce újabb példája. Ezek után nem csoda hogy vérszemet kap a rendőrség és már az otthonában is meg merik támadni a jelenlegi rendszert kritizáló egyéneket.
Amúgy nem lepne meg az sem,ha a Teréz körúti robbantással nem az igazi tettest gyanúsítják,aztán majd 9 év múlva emberi roncsként kiengedik mint a körmendi gyilkossággal gyanúsított szerencsétlent és 80 évre titkosítják az ügyet.