Magyar Idők
Az Országos Mentőszolgálatot szakmailag és technikailag is felkészült, protokollok mentén működő, a legújabb technikai vívmányokat felhasználó, a dolgozóinak kiszámítható jövőképet és megbecsülést adó szervezetté kívánja alakítani Csató Gábor, aki január 16-tól veheti át az OMSZ vezetését Máté Gábor mostani megbízott főigazgatótól. A jelenleg aneszteziológus és intenzív terápiás szakorvosként is dolgozó szakember megbízatása három évre szól, és mint azt a Magyar Időknek elmondta, ennyi idő alatt már lehet olyan intézkedéseket hozni, amelyek hosszú távú eredménnyel kecsegtetnek.
Ezek között is a mentőszolgálatot évek óta sújtó szakmai és morális válság felszámolását tekinti elsődleges feladatának a leendő főigazgató. Ennek érdekében – az újmédia nyújtotta lehetőségeket is kihasználva – olyan egységes belső és külső kommunikációt kíván megvalósítani, amellyel reményei szerint erősíthető a mentőszolgálat munkájának társadalmi jelentősége és ezzel a megbecsültsége. Fontosnak tartja a kórházi terápia és a mentőellátás közötti szakmai ellentétek feloldását, ennek érdekében az irányelvek egységesítését, hogy mindenki, aki a betegekért dolgozik, az esetleges viták helyett erre a feladatára koncentrálhasson.
Csató Gábor szerint elengedhetetlen javítani a mentőszolgálatnál a vállalati kultúrát és a lojalitást, ehhez azonban erkölcsi megbecsülést és kiszámítható jövőt biztosító pályaképet kell felmutatni mindenkinek, aki az OMSZ-nél dolgozik. Arra a kérdésre, hogy vajon a tervezett mentődolgozói életpálya megfelelő válasz lehet-e erre a kihívásra, azt válaszolta: reményei szerint már főigazgatósága első évében tető alá hozható az ehhez szükséges megállapodás a szakszervezetekkel és az érdekképviseletekkel. – Az idén megkezdett példátlan bérrendezés jó alapot ad ahhoz, hogy az általam elképzelt és a kormányzat részéről is támogatott életpályamodellt bevezethessük. Ebben – más ágazatokhoz hasonlóan – a kompetenciának megfelelő bérezés jelentheti az alapot, egy új képzési struktúra bevezetését pedig az egészségügyi kormányzat is maximálisan támogatja – mondta a leendő főigazgató.
Azzal kapcsolatban, hogy vajon a mentőautó-cserékhez, mentőállomás-felújításokhoz is megkapja-e a szükséges – anyagi – támogatást, Csató Gábor úgy fogalmazott: hivatalba lépését követően azonnal megkezdi a mentőszolgálat helyzetének áttekintését, beleértve a gazdálkodást és az elengedhetetlen beruházásokat. Csak ezek után lehet felelősséggel nyilatkozni arról, kell-e pluszforrásokat kérni a kormánytól, és ha igen, mennyi pénzt kell betervezni a következő költségvetésbe. Egy dolgot azonban már most biztosan látni lehet: miután fél éven belül lejár a mentőhelikopterek bérleti szerződése, erre megfelelő anyagi forrást kell biztosítani, hiszen a légi mentésnek folyamatosnak és biztonságosnak kell lennie.
Megkérdeztük a leendő főigazgatót arról is, milyen módon kíván együtt dolgozni Mártai Istvánnal, az OMSZ korábbi vezetőjével, akit idén nyáron kért fel az emberi erőforrások minisztere, hogy készítse el a mentőszolgálat szervezeti megújításáról szóló koncepcióját. Csató Gábor azt válaszolta: szívesen megismeri Mártai István javaslatait, és ha van a stratégiájába illeszthető elképzelése, azt be fogja építeni. Hozzátette: számít mindenkire, aki azonosulni tud a jövőképével, aki az elmúlt időszak előremutató intézkedéseit hozzá hasonlóan meg kívánja erősíteni. Úgy fogalmazott, bizakodásra ad okot, hogy már az elmúlt néhány napban is sok támogató gratulációt kapott, azoktól pedig, akik nem örültek a kinevezésének, azt kérte, mielőtt bírálnák, várják meg, milyen mentőszolgálatot kíván felépíteni.
Csató Gábort nyolc pályázó közül választotta ki Balog Zoltán. Kíváncsiak voltunk, véleménye szerint mivel győzte meg az emberi erőforrások miniszterét arról, hogy ő a legalkalmasabb aspiráns. A majdani főigazgató úgy vélte, segíthette őt ebben beteg- és munkavállaló-központú menedzserszemlélete, az, hogy miután dolgozott európai uniós projektekben és több időt is eltöltött külföldön, van kitekintése más egészségügyi rendszerek működésére, valamint hogy hat évig mentőzött, így ismeri a belső problémákat, van kórházi tapasztalata, így azt is tudja, milyen elvárásoknak kellene még jobban megfelelnie a szolgálatnak.
Arra a felvetésünkre, hogy ez az ország legnagyobb, nagyjából 7500 főt foglalkoztató egészségügyi intézménye, vajon felkészültnek érzi-e magát egy ekkora szervezet vezetésére, azt válaszolta: friss szemlélettel és kellő energiával rendelkezik ahhoz, hogy tudja, hová akar eljutni, ismerje az oda vezető utat, a céljai eléréséhez szükséges eszközöket. – Eddigi karrierem során és hosszútávfutóként is azt tapasztaltam, hogy ha az ember jól választja meg a haladási tempót és kellően kitartó, akkor eléri a célját. A futás, ahogyan egy szervezet irányítása, csak látszólag magányos tevékenység. Mert egyiknél sem a saját eredmények a fontosak, hanem az, hogy ha kell, akkor az ember akár az utolsó erejével is segítse a másikat, hogy az is célba érhessen – fogalmazott.