Csepel.hu
Tehetségnapokat rendez a Csepeli Tehetségsegítő Tanács november 8-10-e között, amelynek védnöke Borbély Lénárd polgármester, támogatója pedig a csepeli önkormányzat. November 8-án a Radnóti Miklós Művelődési Házban gyakorlati bemutatókat és plenáris programokat tartottak. Kovács Erika, a Csepeli Tehetségsegítő Tanács elnöke köszöntőjében azt mondta, hogy a tehetségek felfedezése és támogatása kiemelkedő feladat. Morovik Attila alpolgármester utalt rá, hogy a csepeli képviselő-testület 2015 decemberében szavazta meg a tanács létrehozását azzal a céllal, hogy a tehetségek ne vesszenek el, hanem kibontakoztathassák képességeiket. Az eseményen részt vett Balogh Ernő és Pintér Józsefné képviselők, akiket az önkormányzat delegált a tanácsba.
Az alpolgármester emlékeztetett rá, hogy a csepeli képviselő-testület azért szorgalmazta a Csepeli Tehetségsegítő Tanács megalakítását, mert az önkormányzat számára fontos feladat a tehetséges gyerekek felfedezése, ösztönzése, célirányos támogatása. A tanács idén áprilisban alakult meg, és a mostani az első rendezvénye. Ezen a különféle csepeli tehetségpontok mutatkoznak be, és neves szakértők tartanak előadásokat a tehetséggondozás aktuális kérdéseiről.
Az egyik előadó Balogh László, a Debreceni Egyetem Pszichológiai Intézetének egyetemi tanára volt, aki a Magyar Tehetséggondozó Társaság elnöke is. Felvázolta, hogy hazánkban korábban is létezett a mostanihoz hasonló törekvés, de az utóbbi évtizedekben felgyorsult ez a folyamat. A tehetség témájában intenzív kutatások folytak a 80-as években, 19889-ben pedig megalakult a Magyar Tehetséggondozó Társaság. A Magyar Géniusz Program 2007-ben, a Nemzeti Tehetség Program 2008-ban, a Tehetségek Magyarországa Program 2016-ban indult el. A tehetségfejlesztés alappillérei közé tartozik a tehetséges gyerekek megtalálása, amiben döntő szerepet játszanak a pedagógusok. Ahhoz, hogy felfedezzék a diákok különféle képességeit, olyan programokra van szükség, amelyek előhozzák a rejtett tudást. Nem elegendő néhány mérés vagy tesztfeladat elvégeztetése, hanem folyamatosan kell figyelni a gyerekekre, hogy az értékeik felszínre kerüljenek. A képességek terén nemcsak az erősségeiket kell fejleszteni, hanem a gyenge oldalukat is, hogy kellő önbizalomra, biztonságérzetre tegyenek szert.
A professzor szerint mindenkinek meg kell adni az esélyt, mert minden gyerekben megtalálható valamilyen tehetség. A potenciális képességeket próbára kell tenni. A jobb képességűek arra vágynak, hogy saját területükön minél mélyebb tudásban legyen részük. Emellett sajátos ütemben tanulnak, amelyet szintén figyelembe kell venni az egyéni fejlesztési terv készítése közben. A tehetség kibontakoztatása, erősítése során megfelelő szakemberekre, tehetség-tanácsadókra van szükség, emellett elengedhetetlen a családokkal való szoros együttműködés is. El kell ismerni, hogy az igyekezet ellenére értékek vesznek el, és különbségek vannak a különféle intézmények között, de a törekvés az, hogy felfedezzék és fejlesszék a gyerekek képességeit. Ezáltal a diákok vágyai is teljesülnek és harmóniára lelnek.
A rendezvénysorozaton elsőként a népművészeti-kézműves és a német nemzetiségi tagóvoda mutatkozott be Pintér Erzsébet tagóvoda-vezető irányításával. Ezt követően Mudra Annamária óvodapszichológus és dr. Bakonyi Anna tanár beszélt az óvodai tehetséggondozásról. Fellépett a Csepp Csepel Táncegyüttes Kreiszné dr. Paál Sára vezetésével, majd Sallay Boglárka, a Lajtha László Általános Iskola tanulójának műsora következett, akkit Dajka Gyula tanár készített fel. Iván Anna Lola, a Nagy Imre Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Akkreditált Kiváló Tehetségpont diákja adott elő gyermekműsort, felkészítő tanára Kemény Györgyné. Előadást tartott Mártonné Glück Gyöngyi szaktanácsadó az óvoda-iskola átmenet tehetséggondozásáról és Kormos Dénes szakpedagógus a tehetségsegítés erőforrásairól. November 9-én és 10-én a csepeli tehetségpontok rendeznek bemutatót, illetve tartanak ott előadásokat.
Cs. A.
