Esti Hírlap
Május 9-e az Európa-nap, az európai béke és egység ünnepe, ezen a napon emlékeznek meg a kontinensen a történelmi jelentőségű Schuman-nyilatkozat évfordulójáról. Az ünnep alkalmából szombaton Budapesten és az ország több városában is programok lesznek. Az idei rendezvény fókuszában a polgárok európai éve áll.
Az Európai Unió tagországaiban május 9-én ünneplik az Európa-napot annak emlékére, hogy Robert Schuman egykori francia külügyminiszter 1950-ben ezen a napon vetette fel a mai EU elődjének tekinthető nemzetközi szervezet létrehozását. Az ünnep megtartásáról 1985-ben döntöttek az akkor még Európai Közösségeknek nevezett szervezet állam- és kormányfői. Európa napja – az európai himnusszal, zászlóval és a közös valutával együtt – az integráció legfontosabb jelképei közé tartozik. “Ahhoz, hogy a békének meglegyen minden esélye, először egyetlen Európa kell. Immár nem puszta szavakra van szükség, hanem egy tettre, egy vakmerő és konstruktív akcióra” – mondta annak idején Schuman, hozzátéve: a kezdeményezésből “születik majd meg Európa, egy szilárdan egybeforrt és erősen összeácsolt Európa”.
Az Európai Szén- és Acélközösség, a Montánunió létrehozását kezdeményező Schuman-terv az úgynevezett “kis-Európa” koncepció nyitánya lett. Az integráció első lépcsőfokaként 1951. április 18-án írta alá Párizsban a Montánunió-szerződést Franciaország, Németország, Olaszország, Belgium, Hollandia és Luxemburg. Ez volt az első, európai szintű megállapodás, amelyet 1957. március 25-én az Európai Gazdasági Közösséget (EGK) és az Európai Atomenergia Közösséget (Euratom) létrehozó Római Szerződés követett. Az EGK-ból, közkeletű nevén Közös Piacból nőtt ki fokozatosan előbb az Európai Közösségek, majd napjaink Európai Uniója. Schuman javaslata új irányt adott az európai történelemnek. Fennállásának több mint fél évszázada alatt az EU rendkívüli sikereket ért el: biztosította, hogy a tagországai békében éljenek, két nemzedékkel azelőtt még elképzelhetetlen mértékben emelte az életszínvonalat, határok nélküli egységes piacot és közös valutát teremtett, világméretekben is jelentős gazdasági hatalommá vált. Az utóbbi években ugyanakkor jelentős új pénzügyi, gazdasági és szociális kihívásokkal kell szembenéznie, elég csak az átlagban 10 százalékot meghaladó munkanélküliségre utalni.
Az Európai Unió kapta a 2012. évi Nobel-békedíjat, a norvég Nobel-bizottság indoklása szerint az EU hat évtizeden keresztül meghatározó szerepet játszott Európa békés fejlődésében, “a demokrácia és az emberi jogok elterjesztésében”, és 1989 után hozzájárult a kelet-európai államok stabilizálásához. Magyarország kilenc másik ország társaságában 2004. május 1-jén lett tagja az uniónak, amely 2007. január 1-jén Bulgária és Románia csatlakozásával 27 tagúra bővült. 2007. december 13-án Lisszabonban aláírták az Európai Unió reformszerződését, amely 2009. december 1-jén lépett hatályba, és a mélyebb uniós együttműködéshez és a további bővítéshez egyaránt szükségesnek ítélt változtatásokat végzi el a sok elemében még hat országosra szabott intézményrendszeren.
A magyar Országgyűlés 2005. május 23-án törvényt fogadott el, amelyben május 9-ét Európa napjává nyilvánította. Magyarország számára kiemelt jelentőségű volt a 2011. évi Európa-nap, mert az első félévben az EU soros elnöki tisztét töltötte be. Az Európa-nap mára szimbólummá vált. Ez alkalomból olyan rendezvényeket és fesztiválokat rendeznek, melyek közelebb viszik Európát a polgárokhoz, az unió népeit pedig egymáshoz. Idén az ünnep alkalmából május 4-én az Európai Unió brüsszeli intézményei megnyitották kapuikat a nagyközönség előtt, május 19-én a Strasbourgban működő uniós intézményeket lehet meglátogatni. Az ünnepet május 4-17. között Magyarországon tizenhat helyszínen rendezik meg Az én Európám, az én napom jelszóval.
Az idei Európa-nap fókuszában a polgárok európai éve áll, ezért a budapesti rendezvényhelyszín, az Erzsébet tér május 11-én egy napra modern kori, sokszínű európai agorává változik. Az Európai Parlament határozatára 2013, az uniós polgárságot létrehozó maastrichti szerződés 20. évfordulója az európai polgárok éve. Az uniós polgárságnak köszönhetően olcsóbbá és gyorsabbá vált az utazás az EU-n belül, csökkentek a telefonálási költségek, és külföldön is egyszerűen hozzá lehet jutni az alapvető egészségügyi ellátáshoz.
A polgári kezdeményezés keretében 2012. áprilisa óta az európai polgárok nemcsak választott képviselőik révén, hanem – hét tagországból egymillió aláírás összegyűjtésével – közvetlenül is kezdeményezhetnek uniós szintű jogalkotást. Az idei Európa-nap a július 1-jén az EU-hoz csatlakozó Horvátországot és az így 28 tagúra bővülő uniót is köszönti.
Nálunk valahogy nagyon elsumákolták ezt az ünnepet!
Már nem vagyunk büszkék a tagságunkra?! .P
Nem csodálkozhatunk, mikor az unió vezetői folyton kioktatnak bennünket, korlátoznak, büntetést helyeznek kilátásba…a Quod licet Iovi, non licet bovi, Amit szabad Jupiternek, nem szabad az ökörnek, felállásban gondolkodnak, cselekszenek, attól függetlenül, hogy elvileg mindenki egyenlő (kellene, hogy legyen).