MTI
A vöröskereszt és a vörösfélhold világnapját május 8-án ünnepli a nemzeti társaságokat működtető 186 ország annak emlékére, hogy 1828-ban ezen a napon született a svájci Henri Dunant, az idén 150 éves Nemzetközi Vöröskereszt alapítója. A szervezet ügyvezető bizottsága 1948-ban döntött arról, hogy az alapító születésnapján ünnepeljék a vöröskereszt és a vörösfélhold világnapját.
Henri Dunant már az 1850-es években dúló krími háború idején felfigyelt a sebesültek szomorú sorsára, igazán azonban a 40 ezer áldozatot követelő, 1859. június 24-én vívott solferinói ütközet után látottak döbbentették meg, mivel a sebesültekkel akkortájt nemigen foglalkoztak. Nagyon sokan megmenekülhettek volna, ha megfelelő ellátásban részesülnek, így Dunant önkénteseket verbuvált, és hozzáfogott az ápoláshoz. Tapasztalatait Solferino emlékei című könyvében összegezte, és elhatározta egy nemzetközi segélyszervezet felállítását.
Dunant kezdeményezésére magántársaság alakult Genfben, amely 1863. október 26-án nemzetközi konferenciát tartott a svájci városban. Ez volt a nemzetközi vöröskereszt alkotmányozó konferenciája, amelyen Dunant 17 ország képviselője előtt komplex programot terjesztett elő. A tanácskozáson Svájc iránti tiszteletből fogadták el a vörös kereszt szimbólum használatát (a vörös kereszt inverze a svájci lobogónak). A Dunant által megfogalmazott Genfi Egyezményt, amely szabályozta a háborús felek magatartását és szavatolta a segítséget nyújtók semlegességét, az egyes államok képviselői 1864. augusztus 22-én írták alá, majd az egyezményt ratifikálták az aláíró országok parlamentjei. E dokumentum ma is a humanitárius jog alapja.
A mozgalom gyorsan terjedt a világ országaiban. A nemzeti társaságok tevékenységének összehangolása érdekében szükségessé vált egy koordináló szervezet létrehozása, e célból alakult meg 1919-ben a Vöröskereszt és Vörösfélhold Társaságok Ligája, a mai Vöröskereszt és Vörösfélhold Társaságok Nemzetközi Szövetsége (IFRC). (Mivel a mozgalom kiterjedt az iszlám országokra is, az eredeti jelkép kiegészült a vörös félholddal.) A föderáció székhelye Genfben, a semleges Svájcban van, de szerte a világon rendelkezik regionális képviseletekkel (1997 óta Budapesten is) a ma már 186 országban tevékenykedő szervezetek munkájának segítésére. Ugyancsak genfi székhellyel működik a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC), amely a svájci semlegesség alapján közvetít a konfliktusokban és felügyeli a humanitárius jogok betartását, köztük a hadifoglyok, a sebesültek, a letartóztatottak, a polgári lakosság, a kulturális és az egészségügyi intézmények védelmét. Ugyancsak az ICRC felügyeli, hogy a nemzeti társaságok tevékenységében érvényesüljön a mozgalom hét alapelve: az emberiesség, a pártatlanság, a semlegesség, a függetlenség, az önkéntesség, az egység és az egyetemesség.
Henri Dunant (aki egyik alapítója volt az Interparlamentáris Uniónak is) tevékenysége elismeréseként 1901-ben Nobel-békedíjat kapott, az általa alapított nemzetközi vöröskereszt pedig eddig háromszor (1917-ben, 1944-ben, majd 1963-ban) részesült ebben az elismerésben.
Magyarország 1881-ben csatlakozott a vöröskereszt-mozgalomhoz, és 1919-es alapítása óta tagja a nemzetközi szervezetnek. Az Országgyűlés 1993. március 30-án törvényt hozott a Magyar Vöröskeresztről, mint „nemzeti humanitárius társadalmi szervezetről”. Napjainkban egyeztető tárgyalások folynak az idén húszéves törvény módosításáról, korszerűsítéséről.
A világnapot 1948-tól nemzetközi vöröskeresztes napként ünnepelték, 1984 óta a neve hivatalosan a vöröskereszt és vörösfélhold világnapja.
