Csepel.info

Gyurcsány: “Semmiképpen nem átengedni a hatalmat!”

Inforadio.hu, Népszabadság

Három személyt nevezett meg az MSZP elnöksége mint számukra elfogadható miniszterelnök-jelölteket.

Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője az InfoRádió Aréna című műsorában mondta el, hogy a párt elnökségi ülését követően Glatz Ferencet, Surányi Györgyöt és Vértes Andrást nevezték meg lehetséges miniszterelnök-jelöltként. (Az Arénát itt hallgathatja meg.)

Az MSZP elnöksége azt javasolja, hogy e három személlyel és e három személyről kezdődjenek el a hivatalos konzultációk – fogalmazott Gyurcsány Ferenc, pártelnök.

Mint mondta, az elmúlt három nap tájékozódó megbeszéléseit követően azt látják, hogy e három ember közül “valaki biztosan megkaphatja az ahhoz szükséges támogatást, hogy Magyarország következő miniszterelnöke legyen”.

Glatz Ferenc

1941. április 2-án született Széchenyi-díjas történész, egyetemi tanár. 1964-ben diplomázott az ELTE történelmi szakán. 1965-ben a Századok c. folyóirat szerkesztőségi titkáraként kapott állást, majd 1968-ban az MTA Történettudományi Intézetének lett munkatársa. 1975 és 1976 között csoportvezető, majd 1985-ig histográfiai és módszertani osztályvezető volt. 1986-ban kinevezték az intézet tudományos igazgatóhelyettesévé, 1988-ban annak igazgatójává.

1996-ban a Magyar Tudományos Akadémia elnökévé választották. Egészen 2002-ig volt az MTA elnöke. 2004-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét kapta, három évvel később pedig Prima Primissima díjban részesült. 2005-ben neve felmerült a lehetséges köztársaságielnök-jelöltek között. Részt vett a Reformszövetség megszervezésében.

Surányi György

1954. január 3-án született Budapesten. A közgazdász-bankár a rendszerváltás után a Magyar Nemzeti Bank első elnöke volt 1990 és 1991 között, majd később még egyszer, 1995 és 2001 között töltötte be a jegybankelnöki pozíciót.

1977-ben végzett a Marx Károly Közgazdaságtudományi (ma Corvinus) Egyetemen, ahol két évvel később doktori, 1996-ban pedig nagydoktori címet szerzett.

1977 és 1986 között a Pénzügykutató Intézet kutatója és osztályvezetője volt és együtt dolgozott többek között Bokros Lajossal, Szalai Erzsébettel, Kupa Mihállyal és Lengyel Lászlóval. Ezután 1987-ig a Világbank konzulenseként dolgozott Washingtonban. 1988 és 1989 között a miniszterelnök tanácsadója volt, innen lett 1990-ben jegybankelnök.

1992-ben a CIB Bank vezérigazgatója lett egészen újabb jegybankelnöki kinevezéséig, 1995-ig. Az MNB élére Horn Gyula akkori szocialista kormányfő jelölte. 2001-ben, jegybankelnöki periódusának lejárta után ismét a CIB Bankhoz került vissza, amelynek azóta is az elnöke. A bankirányítás mellett tanít a Corvinus és a Közép-európai Egyetemen.

2006-ban Gyurcsány Ferenc felkérésére Bogsch Erikkel és Simor Andrással részt vett az Európai Bizottságnak benyújtott konvergenciaprogramot véleményező Konvergencia Tanácsban.

Vértes András

1951. szeptember 13-án született. 1975-ben közgazdászként végzett a Marx Károly Közgazdaságtudományi (ma Corvinus) Egyetemen. 1975 és 1981 között a Gazdaságkutató Intézet beruházási és kereskedelmi csoportvezetőjeként tevékenykedett, 1981 és 87 között pedig az Országos Tervhivatal főosztályvezetője. 1987-től öt éven keresztül a Gazdaságkutató Intézet igazgatója, 1992-től 1998-ig a GKI Gazdaságkutató Rt. elnök-vezérigazgatója, 1998-tól pedig a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke.

Forrás: Inforadio.hu

Wall Street Journal: Inkább új választás, mint tehetetlen kormány

Egy új választás és egy új kormány jobb lehet, mint egy béna kacsa miniszterelnök – írta mai számában a The Wall Street Journal. A tekintélyes üzleti lap nem hagyta ki a hungry-Hungary szójátékot annak kapcsán, hazánknak szüksége lesz-e további pénzügyi forrásokra.

“Az Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az EU dollármilliárdokra rúgó segítségével stabilizálták a forintot és a helyi bankrendszert. Magyarország néhány hónapig elevickélhet még így. Ha további nemzetközi támogatásra lesz szüksége, ezt valószínűleg megkaphatja. De bármilyen további segítség részben Magyarország a reform iránti elkötelezettségétől függ majd. Egy új választás és új kormány jobb lehet, mint egy béna kacsa miniszterelnök” – írja keddi, “Vezetőre kiéhezve Budapesten” című jegyzetében a The Wall Street Journal, nem hagyva ki a szokásos hungry-Hungary (éhes-Magyarország) szójátékot.

Az írás lélegeztetőgépnek nevezi az IMF készenléti hitelkererét, a leendő kormányfő fő feladatának pedig az államháztartás kiadásainak lefaragását nevezte, annak érdekében, hogy a költségvetési hiányt le lehessen szorítani a GDP 3 százalékára.

“Az ország most sokkal súlyosabb kiigazítás előtt áll, mint amekkorát a 3 százalékos csökkenéssel kalkuláló jelenlegi büdzsé, illetve az IMF és az Európai Unió vetített előre, amikor 2008 végén 25 milliárd dolláros hitelkeretről állapodtak meg Magyarország javára. Budapestnek 1,4-2,3 milliárd dolláros költségvetési lefaragásra lehet szüksége, hogy az IMF által szükségesnek tartott szinten tartsa a deficitet. Óriási politikai kihívást jelent a nagy lefaragások végrehajtása, miközben nő a munkanélküliség.” – írja a lap.

Forrás: Népszabadság

Gyurcsány: “Semmiképpen nem átengedni a hatalmat!”

Saját blogjának legfrissebb bejegyzésében Gyurcsány Ferenc az előrehozott választások ellen kampányol. A demokrácia nevében jelenti ki, hogy semmiképpen nem szabad átengedni a hatalmat. Szerinte a demokrácia védelmében van szükség a Fidesz javaslatának kivédésére, miközben mások mellett Medgyessy Péter is azt mondja: demokratikusabb lett volna, ha Gyurcsány lemond.

Miközben a felmérések szerint a választók többsége a Fideszt támogatja, és előrehozott választást szeretne, Gyurcsány Ferenc blogjában amellett érvel, hogy a demokrácia érdekében minden eszközzel fel kell lépni az új választásokkal szemben.

Mint írja: “a demokráciának, a demokratikus versengésnek, a választásnak nemcsak formai kellékei vannak. Azaz az általános és egyenlő választójog, vagy a tisztességesen lebonyolított választás mellett az is a feltétele, hogy az emberek tudják, miből választanak. Miből, mondom, és nem kik közül! Márpedig ma nem tudják, mit kínál nekik a legnagyobb ellenzéki párt, hiszen eddig semmi mást nem mutatott, mint az egyébként valóban meglévő aggodalmakra, a változásoktól való félelemre próbált nagyon egyszerű, empatikus, de hamis válaszokat adni.”

Az érvrendszer másik pilléréhez Gyurcsány Ferenc azt a társadalmi problémát igyekszik felhasználni, amely éppen az általa vezetett kormány idején alakult ki. A távozása ellenére a hatalmat az MSZP számára megtartani próbáló kormányfő így vélekedik a demokráciáról:

“A demokratikus értékek védelme, a demokratikus kultúra gyakorlása szempontjából az, amit a Fidesz képvisel, nem egyszerűen elfogadhatatlan, hanem Magyarország számára közveszélyes. Amikor a jobboldal nagyobbik része ellenségként, mi több, selejtként tekint a baloldalra, akkor egy ilyen politikával szemben küzdeni kell, tisztességes, alkotmányos módon, de semmiképpen nem átengedni neki a hatalmat!”

Gyurcsány Ferenc abban bízik, hogy az eredeti menetrend szerinti választásokig sikerül megfordítani a választói hangulatot, amely most a jobboldal számára kedvező. Lemondása után így összegzi pártelnöki teendőinek kényegét:

“A választásokig meg kell értetni az emberekkel nekünk, baloldali és liberális politikusoknak, hogy amit a Fidesz képvisel, az a magyar demokratikus normalitás sérelmére elkövetett politikai tisztességtelenség. Amit tesznek, asszisztálás a félelemkeltés, gyűlöletszítás, az erőszak térnyeréséhez.”

Forrás: Inforadio.hu

A témához kapcsolódó cikkek:

Surányi Gyurcsányékról: “A kormány mély válságba viszi az országot”

Közel áll az MSZP-hez Vértes András

Glatz Ferenc a wikipédián

This entry was posted on 2009. március 25. szerda at 07:13 and is filed under Pártok. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.