Csepel.info

Magyar túlélő beszélt az afganisztáni kórház lebombázásáról

Index, Csepel.info

Barack Obama teljes kivizsgálást ígért azzal az amerikai hadsereg által kivitelezett bombázással kapcsolatban, amely alatt több bombatalálat ért egy Orvosok Határok Nélkül nevű szervezet által működtetett kórházat is az afganisztáni Kunduzban. 19-en meghaltak, amiből 12-en orvosok, ápolók voltak, heten pedig páciensek, valamint több mint 30-an megsérültek, írja a BBC. Az ENSZ főtitkára megbocsájthatatlannak nevezte az esetet, az amerikai hadsereg szóvivője “járulékos veszteségről” beszélt.

Az Egyesült Államok hadserege a 2001. szeptember 11-i terrortámadás óta több ezer ártatlan embert gyilkolt meg “járulékos veszteségként”, az Egyesült Államok által kirobbantott háborúkban több százezren veszítették életüket, míg tízmilliók veszítették el egzisztenciájukat, otthonaikat, sebesültek, rokkantak meg gyógyíthatatlanul. Felelős természetesen nincs.

Az Orvosok Határok Nélkül saját Twitterén osztott meg fotókat a kórházról bombázás után. A kórházban dolgozott egy magyar ápoló, ő mondta el, hogyan élte meg a bombázást. A szervezet egyébként 1980 óta működtet kórházakat Afganisztánban, kizárólag civil adományokból, és segítségből működik, pénzt egyetlen kormánytól sem fogad el.

Jecs Zoltán Lajos a biztonsági szobában aludt, amikor hajnal kettőkor hatalmas robbanás hangjára ébredt. Az első pillanatban nem értette, mi történik, mert bár hallottak már sok bombázást, de mindig a távolban, ez azonban iszonyatosan hagos, erős és közeli hang volt. Hatalmas por volt mindenhol, és káosz, mindenki próbálta kitalálni, mi történt, és közben újabb bombák csapódtak be.

Húsz vagy harminc perc múlva hallotta, ahogy a nevét mondja valaki; az egyik nővér volt. Amikor meglátta, látta, hogy a nővér támolyog, súlyos sérülései vannak, az egész testét vér borítja. A férfit teljesen sokkolta, ami történt, csak állt, és még mindig nem tudta felfogni, mi történt. A nővér segítséget kért, és bár megtettek mindent, amit csak tehettek, de a biztonsági szobában nem volt meg minden szükséges eszköz, és morfium sem volt.

Nem emlékszik pontosan, hogy meddig, de legalább fél órán át tartott a bombázás, mire vége lett. Akkor kimentek az udvarra megnézni a kórházat, és azt látták, hogy szinte az egész romokban hever, és lángokban áll. Aztán elindultak túlélőket keresni. Lassan mindenki, aki túlélte előkerült, előjött onnan, ahol meghúzta magát.

Az egyik égő épületbe benézve azt látták, ahogy a betegek a saját ágyukban égnek. Aztán a műtőt nézték meg, ahol elvileg a munkatársaik dolgoztak. A műtőasztalon holtan feküdt a páciens a romok közepén. Az az épületszárny viszont, ahol a fekvőbetegek voltak szerencsére érintetlen maradt, mindenki túlélte, ahogy a közeli biztonsági helyen is a kollégák azon része, aki oda tudott befutni.

Ezután visszamentek az irodába, és gyorsan vévigvették, kik maradtak életben, az életben maradt orvosok, ápolók, hogyan osszák fel a feladatokat. Rögtön ott az iroda asztalán azonnal meg kellett műteniük egyik orvos kollégájukat, de sajnos már nem segíthettek rajta, meghalt.

Az egész helyzet nagyon kemény volt, ahogy láttuk a kollégáinkat haldokolni. Előző este még arról beszéltem a gyógyszerészünkkel, hogy mire van szükségünk, most pedig itt fekszik holtan az irodában
− mesélte az ápoló.

Több kollégája akkora sokkot kapott, hogy nem tudta abbahagyni a sírást, néhányan képtelenek voltak bármit is csinálni, lefagytak. Akik jobban voltak próbálták megnyugtatni őket, miközben ellátták azokat, akiket lehetett.

„Május óta dolgozom itt, láttam más sok durva helyzetet, de az, amikor a saját barátaidról, kollégáidról van szó, az egészen más” − mesélte.

A bombázás kapcsán az amerikai elnök arról beszélt, hogy részletesen ki fogják vizsgálni, mi történt. A hadsereg szóvivője elismerte, hogy légitámadásokat hajtottak végre a térségben, illetve, hogy a bombázás okozhatott járulékos veszteséget egy egészségügyi intézményben. Az afgán belügyminiszter szerint 10-15 fegyveres rejtőzködhetett a kórházban, a tálibok viszont tagadják, hogy fegyvereseik lettek volna a kórházban, és a barbár amerikai hadseregről beszélnek.

Kunduzt szeptember végén foglalták el a tálibok, akiknek ez volt az első ilyen sikerük azóta, hogy 2001-ben az amerikai beavatkozás megtörte a hatalmukat. Az afgán kormányerők már másnap elkezdte a visszafoglalást. Kunduz stratégiailag fontos célpont, hiszen közlekedési csomópontként funkcionál az ország északi pontjai felé, a táliboknak pedig azért is fontos, mert a kormányuk megdöntése előtt ez volt az északi támpontjuk.

Forrás: Index

This entry was posted on 2015. október 4. vasárnap at 11:34 and is filed under Külföld. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.