2007. szeptember 19. Népszabadság
A legkoszosabb tíz a világban, a legkoszosabb öt Magyarországon címmel készített a Népszabadság egy összeállítást, melyben sajnos a Duna budapesti szakasza előkelő helyen szerepel. A cikkhez kiegészítésül hozzá tartozik, hogy a budapesti Duna-szakasz legkoszosabb része éppen a XXI-XXII. kerület partjai közötti rész.
A legpiszkosabb tíz a világban, a legkoszosabb öt Magyarországon
Az angol Blacksmith Intézet ismét közzétette a világ legszennyezettebb térségeinek rangsorát. A tízes listán a tavalyihoz képest alig van változás. A Népszabadság elkészítette a legszennyezettebb hazai területek listáját.
A globális szennytoplistát az Azerbajdzsánban található Szumgajit vezeti: itt 275 ezer ember egészségét fenyegeti közvetlen kockázat egy volt szovjet gyártelep hátrahagyott vegyi anyagai és fémszennyezése miatt. A második helyre az indiai Sukinda került, itt több mint 2,5 millió ember életét veszélyezteti a bányászat és az ércfeldolgozás során a talajba, a talajvízbe és a levegőbe kerülő többféle mérgező nehézfém. A kínai Tiencsin új név a listán, a “bronzérmes” város közelében lévő ólombánya 140 ezer ember életét keseríti (és vélhetően rövidíti) meg. A lista további helyeit kínai, indiai, oroszországi, ukrajnai, zambiai és perui területek foglalják el vegyi, bányászati és fémipari eredetű szennyezések miatt. A feltárt esetek súlyosságára jellemző, hogy a világ eddigi legkiterjedtebb atombalesetéről hírhedtté vált, ma is súlyosan sugárszennyezett Csernobil csak a negyedik.
Helye van a listán a Sajó völgyének, ahol az ipari szennyezés határozza meg a környezet állapotát. A térségben négy erőmű, két cementgyár és több kohászati, gépgyártási, bányászati üzem is található, s itt működik a hazai vegyipar három jelentős gyára (Kazincbarcika, Tiszaújváros, Sajóbábony) is. Maga a folyó az ipar egy részének eltűnése miatt jórészt már feléledt, a meddőhányókkal és vegyszerlerakatokkal terhelt térség megtisztítása azonban még várat magára. A legszennyezettebb vidékek közé tartozik Dunaújváros és környéke, ahol a kohászati és a kapcsolódó üzemekben évente tízezer tonna szilárd, por, iszap vagy folyadék állapotú veszélyes hulladék keletkezik. A térségben hatalmas (pontosan még fel nem tárt) mennyiségű salak és meddő vár a sorsára. Várpalota és térsége szintén a kohászati, illetve a bányászati tevékenység káros mellékhatásai miatt szerepel az összeállításban. A jórészt már felszámolt iparú terület megtisztítása a japán hitelnek nevezett környezetvédelmi segélycsomag révén már megkezdődött. A mecseki uránbánya tájsebeinek és meddőjének eltüntetése az ország legnagyobb környezeti rehabilitációs projektje. Itt található Komló is, amely elsősorban a szénbányászat hagyatékával küzd.
“Versenyen kívül” érdemes megemlíteni, hogy a legnagyobb kiterjedésű – és a Duna után a legdrágábban megtisztítható – szennyezett zónát a MÁV vonalhálózata jelenti (ebbe a körbe 67 különálló, jórészt olajszármazékokkal és vegyszerekkel átitatott talajú terület tartozik).
