Csepel.info

Index

Az 1969-ben készült, de csak tíz évvel később bemutatott A tanú Kossuth-díjas rendezője 81 évesen halt meg. Bacsó betegsége ellenére is dolgozott, utolsó filmjét Majdnem szűz címmel tavaly fejezte be. Az idei filmszemlén életműdíjat kapott, az átadáson elnézést kért, hogy túl szomorú filmeket készített.

Életének 81. évében, szerdán elhunyt Bacsó Péter Kossuth-díjas filmrendező, tudatta a Magyar Filmművészek Szövetsége.

Bacsó 1928. január 6-án született Kassán, a háború után 1946-ban jelentkezett a Színház és Filmművészeti Főiskolára, először dramaturgként és forgatókönyvíróként dolgozott, majd 1963-ban rendezte első filmjét, a Nyáron egyszerűt. 1969-ben rendezte legendás filmjét, A tanút a Rákosi-éra koncepciós pereiről. A film tíz évig dobozban maradt, csak 1979-ben mutatták be, az 1981-es cannes-i fesztiválon pedig nagy sikert aratott.

1994-ben forgatta A tanú folytatását, a Megint tanút a rendszerváltás anomáliáiról, és egészen haláláig dolgozott. 2005-ben a De kik azok a Lumnitzer nővérek? című vígjátékkal tért vissza, és 2008-ban a Majdnem szűz című filmet forgatta. Utoljára az idei filmszemle nyitóünnepségén jelent meg nyilvánosan, az életműdíjat vette át: “Döbbenten tudtam meg, hogy életműdíjjal foglalkoztam, pedig soha nem akartam mást csinálni, csak filmeket. Eszembe nem jutott, hogy életművel bíbelődjek” – mondta az emelvényen.

“Nem figyeltem arra, hogy esek hasra”

Utolsó filmjének, a Majdnem szűznek a bemutatóján interjúztunk Bacsó Péter rendezővel a beharangozott visszavonulásáról.

– Sándor Páltól hallottuk az előbb, hogy ön mindig ezt mondja, hogy ez lesz az utolsó filmje.

– Nézze, most tényleg komolyan gondolom. Látják, alig bírtam felmenni a színpadra, olyan fájdalmaim vannak. Mentálisan nem érzem magam lemaradottnak, bár senki nem ismeri be magának, hogy hülyül. Ez a film, mint minden filmem, számomra egy szenvedélybetegség: amikor forgattam, nem figyeltem arra, hogy hogy esek hasra, hogy hogy botozok oda a szituációhoz, az egy delíriumos állapot. De amikor az ember már túlvan a filmen, akkor az öregkori fájdalmak előtörnek.

– Miben más most a filmek helyzete a 69-es A tanú óta?

– Ma egy film ha nem kerül be egy multiplexmoziba, akkor, mint egy vízcsepp a napon, úgy tűnik el. Régen volt a filmnek társadalmi súlya, értéke, holdudvara. Ma erről szó sincs.

– Ön miben változott?

– Úgy érzem, ugyanaz vagyok, aki voltam. A Majdnem szűzben is saját klasszikus narratívaelképzelésemet bonyolítottam le. Egy világosan követhető mesét minden művészkedés, minden időjáték nélkül próbáltam meg megjeleníteni egy olyan főhőssel, aki gyarló, esendő, de akinek drukkolni lehet végig, akit szeretni lehet. Én ezt tartom a filmcsinálás alfájának és omegájának.

Forrás: Index

Bacsó Péter (Kassa; 1928. január 6. – Budapest; 2009. március 11.) magyar filmrendező. Kassán született, a családja az 1940-es években költözött Budapestre, ő itt fejezte be a gimnáziumi tanulmányait. 1946-ban felvételizett a Színház- és Filmművészeit Főiskolába, ahol 1950-ben kapott diplomát. Kezdetben dramaturgként és forgatókönyvíróként dolgozott, első rendezése az 1963-as Nyáron egyszerű című film volt. 1969-ben rendezte a legendás A tanú című filmet, amely az 1950-es évek koncepciós pereit elevenítette fel. A film túlzottan merész volt az akkori kultúrpolitikának, ezért egészen 1979-ig be sem mutatták, de az 1981-es cannes-i filmfesztiválon nagy sikert aratott, mára pedig kultuszfilm lett Magyarországon.

Munkásságáért 1985-ben Kossuth-díjjal jutalmazták. Szinte halála napjáig dolgozott, 2005-ben a De kik azok a Lumnitzer nővérek? című vígjátékot, 2008-ban pedig a Majdnem szűz című filmet forgatta.

Díjai

* 1968 Balázs Béla-díj
* 1972 Érdemes Művész
* 1983 Kiváló Művész
* 1985 Kossuth-díj
* 1998 A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje
* 2002 A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal /polgári tagozat/
* 2009 A Magyar Filmszemle életműdíja

Filmjei

* 2008 Majdnem szűz (rendező, forgatókönyvíró)
* 2005 De kik azok a Lumnitzer nővérek? (rendező)
* 2003 Lili (forgatókönyvíró)
* 2002 A tanú én vagyok (szereplő)
* 2001 Hamvadó cigarettavég (2001) rendező , forgatókönyvíró
* 1997 Helló, Doki (rendező, író)
* 1996 Balekok és banditák (rendező, forgatókönyvíró)
* 1994 Kis Romulusz (rendező)
* 1994 Megint tanú (rendező, forgatókönyvíró)
* 1992 Live Show (rendező)
* 1991 Magyar rekviem (producer)
* 1991 Sztálin menyasszonya (rendező)
* 1988 Titánia, Titánia II (rendező, forgatókönyvíró)
* 1985 Hány az óra, Vekker úr? (rendező, forgatókönyvíró)
* 1983 Te rongyos élet (forgatókönyvíró, rendező)
* 1982 Sértés (rendező, forgatókönyvíró – Vaszilij Makarovics Suksin három elbeszélése alapján)
* 1981 Tegnapelőtt (forgatókönyvíró, rendező)
* 1980 A svéd, akinek nyomaveszett (rendező, forgatókönyvíró)
* 1979 Ki beszél itt szerelemről?! (forgatókönyvíró, rendező)
* 1978 Áramütés (rendező, forgatókönyvíró)
* 1977 Riasztólövés (forgatókönyvíró, rendező)
* 1977 Egy erkölcsös éjszaka (forgatókönyvíró)
* 1976 Zongora a levegőben (rendező, forgatókönyvíró)
* 1975 Ereszd el a szakállamat! (forgatókönyvíró, rendező)
* 1974 Macskajáték (dramaturg)
* 1974 Szikrázó lányok (rendező, forgatókönyvíró)
* 1973 Harmadik nekifutás (forgatókönyvíró, rendező)
* 1972 Forró vizet a kopaszra! (rendező, forgatókönyvíró)
* 1971 Jelenidő (forgatókönyvíró, rendező)
* 1970 Szerelem (dramaturg)
* 1970 Kitörés (rendező, forgatókönyvíró)
* 1969 A tanú (rendező, forgatókönyvíró)
* 1969 Isten hozta, őrnagy úr! (dramaturg)
* 1968 Fejlövés (forgatókönyvíró, rendező)
* 1967 Nyár a hegyen (rendező, forgatókönyvíró)
* 1965 Szerelmes biciklisták (forgatókönyvíró, rendező)
* 1963 Nyáron egyszerű (rendező, forgatókönyvíró)
* 1961 Két félidő a pokolban (forgatókönyvíró)
* 1961 Megszállottak (dramaturg)
* 1960 Fűre lépni szabad (forgatókönyvíró)
* 1959 Merénylet (forgatókönyvíró)
* 1959 Gyalog a mennyországba (forgatókönyvíró)
* 1958 Ház a sziklák alatt (dramaturg)
* 1958 Édes Anna (forgatókönyvíró)
* 1956 Mese a 12 találatról (forgatókönyvíró)
* 1954 Liliomfi (dramaturg)
* 1954 Simon Menyhért születése (dramaturg)
* 1953 Ifjú szívvel (forgatókönyvíró)
* 1953 A harag napja (dramaturg)
* 1952 Nyugati övezet (forgatókönyvíró)
* 1949 Szabóné (forgatókönyvíró)

Forrás: Wikipedia

This entry was posted on 2009. március 11. szerda at 22:05 and is filed under Kultúra. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.