INDEX
A Corvinus népszerű szakjain 460 pont kellett az 500-ból. Az orvosi karok közül a SOTE-ra kellett a legtöbb pont, 435, Szegedre 413 ponttal lehet bejutni. Az ELTE pszichológia szakára 445 pontot kellett elérni, holott itt előzetesen 420-ban határozták meg a központi limitet. Idén is a legtöbben gazdálkodási és műszaki szakokra jelentkeztek, de most népszerű az óvópedagógus képzés is, amire az ELTE-re 308 ponttal be lehet jutni. A jogászképzésre Miskolcon, Győrben és Pécsen magasabb volt a pontszám mint az ELTE-n.
Este nyolckor kihirdették az idei felvételi ponthatárokat. A most megjelent ponthatárokból az látszik, hogy a Corvinus népszerű szakjaira csak magas pontszámmal lehetett bekerülni – szinte mindenhol 460 vagy ennél több kellett a bejutáshoz. Az általános orvosi szakok közül idén is Semmelweis Egyetemre kellett a legtöbb pont, 435. Szegeden 413, Debrecenben 406, Pécsen 403 a határ. A Semmelweis Egyetemen a fogorvos- és a gyógyszerészképzés ponthatárai is emelkedtek: a fogorvosi karra 429, a gyógyszerészre 385 pont kellett.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen idén a legmagasabb ponthatár 492 volt, amit az angol nyelv és kultúra–német és nemzetiségi német nyelv és kultúra osztatlan tanári szakra kellett elérni. 14 szakon volt szükség 450-nél több pontra a sikeres felvételihez, közölte az egyetem.
A jogi karokra az ELTE-n, a Pázmányon, Debrecenben és Szegeden 460 pont kellett, a Miskolci Egyetemre viszont 462, a Széchenyi Egyetem jogi karára 464, a Pécsi Tudományegyetem jogászképzésére pedig 472 ponttal lehetett csak bejutni. A magasabb pontszámokat az okozhatja, hogy utóbbi helyeken kevesebb állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg.
Idén már összesen 41 szakon határoztak meg előre központi ponthatárt. Aki ezt nem éri el, az csak fizetős képzésre kerülhet be. A szabályozás célja, hogy egyes népszerű szakokon az állami ösztöndíjasok létszámának korlátozásával fogják vissza a költségvetési kiadásokat (aki nagyon be akar ide jutni, az tehát fizessen érte). Az állam a másik oldalon a számára fontos képzéseknél magasabb keretszámokat finanszíroz, így például több tandíjmentes hely van a tanárképzésben, a természettudományos-, műszaki-, egészségtudományi-, és agrárképzéseken.
Ezen a 41 szakon az igazán népszerű egyetemek népszerű képzésein végül jóval magasabb is lehet a ponthatár, ha a jelentkezők jó felvételi eredményeket érnek el. Ezt az idei számok is igazolják. Az orvosi karokon például 380 volt az előre kitűzött központi ponthatár. Ehhez képest mind a négy karon 400-nál több ponttal lehetett csak bejutni. Az ELTE pszichológia szakára a meghirdetett 420 pont helyett 445, szociológia szakára 300 pont helyett 390 pont kellett. Az anglisztika szakokon a központilag kitűzött ponthatár 310 volt, ehhez képest mindegyik egyetemre ennél jóval magasabb pontszámmal lehetett csak bekerülni: az ELTE-re például 421 ponttal.
Bár a Corvinus Egyetem a nagy közkedveltségnek örvendő turizmus-vendéglátás szakon nem emelhette az állami ösztöndíjas helyek számát, most is sokan próbáltak oda bejutni. Ezen a szakon a központilag meghatározott limit 428 volt, de a Corvinuson ehhez 439 pont kellett.
A hivatalos ponthatárok először a Felvi.hu-n váltak elérhetővé. Ezzel egy időben megjelentek a pontszámok az okostelefonos appokon, akik pedig regisztráltak, sms-ben is értesítést kapnak az eredményükről.
A ponthatárokat egy informatikai algoritmussal határozzák meg. Megnézik, hány szabad hely vagy a felsőoktatási intézmények szakjain, hányan jelentkeztek ezekre és ők milyen pontszámot értek el. Ez alapján sorolják be a felvételizőket a helyekre. A magasabb vagy alacsonyabb ponthatár egy-egy szakon önmagában nem sokat jelent. Ahol sok helyet hirdettek meg, vagy amelyik képzés nem olyan népszerű, oda gyakran alacsonyabb pontszámmal is be lehet kerülni. Jellemző azért, hogy azokon a szakokon, ahol sokszoros a túljelentkezés, nagy a verseny, ott magasabbak lehet a bekerülési korlát.
Tavaly a legmagasabb ponthatár az ELTE 11 féléves, osztatlan tanárképzésén, a matek-spanyol szakon volt, ahova 478 pont kellett, erre a szakra azonban mindössze egyetlen embert vettek fel. Magas volt még a ponthatár a Pázmány Péter Katolikus Egyetem történelem-állampolgári ismeretek-latin tanári szakjára (476) és a Corvinus önköltséges kereskedelem és marketing képzésére (470).
Tavalyhoz képest az egyetemre készülők száma néhány százzal csökkent: 105 616-an jelentkeztek a felsőoktatásba. A csökkenés 2013-ban volt látványos, amikor jelentősen csökkenteni akarták a tandíjmentes helyek számát. Akkor 100 ezer alá esett ez a szám. Az egyetemeknek ezzel együtt számolnia kell azzal, hogy a 2000-es években jellemző 140-150 ezres jelentkezési számok már nem térnek vissza, azaz drasztikusan csökken a hallgatók száma. 2014-ben az alap- és osztatlan képzésen tanulók 38 százaléka fizetett tandíjat.
Az idei jelentkezők közül 68 597-en első helyen alapképzést jelöltek meg, osztatlan mesterképzést 10 391-en, felsőoktatási szakképzést pedig 5388-an. A felsőfokú végzettséggel rendelkező felvételizők közül valamivel több mint 21 ezren mesterképzésre jelentkeztek első helyen.
A legtöbben műszaki képzésre adták be a jelentkezési lapjukat: ide jelentkezett a diákok 16 százaléka. A gazdaságtudományi képzésre a felvételizők 15 százaléka, a pedagógusképzésre 12 százaléka szeretne bejutni.
Ha a legnépszerűbb szakokat az összes oda jelentkező száma alapján nézzük, akkor az első három helyen a gazdálkodási és menedzsment, a gépészmérnöki és a mérnökinformatikus képzés áll.
A szakokat az alapján is rangsorolni szokták, melyikre adják be legtöbben első helyen a jelentkezésüket (mindenki legalább három helyre jelentkezhet). Az első helyes jelentkezés valódi elhatározást jelent, a diákok erre a szakra szeretnének leginkább bejutni. Ez alapján is a gazdálkodás és menedzsment szak az első, de a második helyre itt az óvodapedagógus képzés jött fel, a harmadik a gépészmérnök szak. Utánuk a mérnökinformatikus és jogász szakok következnek.
Idén is a legtöbben az Eötvös Loránd Tudományegyetemre, a Szegedi Tudományegyetemre és a Debreceni Egyetemre szeretnének bejutni, de ez nem véletlen, mert ezek az egyetem hirdették meg a legtöbb szakot és helyet.
Azt, hogy kit hova vettek fel, a diákok az e-felvételi rendszeren belül letölthető besorolási döntésből tudhatják meg. Amint a határozat elérhetővé válik, az Oktatási Hivatal e-mailben is értesíti a felvételizőket, legkésőbb augusztus 5-ig. Akiket felettek, azokat az egyetem vagy főiskola levélben is értesíti. Ezek az értesítések tartalmazzák a beiratkozással kapcsolatos információkat.
Akit sehova nem vettek fel, az a pótfelvételi eljárásban jelentkezhet újra még augusztusban. Ebben az eljárásban azokat a helyeket hirdetik meg, amelyeken még vannak szabad helyek.
Ha jót akartok gyerekek nem mentek továbbtanulni. Semmivel sem lesztek többek,és elmegy 5év a semmire. Éljetek,utazzatok,ismerkedjetek más emberekkel. Menjetek el dolgozni,spóroljatok és alapítsatok családot. Sosem fogtok egy munkahelyen megmaradni itt a lenyugvó keleten, és a diploma ma kalap szart sem ér. Magatoknak éljetek ne annak,amit elvárnak tőletek. Szarni mindenkire.SZABADSÁG!!!
Kelet tovább él, mint a mocskos halódó Nyugat. Még ha a mi nihilista fiataljaink és öregjeink oda is települnek!