Népszabadság
Ha 2010-re minden fővárosi lakást rákötnek a közcsatornákra, eltűnhetnek Budapestről a méregdrágán dolgozó szippantós autók. A dél-budai régió szennyvíztisztításával együtt, 62 milliárdos fejlesztéssel 330 kilométernyi csatornát fektetnek le.
Többéves késés és az eredeti tervek alapos átszabása után jövőre várhatóan elkezdődik az a beruházássorozat, amellyel 2010-re megvalósul a főváros teljes körű csatornázottsága, s a szennyvizek százszázalékos biológiai tisztítása. Ha az összes budapesti háztartást rákötik a közhálózatra, negyvenegyezer embernek csökkenhet akár több ezer forinttal is a havi rezsidíja, ugyanis jelenleg a kerti emésztők után külön talajterhelési díjat kell fizetni, ráadásul a szippantásos elszállítás a csatornadíj többszörösébe kerül. Épp ezért sokan a talajba szivárogtatják a szennyvizüket, ez illegális és környezetszennyező. Az összesen 21 kerületre kiterjedő fejlesztés jelentőségét mutatja, hogy nagyjából annyi embert érint, ahányan egy kisebb méretű kerületben élnek. Nemcsak a peremvidékek évtizedes lemaradását kell pótolni, hanem ki kell elégíteni a rengeteg új parcellázás miatt megnőtt igényeket is – összesen 330 kilométernyi új csatornával, s 13 átemelővel.
A 62 milliárdos fejlesztés európai uniós pályázati anyagának első részét Budapest a közelmúltban juttatta el Brüszszelnek. A második tenderanyag lesz az úgynevezett költség-haszonelemzés, ettől függ majd, 50 és 85 százalék között mekkora támogatási összeg nyerhető el a közösség kohéziós alapjától. Így legkevesebb 31, legfeljebb 46,4 milliárd forinthoz juthat Budapest. A főváros egyébként ehhez az elemzéshez hozzácsatol egy másik átdolgozott projektet is, az időközben elvetett dél-budai regionális szennyvíztisztító más módon megvalósuló elemeit.
Az egyik legelmaradottabb térség a XVIII. kerület, ahol a háztartások 60 százalékát kell bevonni a vezetékes rendszerbe. Ehhez “első körben” csaknem 42 kilométernyi csatornát fektetnek le. Ugyanitt továbbiakra is szükség lesz, ám a második ütem a soroksári fejlesztésekkel összevonva történik, együttesen 60 kilométernyi csőrengeteggel. Érdekesség, hogy a II. és a III. kerületben összesen ugyanannyi, mintegy 37 kilométernyi vezetéket kell lefektetni, mint a X., a XVI. és a XVII. kerületben együttvéve. Még megdöbbentőbb adat, hogy csak a dél-budai területeken a következő két évben több mint száz kilométernyi főgyűjtőt, s közcsatornát kell lefektetni.
Jól látszik tehát Budapest jelentős fejlesztési igénye, ám az óriásberuházás az égető kényszer, s a többszöri nekirugaszkodás ellenére 2006-ig az előkészítésnél lényegében nem jutott tovább. Pedig ezeket a fejlesztéseket még 2003-ban a forrásmegosztási rendelet részeként vállalta magára a főváros. Az eredendően a dél-budai létesítmény nélkül, s 80 milliárdosra kalkulált program tavaly végül összeállt ugyan, de a tervbe vett 297 kilométernyi gyűjtőcsatorna és 19 átemelő megépítésének elindítását a kohéziós alap szigorított megkötései is gátolták. Miután az idén tavaszszal kiderült, csökkenteni kell a program műszaki tartalmát és költségvetését, Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes kezdeményezésére a tervező és a Fővárosi Csatornázási Művek (FCSM) Zrt. azonnal felülvizsgálta, s átdolgozta a terveket a program mielőbbi megvalósítása érdekében.
S ha már így alakult, a közelmúltban arról is döntöttek: mégsem épül Dél-Budán önálló, regionális szennyvíztisztító, az eddigi, több térségi településsel közösen tervezett projekt szétválik. Mivel a Budapest egy részén és a Budaörsön keletkező napi 40 ezer köbméternyi szennyvíz átvezethető az észak-pesti tisztítóműbe, Dél-Buda, azaz Csepel és Budafok-Nagytétény 40 ezer köbméternyi hozamát a XXI. kerületi központi tisztítóba irányítják. Ezzel a megoldással is biztosítható 2010-től Budapest szennyvizeinek százszázalékos biológiai tisztítása.
Az engedélytervekre várhatóan év végéig ütnek pecsétet a hatóságok. A kétfordulós uniós pályázat elbírálásától függően 2008 végéig elkezdődnek, s EU-vállalásunknak megfelelően, 2010-re befejeződnek a munkálatok. Akkorra Budapest 99,1 százaléka csatornázott lesz, a kimaradó egy százaléknál műszakilag vagy aránytalan drágasága miatt lehetetlen a kivitelezés. Az eredeti projekt mintegy 70 kilométeres megkurtítása egyébként nem jelenti azt, hogy ennyivel kevesebb csatorna épül, hiszen az időközben beemelt dél-budai elemmel együtt meg is haladja azt. Ott pedig, ahol a meglévő rendszer még biztonsággal képes elvezetni a szenny- és csapadékvizet, nem lesz szükség a hálózatbővítésre.
Forrás: Népszabadság
A szippantós kocsi nem a 21. szd. eszköze, a csatornázás felgyorsítása
csepelen is fontos.