Inforadio.hu
Sok volt a bukta, de a főkolompos maradt
Ha 2007 a tüntetések éve volt, akkor 2008 a politikai felfordulásé. Az idei évet olyan események színesítették, mint a kormányzati negyed bukása, a kormány által elvesztett népszavazás, a koalíció felbomlása és kisebbségi kormányzás, valamint sztrájkok sorozata.
Az Info Rádió alábbi összeállításában 2008 belpolitikai eseményeit, azon belül is a népszavazást, a koalíció szakadását és a sztrájklavina elindulását tekintették át.
A kormányzati negyed bukása
Az elhatározás és tervezés még az elmúlt évre tehető, az idei év első jelentős eseménye azonban az, hogy a 142 milliárd forintosra tervezett kormányzati negyed beruházást január 8-án lefújta a kormány. A döntést nemcsak az ellenzék, de még a kormánypártok is helyeselték. Egy biztos, a meg nem valósult beruházás lezárására 3,8 milliárd forintot különítettek el. A Fidesz kommunikációs vezetője szerint nem az a hír, hogy nem épül fel a kormányzati negyed, hanem az, hogy “a szociális válság kellős közepén nem épül 142 milliárd forintból egy olyan épületkomplexum, amely csakis a szociális válságot okozó kormány kényelmét hivatott szolgálni”.
Horn Gábor, az SZDSZ ügyvivője, koalíciós államtitkár bölcs döntésnek nevezte a beruházás leállítására vonatkozó kormánykabinet döntést. A budapesti főpolgármester-helyettes viszont úgy vélte, a vegyes funkciójú épületegyüttes jót tett volna a Nyugati pályaudvar környékének; éppen a komplexitása miatt támogatta a főváros vezetése a beruházást. Ikvai-Szabó Imre az MTI-nek azt mondta, “sokat akart a szarka, s nem bírta a farka”. Az InfoRádiónak nyilatkozva pedig már a lehetséges jövőről is beszélt.
Az MSZP parlamenti frakciója szerint helyes döntést hozott a kabinet a kormányzati negyed beruházás leállításával. A szocialista párt képviselőcsoportja szerint a kormányzati negyed ötlete helyes volt, és a megváltozott körülmények között a kormány döntése is helyes.
Elindul a belpolitikai lavina: a kormány elveszti a népszavazást
Március 9-én az emberek a tandíjról, a vizitdíjról és a kórházi napidíjról fejezhették ki támogató vagy elutasító véleményüket, egy ügydöntő népszavazáson. Az eredmény a kormány számára lesújtó volt. Az oktatás és az egészségügy átalakításával összefüggő – a kormány számára sarkalatos – intézkedéseket elsöprő többséggel utasították el az emberek. A csaknem 8 millió 200 ezer választásra jogosult ember több mint fele elment szavazni, és 84 százalékuk nemmel voksolt a kórházi napidíjra, 82 százalékuk a vizitdíjra, és szintén 82 százalékuk támogatta a tandíj eltörlését.
A miniszterelnök a parlamentben bejelentette, hogy ha a népszavazás érvényes és eredményes lesz, a kormány benyújtja azokat a törvénymódosító indítványokat, melyek következtében április 1-től helyreállítják a vizitdíj, a kórházi napidíj és a tandíj bevezetése előtti állapotot. Gyurcsány Ferenc hozzátette: azt a bevételt, amit a népszavazás elvesz az orvosoktól, kórházaktól, egyetemektől, a költségvetésnek nincs módjában, a kormánynak nincs szándékában visszapótolni.
A kormánynak a pontos számoktól függetlenül tudomásul kell venni a népszavazás eredményét – mondta Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője nem sokkal a referendum lezárulása után. A Fidesz képviselői szerint pedig a nép politikai ítéletet mondott. “Ha úgy döntött az Isten adta nép”, hogy ne legyen vizitdíj, kórházi napidíj és tandíj, akkor nem lesz – mondta az InfoRádióban a szabad demokraták kampányfőnöke. Horn Gábor ugyanakkor hangsúlyozta: a három kérdésben ugyan visszalép a kormány, de a reformok folytatódnak.
A következmény: szakad a koalíció
Gyurcsány Ferenc kormányfő az ügydöntő népszavazás után alig három héttel, március 29-én jelentette be a szocialisták pártértekezletén, hogy meneszti a szabad demokrata egészségügyi minisztert, Horváth Ágnest. A kormányfő szerint az egészségügyi reformpolitika mögül elfogyott a támogatás, új megoldásokra van szükség, amelyeket egy új miniszter hitelesíthet. Gyurcsány Ferenc azt javasolta, hogy a koalíciós partnerrel közösen jelöljenek másik tárcavezetőt Horváth Ágnes helyére. Gyurcsány Ferenc hangsúlyozta: bízik abban, hogy a koalíciós partner megértéssel fogadja a döntést.
A kormányfő arról is beszélt, hogy a koalíciós megállapodás nem szentírás, két év elmúltával újra kell gondolni, hozzátéve: a koalícióval nem lehet játszani vagy zsarolni. Az MSZP elnöke a tanácskozáson mondott több mint egyórás beszédében az SZDSZ-re célozva úgy fogalmazott: “nem lehet úgy viselkedni, mint egy megbántott szerető”. A miniszterelnök elmondta azt is: az egészségpénztári törvény nem megfelelő, szükség van a jogszabály korrekciójára, ám ez nem jelentheti az eredeti célok feladását. Gyurcsány Ferenc hozzátette: a következő napokban az MSZP olyan ajánlatot tesz, amely teljesíti ezeket a feltételeket.
A szabad demokraták még aznap kijelentették: nem fogadható el a miniszterelnök Horváth Ágnes egészségügyi miniszter menesztését kérő javaslata. Mint azt politikusaik kifejtették, “a miniszterelnök egyoldalúan, egyeztetés nélkül jelentette be, hogy nem kíván Horváth Ágnessel együtt dolgozni”.
Az egészségügyi miniszter menesztése hivatalosan március 31-én történt meg, a koalíció szakadása azonban nemcsak a tárcavezető menesztéséhez köthető, hanem ahhoz is, hogy a szocialisták kihátráltak a pénztártörvény mögül.
A szabad demokraták végül április 30-ai hatállyal hívták vissza minisztereiket a kormányból, és adták vissza megbízóleveleiket az SZDSZ-es államtitkárok, ekkortól van Magyarországon kisebbségi kormányzás. Fodor Gábor környezetvédelmi és Kákosy Csaba gazdasági miniszter vonult vissza a kormányból.
A miniszterelnök ezt követően más átalakításokat is végrehajtott kormányában. A környezetvédelmi tárcát Szabó Imre kapta meg, míg a szociális és munkaügyi miniszter Szűcs Erika lett. A független Gyenesei István az önkormányzati tárca vezetője lett, az Egészségügyi Minisztérium élére pedig Székely Tamást nevezte ki a miniszterelnök. Molnár Károly kutatás-fejlesztésekért felelős tárca nélküli miniszter lett.
Később még egy változás történt a kabinetben, egy súlyos vasúti szerencsétlenség után beadta lemondását Szabó Pál közlekedési miniszter, helyére Molnár Csaba került.
Április, a sztrájkszezon kezdete
Az idei év a sztrájkok esztendeje volt Magyarországon, az első jelentősebb munkabeszüntetést a BKV dolgozói tartották április 7-én. A sztrájkban a dolgozók 80 százaléka vett részt. A félnapos munkabeszüntetés résztvevői többlettámogatást követeltek cégüknek, ezt később meg is kapták. Decemberben jelentette be a főpolgármester és a gazdasági miniszter, hogy a társaság idén 10 milliárd forintos többlettámogatást kap, jövőre pedig 30 milliárd forinttal növeli a BKV-nak nyújtott állami forrást. A bejelentéssel sikerült megakadályozni egy újabb sztrájkot.
A sztrájkszezon ezzel nem ért véget, év végére a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete egyszerre tartott munkabeszüntetést a Budapest Airport alkalmazottaival.
Forrás: Inforadio.hu
2008 a MAFFIA éve!
Ennyi idő után is undorít ez bukta kínálgatás!
2009. meg a felelőségre vonás éve lesz!
Az igazság mindíg kiderül!
Így lesz ez most is!
Boldog új évet elvtársak!
Vagy még se lesz boldog?
A teteiért mindenki felelnifog!
Nem fog. Meglátod, mindent mindeki meg fog úszni. Itt csak a kisember büntethető, (az is leginkább pl, ha próbálja a támadásokat kivédeni, ha önhibáján kívül fizetésképtelen…stb) ezek a nagyfejűek majd kisétálnak és élnek nagyon-nagyon jól továbbra is a sikkantott pénzekből, míg Te, én, Ő, Mi éhenhalunk, megfagyunk vagy egyik sem, de szűkösen élünk.
A végén úgy is bukta lesz az MSZPnek!