ATV
A Szita Bence meggyilkolásával vádolt Kertész József összeesett az ítélethozatalnál
Az ítélet
Az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint sérti az emberi jogok védelméről szóló egyezmény 3. cikkelyét az olyan tényleges életfogytiglani büntetés, amely egyáltalán nem teszi lehetővé az ítélet valamikori felülvizsgálatát. A strasbourgi bíróság ezt három brit gyilkos beadványa nyomán mondta ki. Egyikük a feleségét ölte meg, a második családja öt tagját, a harmadik pedig négy homoszexuális férfit. A tényleges életfogytiglani ítéletek Magyarországon hasonlóak, mint a briteknél, így például a tizenegy éves Szita Bence gyilkosai is nyerhetnének Strasbourgban, ha panaszt emelnének ott a büntetés megalázó voltára hivatkozva.
Az emberi jogok védelméről szóló európai egyezmény harmadik pontja arról szól, hogy senkit sem lehet kínzásnak, vagy embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni. Ha valakitől a szabadulás minden esélyét megvonják, az a strasbourgi bírói nagytanács 16:1 arányban hozott döntése szerint megalázó. Az egyik – feleségét halálosan megkéselő – panaszos ügyében a brit államot negyvenezer eurós kártérítésre és a perköltségek kifizetésére kötelezte a strasbourgi bíróság, amely kimondta, hogy egy életfogytiglani ítélet esetén valamilyen felülvizsgálati esélyt adni kell, az viszont már nemzeti hatáskör, hogy mikor és milyen feltételekkel.
A brit kormány élén David Cameron miniszterelnökkel élesen bírálta a strasbourgi ítéletet, a kormányfő szóvivője egyenesen kimondta: ha a konzervatívok győznek a következő választáson, megfontolják az emberi jogi egyezmény felmondását. A brit közvélemény rettenetesen frusztrálónak és nehezen érthetőnek fogja tartani a döntést – mondta a brit igazságügy-miniszter, egy tory képviselő pedig nem túl diplomatikusan fogalmazva kijelentette: az ítélet Strasbourg „betegesen elfogult erkölcsi iránytűjének” a bizonyítéka.
Magyarországon a július elsején hatályba lépett új büntetőtörvénykönyv (Btk.) indokolásában egyrészt osztja a strasbourgi bíróság érveit, miszerint egy minimális reményt minden életfogytiglani büntetésnél meg kell adni. Másrészt a legsúlyosabb két esetben kimondottan megtiltja, hogy egy bíróság lehetővé tegye a felülvizsgálatot.
Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara büntetőjogász elnöke a (Btk.) szóban forgó részének megváltoztatását tartja kívánatosnak. Az ATV-nek telefonon nyilatkozó Bánáti arra hívta fel a figyelmet, hogy az emberi jogi bíróságon precedensjog van, tehát ha ugyanolyan panasszal ugyanazért fordul oda egy magyarországi elítélt, akkor a perben az állam csak veszíthet.
Forrás. ATV
A balliberálisok válságba taszítják Európát…
Még a végén kitüntetik őket! Európa merre tartasz?
Kapjanak fejenként 150 évet az nem tényleges életfogytiglan!
Csak meg kell érni a szabadulást!
Az esély még nem szabadulás.
jó akkor dugják fel maguknak az egyezményüket.
ezek a zsidók megint magukra fogják szabadítani az emberiség haragját.
Ilyen és hasonló esetekben az ítéletnek elrettentő hatásúnak kellene lennie! Az Államalapító Szent István királyunk sem kért tanácsot a nyugatiaktól miként ítéltessen a bűnösök felett. Ennek az embernek(embernek?) akkor kellett volna rosszul lennie, amikor a megmásíthatatlan vég bekövetkezett. Amikor gyilkolt!Csökkentett fejadagú élelmezésben részesíteném, amiért keményen meg kellene dolgoznia. Az élet kioltásáért az ő életét is így kellene élettelenné tenni! Az ál-humánum ROMBOLÓ!
Grün úrral értek egyet. 150 év esetében a bíróság minden kockázat nélkül jó magaviselet esetében kilátásba helyezheti a büntetés 1/3-nak/50 év/ elengedését! Így az emberi jogai sem csorbulnának az elitéltnek!