Népszabadság
Az bizonyos, hogy tart rendkívüli kongresszust az MSZP, csupán azt nem lehet tudni még, hogy mikor. A legvalószínűbb, hogy szeptember 27. és október 11. között, de ha az SZDSZ-szel folytatott tárgyalások megszakadnának, akkor azonnal összehívják a küldötteket. Erről egyhangúan döntött az MSZP elnöksége.
Az MSZP elnöksége kedd este hat órakor ült össze, és jó hat órán át tartott, amíg egyhangú álláspontot alakítottak ki Gyurcsány Ferenc indítványáról, amelyet az elnökség tagjai számára is váratlanul tett a szocialista frakció hétfői ülésén. A miniszterelnök ugyanis rendkívüli kongresszus összehívására tett javaslatot, amellyel alaposan meglepte a jelenlévőket. Úgy tudjuk, többen is érveltek a javaslat ellen, köztük Lendvai Ildikó frakcióvezető és Veres János pénzügyminiszter is.
A kedd esti tárgyaláson meglehetősen éles vita alakult ki Gyurcsány Ferenc indítványáról, amelynek egyik fő motívuma az volt, hogy a miniszterelnök ismét kényszerpályára állította az elnökséget. Végül Gyurcsány Ferenc meggyőzte a grémiumot, amely egyhangú szavazattal döntött a rendkívüli kongresszus összehívásáról.
“Az MSZP országos elnöksége egyhangúlag úgy döntött, hogy a liberálisokkal való tárgyalásokat követően annak eredményeiről rendkívüli kongresszus foglaljon állást, ám ennek időpontját később határozzák meg” – így fogalmazott a tanácskozás után Nyakó István, a párt szóvivője. Ismertetése szerint a kongresszus időpontja szeptember 27-e és október 11-e között lehet, de ha az SZDSZ-szel megszakadnak a tárgyalások, akkor azonnal összehívják.
Az MSZP elnöksége megerősítette, hogy a parlamenti frakcióval együtt támogatja a Megegyezés programját, és annak végrehajtásában a kormányt és a miniszterelnököt – jelentette ki Nyakó István.
Forrás: Népszabadság
Szanyi Tibor levele
Feljegyzést küldött Lendvai Ildikónak az MSZP-frakció Fenntartható Fejlődés munkacsoportjának vezetője, Szanyi Tibor, arra kérték a frakcióvezetőt, hogy ne támogassa a rendkívüli kongresszus összehívását.
A többek között Szili Katalin házelnököt, Tóbiás József frakcióigazgatót, Jánosi Györgyöt, Suchman Tamást, Szabó Imre környezetvédelmi minisztert, Hegyi Gyula EP-képviselőt is tagjai között tudó munkacsoport szerint a pártelnök-miniszterelnöknek erős mandátuma van, a két párt szövetségének felbomlása szerintük nem jelentheti a tárgyalások végét. Egy rendkívüli kongresszus azonban “a tartalmi és személyi kérdésekben való merevségünket rögzítené, különösen annak fényében, hogy ez megnyitná az utat az előre hozott választások előtt”.
A Népszabadság megkeresésére Szanyi Tibor nem cáfolta a levél létét, de az annak tartalmára vonatkozó kérdést elhárította, mondván, az a párt belügye. Így azt sem tudni, hogy a munkacsoport minden tagja egyetértett-e tartalmával; a Népszabadság információi szerint Alexa György például elhatárolódott a megfogalmazottaktól.
Forrás: Népszabadság
Az SZDSZ-frakció nem egységes a szakértői kormány megítélésében
Vajon hogy viszonyul a szabad demokraták húszfős frakciója ahhoz, hogy Fodor Gábor kizárólag egy szakértői kormány fölállításáról tárgyalna az MSZP-vel? A válasz: korántsem olyan egységesek, mint a 13 tagú ügyvivői testület.
Az SZDSZ ügyvivői testülete egyöntetűen úgy foglalt állást, hogy a Fodor Gábor vezette SZDSZ-delegáció csak és kizárólag egy szakértői kormányról tárgyalhat az MSZP-vel. Kétséges azonban, hogy a szabad demokraták húszfős frakciója is ennyire egyöntetű ebben a kérdésben. Lapunk – Fodor Gábor kivételével – a frakció valamennyi tagjával beszélt, s ez alapján állítható, hogy a képviselőcsoport korántsem olyan egységes, mint az ügyvivői testület. Íme, a válaszok:
Böhm András: “Jól tudják, valóban írtam egy levelet a frakciónak arra biztatva a képviselőket, hogy kérjék fel az ügyvivői testületet korábbi döntése felülvizsgálatára. A szakértői kormány ugyanis nem létező politológiai fogalom a jelenlegi helyzetben. Inkább a programokat kellene egyeztetni a szocialistákkal. De ha ebben sem lenne megegyezés, akkor sem lehetne szakértői kormányról tárgyalni, hiszen azt lényegében az összes parlamenti párt elutasította.”
Lakos Imre: “Az ügyvivői testület állásfoglalását nem egyeztették a frakcióval. Várom az érveket a frakcióülésen, mert egyelőre nem vagyok meggyőzve arról, hogy az ügyvivői testület jó döntést hozott. Ez ugyanis nagyon szűk mozgástérrel jár, holott az SZDSZ mindig is programpárt volt, programokról tárgyalt és nem személyekről.”
Magyar Bálint: “Az SZDSZ-frakció eddig minden fontos kérdésben egységesen szavazott, nem látom okát, hogy a jövőben ez ne így legyen.”
Sándor Klára: “A frakció nélkül ilyen fontos kérdésben nem lehet dönteni. Soha nem is lehetett. Ezért azt gondolom, hogy az ügyvivők döntéséről a frakciót mindenképpen meg kell kérdezni.”
Béki Gabriella: “A miniszterelnök programjáról az SZDSZ-nek markáns véleménye van, de sajnos ezt nem fejtettük ki elég részletesen a nyilvánosság előtt. Így nem derülhetett ki az sem, hogy miért beszélünk szakértői kormányról. Ezért azt gondolom, hogy többet kell beszélni a programról, a szocialistákkal is, arról, hogy azt miért tartjuk gyengének. Bízom abban, hogy a frakció egységesen szavaz majd.”
Horn Gábor: “Gyurcsány Ferenc Megegyezés című programjáról nem érdemes tárgyalni, erről egységesen döntött az ügyvivői testület. Úgy tudom, a frakció is egységes e tekintetben, nekem legalábbis senki nem jelezte, hogy erről a programról szeretne tárgyalni.”
Geberle Erzsébet: “Nem értek egyet az ügyvivői testület döntésével. Szerintem egy liberális párt nem teheti meg, hogy ilyen módon szabjon feltételeket. Az SZDSZ mindig azt hangoztatta, hogy programokról és nem személyekről kell tárgyalni. A miniszterelnök letett egy programot az asztalra, ezt lehet bírálni, meg lehet mondani, hogy mi nem tetszik benne, és javasolni lehet helyette mást is. Erről kellene tárgyalni a szocialistákkal. A szakértői kormány nem járható út.”
Gulyás József: “A szakértői kormányról mindenképpen van értelme tárgyalni, de persze szóba kerülhetnek más, tartalmi kérdések, akár a programmal kapcsolatban is. Az SZDSZ álláspontja az, hogy a miniszterelnök nem adott jó válaszokat a kialakult helyzetre. Úgy érzékeljük, hogy a szocialisták elzárkóznak a program bizonyos kérdéseinek felülvizsgálatától. A szocialista párt és különösen Gyurcsány Ferenc abban érdekelt, hogy egy megosztott SZDSZ-t láttasson. Mi viszont azt szeretnénk, hogy az SZDSZ következetesen képviselje a liberális értékeket, nemcsak 2010-ig, hanem azután is.”
Világosi Gábor: “Nem gondolom, hogy kizárólag a szakértői kormányról lehetne tárgyalni a szocialistákkal, tartalmi kérdésekről is érdemes egyeztetni, akár a Megegyezés programjáról is. A szakértői kormány ötlete most nem reális.”
Gegesy Ferenc, Pető Iván, Hankó Faragó Miklós és Velkey Gábor a frakcióülésig nem akar nyilatkozni, Molnár Lajos pedig arra hívta föl figyelmünket, hogy a lemondása óta egyetlen nyilatkozatot sem tett – most sem fog. Kóka János, Gusztos Péter, Kuncze Gábor és Kovács Kálmán nem reagáltak a megkeresésünkre. Eörsi Mátyás, aki mint írtuk, szombaton kijelentette, hogy szakértői kormány demokráciákban nem létezik, most nem kívánt nyilatkozni.
“Amit János ajánl nektek, a bukáshoz vezet”
“Amit János ajánl nektek, az SZDSZ-nek és az országnak: az ultimátumok politikája. Vagy létrejön az egykulcsos adó, megvalósul az ezermilliárdos adócsökkentés, vagy az SZDSZ nem szavazza meg a költségvetést, ezután pedig előre hozott választásokon mérkőzhet meg az ő vezetésével a parlamentbe jutásért. János politikája nem a párbeszéd és az építkezés politikája, hanem az ellentmondást nem tűrő kinyilatkoztatásoké: vagy lenyomjuk a követeléseinket az MSZP torkán, vagy jöjjön Orbán Viktor kétharmados győzelme. Barátaim, ha azt gondoljátok, hogy ez véghezvihető, akkor azt kérem: gondoljátok újra. Valóban ez az SZDSZ érdeke? Kibírunk még egy kudarcot? Valóban ez az ország érdeke? Nekem meggyőződésem, hogy nem. Meggyőződésem, hogy az ultimátumok politikája bukáshoz vezet. Az ultimátumok politikája kiviszi az SZDSZ-t a parlamentből.”
(Részlet Fodor Gábornak az SZDSZ júniusi küldöttgyűlésén elmondott beszédéből. A küldöttek ezt követően Fodort a liberális párt elnökévé választották.)
Forrás: Népszabadság
