Csepel.info

Népszabadság

Megalakulása óta, azaz szűk másfél év alatt mintegy 6300 „kifogástalanéletvitel-ellenőrzést” végzett a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) a védelme alatt álló országos hatáskörű szervezeteknél, döntően az új felvételesek körében.

Összesen 123-an buktak el, közülük 120 reménybeli újonc, akinek tehát még az előtt ért véget a karrierje, hogy egyáltalán elkezdődhetett volna. Egy fiatal például azért akadt fenn az ellenőrzésen, mert öt éve bolti lopásért elítélték. Azt hitte, ezt eltitkolhatja a szolgálat elől, és rendőrré válhat. Tévedett.

Bolcsik Zoltán dandártábornok, a Nemzeti Védelmi Szolgálat főigazgatója szerint mára elfogadottá vált a szolgálat a védett szervezetek körében. A kezdeti bizalmatlanság múlni látszik – jegyezte meg, utalva arra, hogy a szervezet létrehozásakor nem kis felháborodást váltott ki a hír, hogy az NVSZ munkatársai szabálysértések, kisebb bűncselekmények elkövetésével provokálhatják a védett szervezetek tagjait, így (is) tesztelhetik őket, hogy betartják-e a rájuk vonatkozó előírásokat, ha például megkísérlik megvesztegetni őket, vagy nekik, illetve a családjuknak címzett fenyegetéssel próbálják döntésüket befolyásolni.

– A szolgálat felállítása óta megduplázódott a különböző hatóságok tagjainak korrupciós kísérletekkel kapcsolatos bejelentéseinek a száma – mondta Bolcsik Zoltán. Szerinte ez egyértelműen azzal magyarázható, hogy a korrupciós nyomásnak leginkább kitett szervek munkatársai tartanak attól, hogy ha az NVSZ emberei próbálják megvesztegetni őket, súlyos következményei lesznek az eset késedelmes jelentésének, ezért egyre kevésbé haboznak.

A védett szervezetek tagjainak korrupciós próbálkozások visszautasítására is kiterjedő, úgynevezett megbízhatósági vizsgálatai során mesterségesen idéznek elő nagyon is életszerű helyzeteket, és azt vizsgálják, hogy a célszemély betartja-e az előírásokat, vagy enged a csábításnak. Az e körben lefolytatott 477 vizsgálaton hárman buktak le. A főigazgató nem kívánt részletekbe bocsátkozni, hogy ők hárman pontosan milyen hibát vagy bűnt követtek el, s arról sem, hogy melyik szolgálathoz tartoztak.

– Eddig az volt a célunk, hogy létezésünk és az általunk törvényesen alkalmazható módszerek tudatosuljanak a mintegy 93 ezer védett személyben – mondta Bolcsik Zoltán.

– Épp ezért eddig egyszer sem feszítettük a végsőkig a húrt, ha az ellenőrzés kezdetén nyilvánvaló volt, hogy az illető ellenáll, akkor nem provokáltuk tovább.

Megbízhatósági vizsgálatokat elsősorban parancsnoki kezdeményezésre végeznek olyan hivatásosok és köztisztviselők esetében, akik legális jövedelmükhöz képest aránytalanul jobban élnek, sokmilliós autót tartanak fenn, rendszeresen drága utakra fizetnek be.

A védett szervezetekre a legnagyobb veszélyt, Bolcsik szerint, munkatársaik jól informáltságának hangoztatása jelenti. Nem egyszer előfordul, hogy volt kollégáikkal találkozva úgy kezelik őket, mintha még ma is „a rendszeren belül” lennének. A legtöbben bele sem gondolnak, hogy mi van akkor, ha a volt kolléga, akivel esetleg tíz-húsz évet is együtt dolgozott, ma már a másik oldalnak dolgozik. Hogy kényszerből vagy szívességből, tudatosan vagy tudtán kívül szállítja az információkat, e tekintetben közömbös.

– Nehéz megértetni az emberekkel, hogy a testületek titkai még a volt kollégákra sem vonatkoznak, ilyen, hogy aktuálisan éppen mivel foglalkoznak, vagy bizonyos ügyek hogy állnak, ki mikor szabadul a börtönből, vagy hol lesz legközelebb razzia – mondta a főigazgató, majd hozzátette: tudnak olyan volt rendőrökről, vámosokról, de más védett szervezetek volt dolgozóiról is, akik „miután kiléptek a rendszerből”, kisebb-nagyobb összegekért szállították a volt kollégáktól begyűjtött bizalmas információkat.

Az elmúlt hónapokban napvilágot látott néhány ügy, amelynek a felderítésében az NVSZ is részt vett. A testvérének minden akciót SMS-ben előre jelző rendőrlány vagy a közvetlenül a „maffiának” jelentő rendőr esete mellett azonban jóval több olyan hírt lehetett hallani, amikor indoklás nélkül váltottak le, rúgtak ki olykor magas beosztású vezetőket is.

A kis rendőröket, vámosokat, adóellenőröket és társaikat kipellengérezik, a nagyok bűneiről ellenben diszkréten hallgatnak? – kérdeztük a főigazgatót, aki azt felelte, a szolgálat minden esetben a védett szervezet első számú vezetőjének az asztalára teszi le a jelentését. A továbbiakban mindenről ő dönt. Bolcsik nem zárta ki, hogy egyes esetekben a szemérmesség is közrejátszhat az érintet szerv szűkszavúságában. Jellemzőbb azonban, mondta, hogy a leleplezett hivatásos vagy köztisztviselő egy kiterjedt akcióban bukik meg, s azért nem hozzák nyilvánosságra, hogy mit követett el, mert azzal veszélyeztetnék a még folyamatban lévő (jellemzően titkos) felderítés sikerét.

Az NVSZ mindezek mellett jelenleg csaknem húsz olyan embert véd, akit alvilági személyek vagy csoportok azért fenyegettek meg életveszélyesen, mert semmilyen nyomás hatására nem voltak hajlandók törvénysértést elkövetni, s ezzel súlyos károkat okoztak az adott bűnszervezetnek. Közöttük van, akit csak „figyelnek”, de van, aki folyamatos fizikai védelem alatt áll. Biztonsági megfontolásokra hivatkozva, Bolcsik megint csak nem árulta el, hogy mely szervezetekből kerültek ki a védett emberek, és milyen ügyekkel összefüggésben vannak veszélyben.

A védett szervezetek

Rendőrség, büntetés-végrehajtás, Nemzeti Adó- és Vámhivatal, Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, Alkotmányvédelmi Hivatal, Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, Terrorelhárítási Központ, Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar, Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ, Nemzetközi Oktatási Központ, Belügyminisztérium Oktatási, Képzési és Tudományszervezési Főigazgatóság, Nemzeti Biztonsági Felügyelet, Belügyminisztérium, Nemzetgazdasági Minisztérium, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyes szervezeti egységei.

Forrás: Népszabadság

This entry was posted on 2012. április 23. hétfő at 10:52 and is filed under Krimi. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.