Csepel.hu
Április 11-én, József Attila születésnapján a fővárosban számos kulturális intézményben programokkal ünneplik a költészet napját.
Csepelen a Radnóti Miklós Művelődési Házban 17 órakor kezdődik az önkormányzat által szervezett műsor, a Magyar Írószövetség verses- zenés előadóestje.
A Szent Imre téren 10- 16 óráig P. Papp Zoltán dedikálja műveit a költészet napja alkalmából. P. Papp 1976 óta publikál irodalmi folyóiratokban. 2002-ben megalapította a Dunatükör című irodalmi, kulturális és művészeti folyóiratot, jelenleg is annak főszerkesztője. A Magyar Írószövetség tagja.
A Nagy Imre ÁMK-ban 16.30 órakor Závory Andrea “Tüzes seb vagyok” című előadói estjén vehetnek részt az érdeklődők. A belépés díjtalan.
És most lássuk a többi budapesti programot:
Kilencvenhat költő olvassa fel verseit a költészet napján, szerdán a Thália Színház Mikroszkóp Színpadán a második Versmaratonon, amely az idén kiegészül egy egynapos költészeti könyvvásárral. A délelőtt 11-től este 11-ig tartó rendezvény a Magyar Napló Kiadó, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap, a Magyar Írószövetség, a Magyar Rádió, a Thália Színház és a Könyves Szövetség szervezésében valósul meg.
Az Örkény Színház Mit érdekelne engem a költészet…? címmel kortárs magyar költők műveiből készült összeállítással ünnepli a költészet napját. A verseket Bíró Kriszta színész-rendező válogatta, a műsorban a színház színészei és meglepetésvendégek tűnnek fel.
Az Írók boltjában Benne vagy?címmel várják az érdeklődőket 10 és 19 óra között. A rendezvény keretében bárki felolvashatja kedvenc versét, emellett ismert költőkkel lehet találkozni. A meghívottak között van többek közt Kemény István, Gyukics Gábor, Kukorelly Endre, Mesterházy Mónika, Németh Gábor, Rácz Péter és Sajó László. Öt órakor egy flashmob keretében a József Attila című verset olvassák majd fel az egybegyűltek.
Erre a napra időzítette Bálint András rendhagyó irodalmi estjének a bemutatóját. A Radnóti Színház Úr és kutya című produkciójában a színész-igazgató Bajusszal, ötéves kutyájával lép színpadra. A műsor Babits Mihály, Bächer Iván, Byron,Esterházy Péter, Heltai Jenő, Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Thomas Mann, Zelk Zoltán, Tóth Krisztina, Várady Szabolcs, Márai Sándor és O’Neill műveire épül.
A Művészetek Palotájában Lackfi János és a Sajtkukacz együttes Radírmocskok és részeg elefántok című előadását nézhetik meg a látogatók a nap során több alkalommal.
A költészet napján Rogán Antal polgármester nyitja meg a Rózsavölgyi Szalont a megújult Szervita téri Rózsavölgyi Zeneműboltban. Elsőként Péreli Zsuzsa János vitéz illusztrációiból látható kiállítás, emellett irodalmi estek, koncertek és színházi előadások várják az érdeklődőket áprilisban.
Az Erzsébet téri Akváriumban a Kávészünet együttes ad koncertet. A zenekar olyan klasszikus és kortárs költők verseit zenésítette meg, mint Petőfi Sándor, Radnóti Miklós, Ady Endre, József Attila, Varró Dániel, Karafiáth Orsolya vagy Lackfi János.
A költészet napján a Magyar Írószövetség Bajza utcai székházában 17 órakor rendezik annak a szavalóversenynek a döntőjét, amelyet a szervezet hirdetett középiskolások számára. A tizenkét döntős mindegyike egy Márai-költeménnyel és Márai egy kortársának versével lép a zsűri elé. A szavalóverseny zsűrijében mások mellett ott lesz Czigány György Prima Primissima-díjas költő, Szersén GyulaJászai-díjas színművész, Kubik Anna Kossuth- és Jászai-díjas színművész, Kiss László, a Magyar Versmondók Egyesületének Radnóti-díjas elnöke, Szentmártoni János költő, a Magyar Írószövetség elnöke is.
A 16. kerületi Corvin Művelődési Házban Gyukics Gábor költő és a Vasvári Béla jazztrió közös műsora lesz hallható este hat órától. A rendezvényen a közönség is felolvashatja az addig a fiókban lapuló” műveit.
A József Attila Emlékhelyen már 10 órától kezdődnek a programok. Tíz órától drámajáték-foglalkozásokat tartanak kisiskolásoknak, emellett az intézményEszmélet című kiállítása ingyenesen lesz látogatható. A Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjteményben 15 órakor Gyermekrajz-kiállítás nyílik a költészet napi versillusztrációs pályázat munkáiból. A tárlaton mintegy 180 munkát állítanak ki a szervezők. A IX. kerületi programokat színesíti a Ferencvárosi Pincegalériában B. Müller Magda fotográfus Nem én kiáltok című, este hat órakor nyíló kiállítása, illetve a magyar és a világirodalom verseit játszó Strófa Trió koncertje a Ferencvárosi Művelődési Központban este hat órakor.
A Vígszínházban április 14-én, szombaton 11 órától ünneplik a költészet napjátHegedűs D. Géza rendezésében. A műsorban a Vígszínház művészei működnek közre.
Huszadik születésnapját ünnepli szombaton és vasárnap a Magyar Versmondók Egyesülete a 11. kerületi Fővárosi Művelődési Házban. A programot szakmai konferencia nyitja szombaton tíz órakor, vasárnap öt órakor zenés versszínházi show-ra várják a közönséget. A költők ezúttal egymás verseit tolmácsolják, közreműködik például Lackfi János, Mezey Katalin, Ágh István, Serfőző Simon, Varró Dániel, Kukorelly Endre, Baranyi Ferenc és Vass Tibor.
A zenei programok közül kiemelkedik Gerendás Péter, a Firkin, a Kávészünet, Huzella Péter, az Aphonia-Sajtkukacz, Dinnyés József, valamint Magyarórvári Viktor Kayamar fellépése. Versszínházi előadásrészlettel áll színpadra az Első Magyar Versszínház, a Bonyhádi Művészeti Műhely és a Budapesti Versmondó Klub siket és nagyothalló csoportja.
Forrás: Csepel.hu
József Attila –
Szöveggyûjtemény
A DUNÁNÁL
1
A rakodópart alsó kövén ültem,
néztem, hogy úszik el a dinnyehéj.
Alig hallottam, sorsomba merülten,
hogy fecseg a felszin, hallgat a mély.
Mintha szivembõl folyt volna tova,
zavaros, bölcs és nagy volt a Duna.
Mint az izmok, ha dolgozik az ember,
reszel, kalapál, vályogot vet, ás,
úgy pattant, úgy feszült, úgy ernyedett el
minden hullám és minden mozdulás.
S mint édesanyám, ringatott, mesélt
s mosta a város minden szennyesét.
És elkezdett az esõ cseperészni,
de mintha mindegy volna, el is állt.
És mégis, mint aki barlangból nézi
a hosszú esõt – néztem a határt:
egykedvü, örök esõ módra hullt,
szintelenül, mi tarka volt, a mult.
A Duna csak folyt. És mint a termékeny,
másra gondoló anyának ölén
a kisgyermek, úgy játszadoztak szépen
és nevetgéltek a habok felém.
Az idõ árján úgy remegtek õk,
mint sírköves, dülöngõ temetõk.
2
Én úgy vagyok, hogy már száz ezer éve
nézem, amit meglátok hirtelen.
Egy pillanat s kész az idõ egésze,
mit száz ezer õs szemlélget velem.
Látom, mit õk nem láttak, mert kapáltak,
öltek, öleltek, tették, ami kell.
S õk látják azt, az anyagba leszálltak,
mit én nem látok, ha vallani kell.
Tudunk egymásról, mint öröm és bánat.
Enyém a mult és övék a jelen.
Verset irunk – õk fogják ceruzámat
s én érzem õket és emlékezem.
3
Anyám kún volt, az apám félig székely,
félig román, vagy tán egészen az.
Anyám szájából édes volt az étel,
apám szájából szép volt az igaz.
Mikor mozdulok, õk ölelik egymást.
Elszomorodom néha emiatt –
ez az elmulás. Ebbõl vagyok. „Meglásd,
ha majd nem leszünk!…” – megszólítanak.
Megszólítanak, mert õk én vagyok már;
gyenge létemre így vagyok erõs,
ki emlékszem, hogy több vagyok a soknál,
mert az õssejtig vagyok minden õs –
az Õs vagyok, mely sokasodni foszlik:
apám- s anyámmá válok boldogon,
s apám, anyám maga is ketté oszlik
s én lelkes Eggyé így szaporodom!
A világ vagyok – minden, ami volt, van:
a sok nemzedék, mely egymásra tör.
A honfoglalók gyõznek velem holtan
s a meghódoltak kínja meggyötör.
Árpád és Zalán, Werbõczi és Dózsa –
török, tatár, tót, román kavarog
e szívben, mely e multnak már adósa
szelíd jövõvel – mai magyarok!
… Én dolgozni akarok. Elegendõ
harc, hogy a multat be kell vallani.
A Dunának, mely mult, jelen s jövendõ,
egymást ölelik lágy hullámai.
A harcot, amelyet õseink vivtak,
békévé oldja az emlékezés
s rendezni végre közös dolgainkat,
ez a mi munkánk; és nem is kevés.
1936. június