VG.hu
Az idei évben úgy tűnik, hogy az ázsiai-csendes-óceáni régió gazdaságai el vannak szigetelve a világ más részein támadt zűrzavartól. Az ázsiai értékpapír-piacokon a kurzusok a világ többi részén történt jegyzésekkel együtt estek, de a régió gazdaságai továbbra is előre tartottak. De az utóbbi néhány héten repedések jelentek meg a régió hatalmas gazdaságaiban.
Az elemzőket, és a politika alakítóit egyre inkább aggasztja az a tény, hogy az európai adósságválság és az amerikai gazdaság gyengélkedése átterjedhet Ázsiára is. A konteinensről származó export hónapok óta csökken az európai kereslet mérséklődésének hatására. És bár számos ország kevésbé függ az exporttól, mint korábban, közgazdászok szerint az ágazat továbbra is kulcsfontosságú az olyan országok gazdasága számára, mint Tajvan és Dél-Korea, valamint az olyan kis, nyitott gazdaságok szempontjából, mint Hongkong és Szingapúr.
Frederic Neumann, az HSBC hongkongi székhelyű ázsiai gazdaságkutató részlegének társvezetője szerint “Ázsiában növekedtek a potenciális kockázatok”, mivel az európai válság túljutott az olyan periferiális gazdaságokon, mint Görögország, és elérte az olyan nagyobb országokat, mint Olaszország, Spanyolország, sőt Franciaország. A terjedő gazdasági gondokat csak aláhúzta szerdán az a nagy figyelemmel követett mérőszám, amely a kínai feldolgozóipar teljesítményének csökkenését mutatta. A HSBC által publikált értelmezés szerint az index az októberben jelzett 51 pontról novemberben 48 pontra mérséklődött, ami a legalacsonyabb szint az utóbbi három évben, és sokkal alacsonyabb annál, amire a közgazdászok számítottak.
Mindez táplálj azon aggodalmakat, hogy a Nyugat problémái átterjedhetnek Ázsiára – mutat rá a továbbiakban az NYT. A folyamat egyébként a másik nézőpontból is ijesztő, hiszen a fejlett országoknak égető szükségük van az ázsiai államok erős felvevőpiacaira. “Európa jelenleg ott tart, ahol az Egyesült Államok három évvel ezelőtt: a gazdasági csökkenés csak most kezdődik” – hangoztatta Hongkongban Pranay Gupta, az ING Investment Management ázsiai-csendes-óceáni régióbeli részlegének vezető befektetési szakértője.
Forrás: VG.hu
Közelg az igazság pillanata , már látszik az alagút vége ahol bizony szakadék van .
NER szerinti .
Lassan kilóg mindenhonnan a lóláb .
Már Nagy Imre sem mártír . Érdem rendje megszüntetve. Jön az új Horthy korszak , Kitüntetései már bevezetve. A király nélküli királyság immárom realitás.
A Kormányzó meg a Várban lakott. Ugye ezért nem maradhat ott a Nemzeti Galéria.
Kell az új kegyúrnak a hely .
Azon sem lepődnék meg ha a kétharmados fülkeforradalom kiléne az EU ból .
Némi Kínai , vagy orosz készpénzért
A brit ellenzék (függetlenül attól, hogy bal- vagy jobboldali éppen) rendszeresen a kilépéssel fenyegetőzik.
Kicsit régebbi demokrácia mint mi.
csak nem esztelenül és lukas gatyával.
“csaba-bavária péter”!
A hozzászólásaidból látszik, hogy ismét berúgtál, ezért ne fórumozz, hanem menj aludni!
mivan nem tetszik az igaz?
Az ilyenek eszik az ürücombot Wörcseszter szósszal
Tegnap az Echo Háttérkép című műsorában ismét igen érdekes dolgok hangzottak el Boros és Bogár urak szájából. Legizgalmasabb azonban a Bayer által idézett Economist Intelligence Unit által kiadott elemzés volt, mely szerint az EU előtt két jövő áll pénzügyi szempontból. Az egyik a közös költségvetés (Európai Egyesült Államok), a másik a szétesés. Első verzióban (ahogy a két közgazdász jól szemléltette), mi lehetünk az EU nyóckere (ami azért nem túl kecsegtető), ha a második verzió jön be, akkor mire elérjük a maastrichti kritériumokat, addigra meg is szűnik az Euro. Klassz.
Márpedig ezekre az elemző cégekre érdemes figyelni, egyrészt mert a passzátszél-fújók előhírnökei, másrészt – és pont az előzőből adódóan – eddig amit írtak, az úgy lett.
Kérem a röfögőket, hogy most a fenti médium és személyek politikai hovatartozásától tekintsenek el, és kivételesen gondolkodjanak!
Gondolkodom /egyenlőre még szabad /, tehát vagyok. Úgy látom, hogy a közös költség-
vetéstől, vagy akárcsak a közös valutától függetlenül, mi vagyunk a nyócker. A második
verzió, a maastrichti kritériumok elérése pedig egyre távolabb kerül. Megfontolandó,
hogy egyáltalán érdekük-e a fejlettebb uniós országoknak a mi felzárkózásunk?