Múlt-kor, Csepel.info
“Miért tilos az Budapesten, ami megengedett dolog Prágában, Zágrábban? Hát a magyar nemzet még most is az utolsó nép maradjon?” A magyar Nemzeti Tanács katonákhoz intézett október 30-i keltezésű kiáltványában e két szónoki kérdés a forradalom kirobbanása előtti bizonytalanságot tükrözte.
Hiszen IV. Károly király ugyan végtelennek tűnő habozás után gróf Hadik Jánost jelölte miniszterelnöknek, de ő képtelennek bizonyult kormányt alakítani. József főherceg pedig, aki magyarországi főparancsnoki, nádori, sőt talán uralkodói ambíciókkal érkezett a széteső olasz frontról Budapestre, szintén képtelen volt befolyásolni az események menetét.
A pesti utca, akárcsak a vidéki közhangulat és a sajtó nagyobbik része, október utolsó napjaiban már a magyar Nemzeti Tanács mellé állt.
A Monarchia valamennyi nemzete megalakította saját tanácsait, amelyek a háborús vereség és a külpolitikai elszigeteltség, valamint a fenyegető forradalmak hatására egyik napról a másikra megbénuló osztrák-magyar állami apparátust jelentősebb ellenállás nélkül képesek voltak felváltani. Pár napig úgy tűnt, hogy a régi rend egyedül a magyar fővárosban próbálkozik komolyabb ellenállással. A Károlyi vezette Nemzeti Tanács óvatossága ráadásul időt adott Lukachich Géza budapesti katonai parancsnoknak arra, hogy megpróbálja megakadályozni a forradalmi hatalomátvételt.
Október 30-án délelőtt a budapesti rendőrség testületileg szintén a Nemzeti Tanács oldalára állt. A késő délutáni órákban előbb csekély számú, majd hatalmas tömeggé duzzadó tüntető sereg vonult végig a Rákóczi úton, a Körúton és az Andrássy úton a Károlyi-párt (Függetlenségi és 48-as Párt) központjáig, illetve a Nemzeti Tanács ideiglenes székhelyéül választott Astoriáig. A menetben egyre több katonát, tisztet lehetett látni.
A nap legnépszerűbb szövege kétségkívül Várnai Zseni “Katonafiamnak” című verse volt, amelyet röplapként terjesztettek, s melynek refrénje a még habozó katonákhoz szólt: “Ne lőj, fiam, mert én is ott leszek!” Az Astoria erkélyéről Károlyi a Nemzeti Tanácshoz való csatlakozásra szólította fel a tüntető tiszteket, akik kivont karddal tettek esküt az új rend mellett.
Ezzel együtt egy csendőr őrjárat a kora esti órákban az Astoria előtti tömegre lőtt, ami rövid ideig tartó utcai lövöldözést váltott ki. Az incidens fokozta az ugyancsak az Astoriában székelő Katonatanács aktivitását. Este tíz órakor a tömeg a katonatanács utasítására előbb visszatartott és csatlakozásra késztetett a Keleti pályaudvaron két elszállításra váró menetszázadot.
Ezt követően a forradalomhoz csatlakozó katonák elfoglalták a városparancsnokság épületét, és az ott tartózkodó tiszteket letartóztatták. Más csoportok behatoltak a Conti utcai katonai fogházba, és kiszabadították az ott őrzött politikai foglyokat. Károlyi ugyan pár órával korábban elutasította a Katonatanács terveiben szereplő fegyveres hatalomátvétel forgatókönyvének – eredetileg november 4-re ütemezett – megvalósítását a városparancsnokság elfoglalásával, az események mégis ellenőrizhetetlenül és befolyásolhatatlanul felgyorsultak.
A k. u. k. sapkarózsák helyére őszirózsát tűző katonák sorra foglalták el a postákat, pályaudvarokat, telefonközpontokat és a fontosabb középületeket, ellenőrzésük alá vonták a hidakat, közlekedési csomópontokat. A dunai flottilla megbízhatóságát firtató kérdésére Károlyi az egyik őt kísérő matróztól a következő jellemző választ kapta: “A matrózok mindig a lázadás mellett vannak.”
Lukachich megpróbált a rendelkezésére álló katonai erőkkel rendet teremteni a fővárosban, de igyekezetét Károlyi kérésére valószínűleg maga József főherceg állította le. Az éjszakai órák ezzel együtt a teljes bizonytalanság jegyében teltek el. A Károlyi-hívek, a Nemzeti Tanács tajgai közül néhányan az Astoriában maradtak. “Reggelre valószínűleg lógni fogunk!” – mondta visszaemlékezései szerint Jászi Oszkár Kunfi Zsigmondnak, ami ugyancsak jól tükrözi a forradalom és a Nemzeti Tanács vezérkarának lelkiállapotát.
A sorsdöntőnek bizonyult éjszakán a fővárosi utcákat vigasztalan őszi eső áztatta: a tüntetők és a forradalom oldalára átállt fegyveres erők látszólag eltűntek, s ez tovább növelte a forradalom vezérkarának elszigeteltség-érzését. Amikor az egyik telefonközpont katonai védelmet kért tőlük, a Nemzeti Tanács nem tudott húsz fegyverest összeszedni.
A Lukachich parancsnoksága alatt álló és megbízhatónak mondott bosnyák karhatalmi ezred rendteremtő fellépése helyett 31-én hajnalban, József főherceg hívatta fel a Várba Károlyit, és a király nevében megbízta a haladéktalan kormányalakítással. A kora reggeli utcakép már egészen mást mutatott, mint az esős éjszaka hitehagyottsága. “A hihetetlen bekövetkezett – emlékezik vissza Jászi. Lukachich nem jött: neki még kevesebb hadserege volt, mint nekünk!” A budapesti helyőrség éppúgy teljesen fölmorzsolódott, mint a monarchia frontja. Óriási tömegek lepték el a Kossuth Lajos utcát, a Rákóczi utat, a körutakat.
Károlyi miniszterelnöki kinevezését, a forradalom győzelmét betetéző hírt a budai Várból Pestre autózó Jászi és Kunfi adta hírül a főváros népének, akik számára az előző napok eseményei után éppúgy magától értetődőnek tűnt ez a döntés, mint a politikai közvélemény többsége számára. A reménytelenül nehéz helyzetbe került ország megmentésére vállalkozó őszirózsás forradalom október 31-én maga mögött tudhatta a magyarság minden számba jöhető rétegét, erejét.
A reggeli lapok az előző napi bécsi forradalomról szóló tudósítással együtt az őszirózsás forradalom győzelméről számoltak be címlapjaikon. A Népszava nyomdájában, hajnalban készült röplap a munkásokat a katonákhoz való csatlakozásra szólította fel. Reggel, a gyárak többségében nem vették fel a munkát, az emberek az utcára vonulva éltették a forradalom győzelmét.
A Nemzeti Tanács plakátjain már a rend fenntartására szólították fel a katonákat, munkásokat, polgárokat: “Szükség van a rendre, hogy a Nemzeti Tanács azonnal elkezdhesse a munkáját, amely a népnek békét, jogot, földet és kenyeret fog adni.”
Tisza István: A háborút elvesztettük
A forradalom áldozata volt a világháború kirobbantásáért felelőssé tett miniszterelnök, Tisza István. A politikus korábbi vezetői szerepe után 1913-ban lett ismét kormányfő, tevékenysége folyamatosan parlamenti viharokat provokált. Az államhatalom megerősítése és a háborús készülődés érdekében tovább korlátozták a gyülekezési jogot, erősítették a cenzúrát. A szarajevói merénylet után viszont ellenezte a hadüzenetet, mert felkészületlennek tartotta az országot, féltette a Monarchia egyensúlyát és tartott az Erdélyre vonatkozó román igényektől. Mégis a helyén maradt, de a koalíciós kormány felállítására irányuló törekvései kudarcot vallottak.
Az egyre népszerűtlenebb Tisza ellenezte a reformokat, konfliktusba került a katonai vezetőkkel is, így általános megkönnyebbülés fogadta, amikor a Ferenc József halála után trónra lépő IV. Károly 1917-ben felmentette a kormányfői posztról. Tisza 1917 szeptemberében ezredesként kiment a frontra. A háború végére a vereség és a régi rend jelképének számított, két ízben is rálőttek az utcán. 1918. október 17-én ő jelentette be a parlamentben, hogy a háborút elvesztettük. Az egyébként vértelen őszirózsás forradalom napján, október 31-én villájában lőtte agyon négy katona, a merénylők közül kettőt 1921-ben elítéltek.
Károlyi Mihály nagyon gyorsan, néhány órával október 31-ei kinevezése után megalakította kormányát. A tárcák többségét párthívei kapták. A polgári radikálisokat és a szociáldemokratákat egyaránt két-két fő, Jászi Oszkár és Szende Pál, illetve Garami Ernő és Kunfi Zsigmond képviselte. A kormány, miután november l-jén Károlyi felmentést kért és kapott az uralkodótól a neki tett esküje alól, „népkormánynak” tekintette magát, s az időközben kibővült és Hock János, Károlyi-párti plébános elnöklete alatt ülésező Nemzeti Tanácsra esküdött fel.
A kormány programja lényegében megegyezett a Nemzeti Tanács október 26-ai kiáltványával. Egy olyan független és demokratikus köztársaság létrehozását célozta tehát, amelynek közéletében a nem magyarok is államalkotó tényezőként vehettek volna részt, kiterjedt önigazgatási jogok birtokában. E program megvalósításához a kormány igen kedvezőtlen körülmények közepette látott hozzá. A győztes nagyhatalmak Magyarországot a kormány- és a kezdődő rendszerváltás ellenére vesztes államként kezelték, s a vae victis elvét alkalmazták vele szemben. Belülről ugyanakkor a háború alatt kiéleződött szociális és nemzetiségi ellentétek nehezítették a kibontakozást.
Felhasznált irodalom: Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században.
CHF/HUF
249.24
EUR/HUF
303.74
És?
Holnaptól literenként 13 forinttal nő a gázolaj jövedéki adója, majd januártól a jelenlegi 25%-ról 27%-ra emelik az áfakulcsot. Mindezek hatására a hazai üzemanyagárak jelentős mértében emelkednek majd, a gázolaj esetében összesen literenként 22-23 forintos, a benzin esetében pedig 6 forintos áremelkedést tapasztalhatnak majd az autósok.
Gordon szerint:
2011. október 31., hétfő – 15:43
És?
patkányforradalom
Miért?
Gordon
Te beteg vagy !
Mint ahogy beteg az erkölcsileg megbukott vakon követett vezetőd is.
Mit akarsz elérni a felháborító magyarellenes hozzászólásaiddal ?
Te rasszista vagy, mert a magyarok ellen beszélsz(írsz) folyamatosan.
Érdekes, most nem hisztizik a Fidesz.
Amikor ellenzékben volt folyamatosan követelte (Már amikor nem vonultak ki és nem vették fel az ingyen pénzt amiért nem is dolgoztak meg ) hogy csökkentsék az üzemanyag árát.
Ocsmány fordulatot vettek.
Nincs annyi gerinc se bennük, hogy bevallják, hogy hazudtak és ez bizony kő kemény megszorítás amit a hozzá nem értésük szült.
Hazudnak éjjel, nappal….
Olyan dezsavü érzésem van.
Nemmondommeg szerint:
2011. október 31., hétfő – 18:51
“Gordon (…) Te rasszista vagy”
Majd nézd már meg hogy mit jelent ez a kifejezés. 😀
Újságműveltség….. hö-hö 😀
“A rasszizmus olyan gondolkodásmódot jelent, amely az emberek külsejében megfigyelhető eltéréseket kiemeli, ezekhez morális, társadalmi vagy politikai különbségeket rendel hozzá, és az így létrehozott csoportok között – feltételezett tulajdonságaik vagy értékeik alapján – hierarchiát állít fel”
Mondom én rasszista vagy 😛
Nemmondommeg a témától teljesen függetlenül (mert a témához halvány gőze sincs), újra előveszi a komcsi hazugságot, és fújja vuzuveláját. Fújja, hogy a Fidesz kivonult (szegény nem tudja, hogy a KDNP is kivonult). Kivonultak, mert nem kívánták Gyurcsány(i) napirend előtti zagyvaságait hallgatni.
Nemmondommeg Ki az a gróf Tisza István? Kéretik utánanézni!
Ceterum censeo…A kommunista, ha kinyitja száját hazudik, ha kinyújtja kezét lop.
És megnézte! 😀
(Gordon kacag.)
Csak a napirend előtti miniszterelnöki beszéd alatt vonultak ki, és a frakcióführer akkor is bent maradt.
Ő válaszolt a miniszterelnök beszédére.
Aztán minden frakciótag visszajött és az érdemi munka elkezdődött.
Ezt úgy beállítani, hogy “nem végezték a munkájukat”… hááát… elég blőd dolog, és ismét csak újságműveltségre vall.
(De legalább a gúglija működik. 😀 – lásd 21:24-esem)
(Gordon még mindig kacag.)
Jászit és Kunfit egy tőről metszették Kun Bélával, ugyanúgy mint azokat akik agyonlőtték Tisza Istvánt. Ilyen söpredék még sohasem vezette Magyarországot, mint akkor.
Érthető hogy egy kicsit “zaklatott” volt a közvélemény egy kb. 10 millió áldozatot követelő és 4 évig tartó nagy háború kirobbantása miatt, amit ráadásul még el is vesztettük.
Mit gondoltak a nemes urak? Felsétálnak a Várba és egy paranccsal befejezik a háborút, aztán minden megy tovább a régi kerékvágásban?
Elképesztő a korabeli magyar politikai elit ostobasága.
Elképesztő azoknak a pofátlansága, akik kávéházakban dekkoltak a háború alatt, majd megszervezték a patkányköztársaságot. Igaza volt a belgrádi fegyverszüneti tárgyaláskor Louis-Félix Franchet d’Esperay tábornoknak: “Vous étes tombés si bas? (Ilyen mélyre süllyedtek?)”
“A degenerált, farkastorkú, gõgös, féktelenül hiú és tehetségtelen Károlyi nem tudta megbocsátani Tiszának, hogy Tisza tehetséges, erõs, tiszta és egészséges, hogy talpig férfi, hatalmas és uralkodó. Károlyi sohasem titkolta Tisza elleni gyûlöletét. Számtalanszor hangoztatta, hogy nem nyugszik addig, amíg el nem pusztította. A félbolond, hataloméhes vörös gróf a szemmûtét elõtt álló félvak Tisza Istvánt is képes volt párbajra hívni harmadikként (Széchenyi Aladár és Pallavicini õrgróf után) ugyanazon a héten. Tisza, a nagyszerû vívó, rossz látása ellenére kedvére játszott vele, és végül harcképtelenségig elverte kardlapjával.
A szerkesztõségek, kávéházak katonai szolgálat alól felmentett csõcselékének lázadása ez, minden nemzeti igény és minden szociális tartalom nélkül. Ennek a pesti intellektuális bűnözőrétegnek, amely a magyarság nevében szocialistáskodott, kisebb gondja is nagyobb volt a magyar nép szociális igényeinél.
Említsük meg, hogy az októberi lázadásban nagyon nagy szerepe volt a Galilei körnek, amelynek tagjai csaknem 100 százalékban a harctéri szolgálat alól felmentett zsidó egyetemi ifjúság soraiból kerültek ki. Néhány név emlékeztetõül: Pikler Gyula, Sugár Tivadar, Kende Zsigmond, Rohonyi Hugó, Surányi Ede, Helfgott Ármin, Bellér Ignác, Csillag, Kelen, Fried, Weiss, továbbá Sisa és Solom, orosz hadifoglyok, akiknek sokszorosítógépe volt.
Károlyi Mihály portréjához Mályusz Elemér történész írta:
“Obskurus újságírók, harcteret kerülõ kalandorok, pártnélküli vezérek törtek elõre. A dolgozók és a katonák milliói közül senki sem rokonszenvezett velük, nem állottak mögöttük tömegek; ezek ösztönszerûleg idegenkedtek tõlük. Céljukat így törekvéseik nyílt bevallásával soha el nem érhették volna. Csalárdsághoz kellett tehát folyamodniuk. A tömegek megtévesztése céljából kerestek egy férfit, kinek neve megejtõen jó hangzású.
Így esett a választásuk gróf Károlyi Mihályra, aki nemcsak elkápráztatta az embereket fejedelmi vagyonával, hanem mindenképpen alkalmasnak látszott a neki kiosztott szerep eljátszására.
Tudták róla, hogy szellemileg erõsen korlátolt, önállótlan ember, akinek élete dorbézolásokban és a kártyaasztal mellett zajlott le. Az ilyen embert könnyû orránál fogva vezetni, mert csekély szellemi képessége, és önhittsége egyaránt megakadályozza annak felismerésében, hogy csak eszköz mások kezében. A tömegek félrevezetése végett takargatják hibáit és minden lehetséges alkalommal igyekeznek nimbuszba burkolni.”
(Mályusz Elemér: A vörös emigráció. In: Napkelet. 1931. XVIII. kötet, 2-3.)
Megbízható becslés szerint Kun Theodosiában 7500, Szimferopolban 12 ezer, Szevasztopolban 10 ezer, Kercsben 6000, Jaltában 5000 embert végeztetett ki, ez utóbbi helyen a vöröskeresztes kórház tizenhét betegápolónõjét és három orvosát is. Alupkában a kórház udvarán lövetett agyon 272 háborús rokkantat, akiket hordágyakon cipeltek le a kórtermekbõl.”
Butaság ez a “patkányköztársaság”-ozás. Érteni kellene a történelmi helyzetet. Az embereknek marhára elege volt már ebből a kardcsörtetésből, a százezres veszteségekből, a szociális problémákból, és a bénult politikai elitből.
Persze az ellenség (antant) által később hatalomra segített Horthy korszakában könnyű volt összemosni szűk egy esztendő eseményeit…. vörösözni, ellenforradalmazni (ismerős?) patkányköztársaságozni. Ez azonban butaság. Csupán bűnbakképzés.
folyt.köv
Senki nem állította volna meg a földindulást. Lehet Tiszázni, hivatkozási alapnak is remek lehet, hogy ő ellenezte a háborút (talán mert jelen volt a véderőtörvények elbuktatásánál és így tudta hogy nem vagyunk felkészülve a háborúra), de ez a lényegen nem sokat változtat. A lényeg hogy a “háborút elvesztettük”, ez pedig nem maradhatott következmények nélkül, főleg úgy hogy egy soknemzetiségű országgal rendelkeztünk, ráadásul nemzetiségeink politikai vezetői (plusz románok és szerbek esetében győztes oldalon álló anyaország) nem igazán egy államban képzelték el a jövőt.
folyt.köv
Összeroskadó birodalmunkat (nem az OMM-re, hanem a régi Magyarországra gondolok) semmi nem tartotta volna egyben, a 1918 előtti berendezkedéssel és határokkal. Nem Tisza a lényeges. Tiszával vagy Tisza nélkül, de a bukás elkerülhetetlenné vált.
Persze az egyértelmű, hogy a fentiekből a korabeli magyar politikai elit (élén Károlyival) nem sokat érzékelt. Bíztak – egy darabig – a meghirdetett szép elvekben. Ez önmagában nem bűn, csupán egy helyzet, egy korabeli adottság.
Magyarországot a Galíciából beáramló söpredék bomlasztotta fel, amely nem mehetett tovább Amerikába, mert ott nem fogadták volna őket, így minket taszítottak a romlásba.
Két sor magánvélemény. Két sor butaság. Ennyi a válasz érvelésemre. Gyenge.
Nem a “Galícia” a lényeg. Ez már az eseményeket követő hazug rezsim hazug propagandája volt. Vicces dolog azt hinni, hogy a “galíciázás”-sal elfedhető a korabeli valóság. A szomorú az, hogy a Nagy háborút megelőző évtizedekben pont magunk pakoltuk össze azt a nagy rakás fát, melyen végül Mo. elégett (pl.: véderőtörvények obstruálása).
Nehéz is lenne háborút nyerni egy olyan soknemzetiségű hadsereggel, melyet mi magunk se tekintettünk a sajátunknak évtizedeken át. Könnyebb volt álmodozni egy független Magyarországról. Később is könnyebb volt galíciázni és bűnbakokat keresni.
folyt.köv
A Nagy háború után megkaptuk a remélt és sokáig titkon vágyott függetlenséget (csak a járulékos dolgok, pl. a területi adottságok nyilván már nem tetszettek). Érdekes volt ez a “bent is lennénk, meg kint is lennénk” elv az OMM-es idők alatt. Károlyi ’48-as pártja függetlenséget akart (ezzel Mihályunk akár még nagy nemzeti ikonná is válhatott volna a kardcsörtetők körében). Megkaptuk. Mármint a független államot.
foly.köv
Egyre inkább az a véleményem: ne mutogassunk másra, ne galíciázzunk hazug módon, hanem amit évtizedekig főzött a korabeli magyar politikai elit (pl.: közös hadsereg modernizálásának megoldatlansága) és annak szomorú következményeit (háborús vereség) azt becsülettel emésszük most meg.
Az ország mintegy fele nemzetiség volt. Nem akartak velünk maradni (a MÁV botrány kapcsán a horvátokat is sikerült megsértenünk, korábban a cseheket is). Lehetett volna igazságosabb határokat húzni ez tény, de semmilyen erő nem tartotta volna egyben hosszú távon a régi országot.
A kérdés csak az volt: mikor szakad szét, mennyi terület marad és mennyi vész el.
Az Orosz Birodalom Ausztria szövetségese volt egészen 1882-ig, amikor is a berlini konferencia a Monarchiának ítélte Bosznia-Hercegovinát. Arra az orosz cár is igényt tartott, sőt az egész Balkánra. Miután céljait nem tudta elérni, az ügynökein keresztül felbérelte a párizsi zsidó újságírókat, hogy keltsenek hangulatot Ausztria ellen. Ekkor kezdték a “Destroyez l’Autriche-Hongrie!” plakátokat terjeszteni. Az ellen az Ausztria ellen, amelyet az orosz fegyverek mentettek meg 1849-ben. Na de a büntetés nem maradt el, mert a zsidó bosszú az orosz cárt és családját is elérte.
Magyarországot az tartja meg magyar országnak, ha olyan szar lesz itt élni, hogy a zsidónak meg cigánynak sem lesz itt maradása. Na akkor élhetünk a magunk szokásai és törvényei szerint!
Vátesz minden hozzászólása fortyog a gyűlölettől. Szomorú ez. Lelkileg beteg ember ő. A gyűlölet rossz tanácsadó mikor történelmi eseményeket kell rendszerezni.
Ha felcsapjuk az atlaszt Magyarország 1910-es etnikai térképénél, akkor láthatjuk kirajzolódni Magyarország 1920-as határait.
Milyen érdekes…. vajon véletlen egybeesés?
folyt.köv
Okos, talpraesett politikával több területet is megtarthattunk volna (talán), főleg a későbbi határ melletti magyar lakta területek egy részét, de ez másodlagos. A változás elkerülhetetlen volt.
Aki mulat (háború) az fizesse a számlát… ez így van rendjén.
Még akkor is ha ezt nekünk magyaroknak (meg pl. németeknek) fájdalmas beismerni.
Nézte valaki az euró, és a gázolaj árfolyamát?
Katasztrófa felé tart az ország. Mit lehet még az emberektől elvenni?
A történelemnek nincs vége, nincsenek mindig nyertes nemzetek! Eljön még a mi időnk, a Kárpát-medence a miénk lesz, tótostól, románostól, szerbestől! Engem egy cseppet sem idegesítenek a kínaiak, remélem legyőzik a többi született kereskedőnépet. Az európai kultúra megérett a bukásra, Nyugat-Európa iszlám gyarmat lesz. Oroszország meg mi, az egész eurázsiai sztyeppe kínai befolyási övezet lesz. Izrael eltűnik az arab tengerben. Az USÁ-t ellepik a latinok és lehúzzák a maguk szintjére, ami nem lesz nehéz, mert addigra a feketék viszik a prímet! 🙂
Igazatok van nem is aktuális, azóta tovább romlott.
CHF/HUF
252.36
EUR/HUF
306.49
És ? Kérdezné nagy tudású Gőgös Gordon !
Az nem számít hogy az emberek nagy részét érinti méghozzá hátrányosan.
Rájöttem, te a hazát se szereted, ha mindegy hogy romokban hever e az ország, mert szerinted az emberek tehetnek róla.
Azért vigyáznom kell mit írok, mert ha leírom az igazat esetleg bíróság elé citálnak a fene nagy Demokráciátokban.
Vátesz szerint:
2011. november 01., kedd – 09:07
“A történelemnek nincs vége, nincsenek mindig nyertes nemzetek! Eljön még a mi időnk, a Kárpát-medence a miénk lesz”
A rögeszmék sok esetben egyfajta zöldhályogként telepedhet az adott személy elméjére. Már csak egy kigondolt célt lát, de egyre kevésbé tudja felmérni az ahhoz vezető út járhatatlanságát és az őt körülölelő valóságot.
Beteg ember az ilyen. Nyugalomra, kezelésre szorul. Javaslom: Ne bántsuk, inkább sajnáljuk őt.
T.Vátesz!Maga meg egy zárt intézeté.
Nemmondommeg szerint:
2011. november 01., kedd – 09:13
“Igazatok van nem is aktuális, azóta tovább romlott.
CHF/HUF
252.36
EUR/HUF
306.49
És ? Kérdezné nagy tudású Gőgös Gordon !”
És? 🙂
Aztán majd mit csinálnak a birkapásztor Dávid házából valók, ha Periklész és Nagy Sándor népe megszavazza, hogy nem fizetnek tovább a Szövetség Fiai (B’nai Brith) bankjainak?
Egyébként meg csókoltatom az itteni lerakatukat, pénzéhségükben bezáratták a hárshegyi szanatóriumot! 😀
Gordon
Érdekes ember lehetsz ha nem érdekel az a tény miszerint lassan de biztosan csődbe megy a haza.
Lehet itt bármiről írni, azonban minden értelmét fogja veszíteni a múlt, a nagy történelem.
Lehet, hogy téged és a többi agyonfizetett komcsit, bérfirkászt nem érint a direkt válság, de csak érdekel a saját hazád sorsa ????
Vagy nem ?
Nemmondommeg szerint:
2011. november 01., kedd – 10:29
“Gordon
Lehet, hogy téged és a többi agyonfizetett komcsit…”
Ugye ezzel most csak viccelsz? 😀
Egyébként Csepel lakosságának 80%-a vidéki eredetű, mindenkinek van néhány paraszt őse. Nekem minden magyar testvérem, beleértve a 13 nemzeti kisebbséget. A két etnikai kisebbséget viszont nem vagyok köteles szeretni, mintahogy nem szereti őket a többség sem. A gyógyuló seb is előbb-utóbb kidolgozza magából a gennyet.
Gordont miért érdekelné a haza, amely ha csődbe megy, legfeljebb elmegy haza (alijázik)? 😉
Ha már a haza sorsáról beszélgetünk (patetikusabban nem lehetett volna megfogalmazni? 🙂 ):
Én nem abban látom a haza sorsát, hogy mennyi a benzin, vagy hogy mennyi az euró, vagy a chf.
Persze ezzel lehet kampányolni, meg is teszik a politikai aktorok, de tudjuk: a magyar kormánynak kevés eszköze van az árfolyam alakításába. Főleg hogy egyes emberek képtelenek megérteni: ha devizában adósodtak el, akkor devizában tartoznak… ha te felvettél 12.000 euró kölcsön, akkor te 12.000 euróval és kamataival tartozol (az összegen változtathat, hogy a törlesztés melyik szakaszában jársz). Ennek semmi köze nincs az euró forint árfolyamhoz.
folyt.köv
Mindig jót mulatok azon, hogy az emberek elmondják: neki 3 millió forint devizahitele van. Ez butaság. Ő 12.000 euróval tartozik, felesleges forintban számolgatni.
Aki már rendelkezik devizahitellel az tudja (ha nem akkor rosszul emlékszik): Tényleg senki nem mondja, hogy nem mehet az euró 300 fölé… de azt sem hogy nem mehet 400 fölé… senki nem ígért ilyet…
Miről beszélünk?
És ha már “csőd”.
Melyik kormány volt, melyik nem növelte, hanem csökkentette az államadósságot?
(Segítek: 1998 óta két ilyen kormány volt.)
Várom a megfejtéseket. 🙂
Az amelyik most folytatja a vörösök ámokfutását ?
Nézzük már meg hogyan is csökkent az államdósság ?
Kik is károsultak ezen ?
Segítek.
Ugyanazok akik eddig is az oroszlánrészt tették az országért.
Igen, igen a kis emberek akiket te Gordon olyan gőgös módon lenézel és megvetsz.
Úgy látom a jelenlegi vezetést sem érdekli mi lesz 2-4-6-8-10 év múlva. Látják ők már a szomorú jövőnket, csak rossz szokásuk szerint MOST IS HAZUDNAK.
Visszakanyarodva 1918-as évekhez, figyelmükbe ajánlom Tormay Cécile Bujdosó könyv címü írását elolvasni . Abból valóban kiderül mi is történt akkoriban, meg az is hogy hogyan.Igencsak olvasmányos.
Úgy tűnik, nem ez a téma.
De aki feltálalta, nos, az fogja aljas módon eltüntetni Károlyi Mihály és (a témához nem közvetlenül kapcsolódó) József Attila szobrát. Ilyen egy farizeus. Meg se lepődöm.
Mi is a probléma?
Íme:
Számon tarthatják, mit telefonoztam
s mikor, miért, kinek.
Aktákba irják, miről álmodoztam
s azt is, ki érti meg.
És nem sejthetem, mikor lesz elég ok
előkotorni azt a kartotékot,
mely jogom sérti meg.
(…)
Óh, én nem igy képzeltem el a rendet.
Lelkem nem ily honos.
Nem hittem létet, hogy könnyebben tenghet,
aki alattomos.
Sem népet, amely retteg, hogyha választ,
szemét lesütve fontol sanda választ
és vidul, ha toroz.
(…) De jogom van
és lélek vagy agyag
még nem vagyok s nem oly becses az irhám,
hogy érett fővel szótlanul kibirnám,
ha nem vagyok szabad!
Az én vezérem bensőmből vezérel!
Emberek, nem vadak –
elmék vagyunk! Szivünk, mig vágyat érlel,
nem kartoték-adat.
Jöjj el, szabadság! Te szülj nekem rendet,
jó szóval oktasd, játszani is engedd
szép, komoly fiadat!
1935. november 21. József Attila: Levegőt!
Az 1918-as őszirózás forradalom egyenes következménye a 133 napos vörös terror és Trianon volt!
Igen, valóban ott kezdődött a magyar történelem összes nyomora. Előtte nem akart háborúzni senki Magyarországon, a nemzetiségek (60%) akkor élték virágkorukat, az úri Magyarország pedig mindenkinek 100-as politikai és választójogot garantált.
Éljenek a szűklátókörűek, éljen a nagy nemzeti sebnyalogatás.
Szabadság, Elvtársak!
A problémák nem a 133 nappal kezdődtek. Aki képes elvonatkoztatni saját ideológiai meghatározottságain és nem napilapok publicisztikáiból “tanulja” a történelmet az ezt tökéletesen tudja.
Hát ezért kell eltüntetni József Attila szobrát. József Attila bizonyára aljas bal ibes bolsi, komcsi, mint a fent idézett vers is bizonyítja. Le vele! Ő nem volt ’56-os, nem vették el a földjét, a teheneit és lovait, nem söpörték a padlását (pedig milyen jól jött volna az édesanyjának). Szegénynek lenni bűn volt akkor is, és hát az lett ma is. Szégyellje hát magát mindenki, akitől el lehetett venni, aki a helyett, hogy megélhetési politikus lenne nyomorog, és keresi a fiókokban és a zsebekben a krajcárokat. Dicsőítsük hát azokat, akik mindezt megtehették. Éljen, éljen, éljen!
ibes=libes (elnézést)
Érdekesek ezek a személyes visszaemlékezések, magam is szeretek ilyeneket olvasni. Bár a történelem iránt érdeklődő emberként tartózkodom attól, hogy az egyéni sorsokból általános mindenkire érvényes következtetéseket vonjak le.
Olvasom Tormay Cécile sorait:
“Szemközt, egy teherautó kanyarodott fel a hidra. A villanyos közlekedés szünetelt. Az autóé volt az egész híd. Kótyagosan, dübörögve vágtatott, mint egy elszabadult, tüskés vadállat. Fegyveres suhancok és katonák álltak rajta. Ordítoztak és egy mesterinas formájú gyerek a levegőbe sütötte a puskát, melyet erőlködve emelt. A gyerek kicsi volt, a puska nagy. Minden olyan visszásan és valószínűtlenül hatott.”
Bizony “valószínűtlen”, mert váratlan a korabeli szemlélő számára, bizony “suhancok”, bizony van amikor nagyobb a puska a gyereknél. Ha ez a pár sor nem ’18 pesti utcájáról szólna, hanem ’56 pesti utcájáról, akkor Tormay Cécile most kommunista hazaáruló lenne.
Milyen érdekes dolgokat produkál a történelem. 🙂
József Attila: Nem, nem, soha!
Szép kincses Kolozsvár, Mátyás büszkesége,
Nem lehet, nem, soha! Oláhország éke!
Nem teremhet Bánát a rácnak kenyeret!
Magyar szél fog fúni a Kárpátok felett!
Ha eljő az idő – a sírok nyílnak fel,
Ha eljő az idő – a magyar talpra kel,
Ha eljő az idő – erős lesz a karunk,
Várjatok, Testvérek, ott leszünk, nem adunk!
Majd nemes haraggal rohanunk előre,
Vérkeresztet festünk majd a határkőre
És mindent letiprunk! – Az lesz a viadal!!
Szembeszállunk mi a poklok kapuival!
Bömbölve rohanunk majd, mint a tengerár,
Egy csepp vérig küzdünk s áll a magyar határ
Teljes egészében, mint nem is oly régen
És csillagunk ismét tündöklik az égen.
A lobogónk lobog, villámlik a kardunk,
Fut a gaz előlünk – hisz magyarok vagyunk!
Felhatol az égig haragos szózatunk:
Hazánkat akarjuk! vagy érte meghalunk.
Nem lész kisebb Hazánk, nem, egy arasszal sem,
Úgy fogsz tündökölni, mint régen, fényesen!
Magyar rónán, hegyen egy kiáltás zúg át:
Nem engedjük soha! soha Árpád honát!
http://www.indavideo.hu/video/Jozsef_AttilaNem_Nem_Soha
Sokáig tiltott volt ez a vers a “baloldali” költőtől. Ma már szerencsére ezek a művek is szabadon hozzáférhetőek. Nekem is van itthon pár a Trianonhoz köthető irodalomról szóló kötetem. Szép versek ezek, kiemelt helyen tartom a polcon.
József Attila is egy vátesz volt, bár ő már belülről is látott elmegyógyintézetet! 😉
Visszatérve Tormay Cécilere. Azt írja:
“A levegőben póznákra akasztott nyomtatványok úsztak. Alattuk lassú, sűrű tolongással szüntelenül mentek az emberek. Úgy mentek, mintha kényszerben járnának és nem bírnának többé megállni és nem bírna többé közülük irányt változtatni senki sem. Az utca vége lökte az utca elejét. Egy óriás testű, sötét állat kúszott az aszfalton, roppant járommal a nyakán, kúszott lassan, himbálózva és éljenzett.
Sajátságos, hangtalan kiáltást éreztem dagadni a torkomban és inteni szerettem volna, hogy álljanak meg és forduljanak vissza. De a tömeg hullámzásában ekkor már volt valami fulladt fátumszerűség, melyet feltartóztatni nem lehetett. És azért mégis volt, ami parancsolt neki. Hullámzása időnként szétvált és akadozó, kurta iramokban fölényes autók csúsztak át. Az autókban nemzeti színű szalagok, fehér őszirózsák és jellegzetes sémi arcok vonultak el. Mögöttük, az utca közén, mindég újra összefolytak az emberi testek.”
Vagy előtte:
“És az üres királyi váron, a hídfőkön a dunai hajókon lobognak a zászlók, mintha ünnep lenne.”
A butaságot (sémi arcok) és a rózsákat leszámítva akár egy ’56-os visszaemlékezés is lehetne. Egy az egyben átvehető. Hullámzó tömeg, nemzetiszínű lobogók, jelszavak…. ünnep?
Talán abban a pillanatban az.
Később persze a háborús ellenség által kiválasztott és felemelt vezér (Csermanek-rajongóknak ismerős helyzet…) és csatlósai mondhatták hogy “ellenforradalom” volt.
Ezen a ponton kanyarodok vissza 2011. október 31., hétfő – 16:52-es hsz-re:
“Miért?” Miért is?
Mert más színű a zubbony?
Vátesz szerint:
2011. november 01., kedd – 13:08
“József Attila is egy vátesz volt, bár ő már belülről is látott elmegyógyintézetet!”
Ne aggódj emiatt… mert ami késik… 🙂
Majd küldjek be neked almalét? 😀
“Az autókban nemzeti színű szalagok, fehér őszirózsák és jellegzetes sémi arcok vonultak el.”
Ezek szerint Tormay Cecile sem szerette a stíriai metéltet! 🙂
Elnézést a közbe szólásért!Hogyan is kezdődött az a háború?Aztán:az 1867-es kiegyezést követően a nemzetiségekkel való kiegyezés megtörtént??NEM!!A magyar parasztság álma a
föld osztás,földhöz juttatás megtörtént??NEM!!A városi munkásság élet körülményeinek javítása megtörtént??NEM!!Hogyan is volt azzal a választó joggal?Kik viselték a háborús terheket?Aztán ki is volt az a megátalkodott aki elsőként a saját Kál Kápolnai hit bizományát parcellázta fel?A
háborút követően mindenki változást akart.(nem csak mi Magyarok)Az meg egy másik történet
miként éltek evvel vissza egyesek.
Olvasom tovább, gyerekek ez marhajó.
Ezt írja:
“Mi történik ott?… A kezem megrándult, mintha valaminő reflexmozgásban a fejemhez akarna kapni. A térparancsnokság épülete mellett, a csupasz fák alatt, csoportba verődve, katonák álltak. Egy vörös-fehér-zöld zászló szövetjét tartották kifeszítve maguk között. Úgy tartották, mintha játszanának. És közben egy görbelábú, kócos kis ember a bicskájával sebesen nyiszálta ki a szövetből a koronát a címer fölül.”
Ejnye no! Csak nem? Kivágják a zászlóból… lyukas a zászló? 🙂
Ismerős ez a lyukas zászlós dolog valahonnan… honnan is… no… várjatok… “gondókodom”…
A13.11-es íráshoz:inkább alma magot!!
Ez tényleg nagyon érdekes:
“Különösen hatott rám ez az írás. Mintha egy nagy hazugság kiabálta volna ki magáról az igazságot. A munkások uralomra törtető pártja, első kiáltványában azt parancsolja: “Szüntessétek be a munkát!” Ilyen kezdet után vajon mit fog parancsolni holnap és mit azután?”
(…)
“De hát mit akar ez a sötét ” társaság? Hogy meri magát a nemzet tanácsának nevezni? Kik azok, akik lázítanak az állam ellen és hűségesküt szednek a maguk számára? ”
(…)
“Hallottam, amit beszéltek. Az egyik feltűnően izgatott volt: – Egészen megbízható forrásból tudom. A külvárosokban fosztogatnak. Angyalföldön is. A raktárak, és Csepelen is… Károlyi ügynökei tegnap éjjel felfegyverezték a fegyvergyári munkásokat. Harmincezer felfegyverzett munkás. A pályaudvaron pedig lefegyverezte a csőcselék a katonaságot.”
(…)
“Károlyi emberei katona- és munkástanácsokat szerveznek.”
Nocsak. Munkások. Sztrájk. Lázítás az állam ellen. Csepel. Angyalföld. Karhatalom lefegyverzése a város egyes pontjain. Csöcselékezés. Munkástanácsok.
Elképesztő. Hát ilyet mernek csinálni e “gazok”??? … milyen évet is írunk… ’18 ?… ’56?… mindegy tán?… vagy mégsem?
Tormay kb. olyan stílusban kommentál mintha Havas Szófia elődje lenne. Tetszik ahogy Krenmüller leszármazottként negédesen kiemeli az egyes személyek idegen hangzású neveit. 🙂 Gondolom elfelejtette saját családja történelmét…
Az 1919 utáni rezsim azért elismerte munkásságát (Corvin-koszorú).
2010-06-12
AZ MSZP MEGVÉDI KÁROLYI SZOBRÁT
Freud Károlyiról: “A magyaroknak sok okos grófjuk van, de pont a legbutábbat kellett elnökké választaniuk.”
Az MSZP minden eszközzel megvédi Károlyi Mihály szobrát – áll Lendvai Ildikó közleményében. A középpárt távozófélben lévő elnökasszonya többek között a „vörös gróf” földosztó tevékenységére hivatkozik. Ismert, Károlyi jelzáloggal terhelt birtokaitól szabadult meg a földosztás során.
Egyes kutatások szerint az MSZP leköszönő elnöke által emlegetett „szolidaritáson” alapuló földosztás során azoktól a birtoktestektől szabadult meg az aktusra fotósokkal és újságírókkal megérkező gróf, melyeket tetemes kártyaadósságai miatt jelentős jelzálogokkal terheltek le. Károlyi Mihály kultuszának ellenzői Sigmund Freud egyik naplóbejegyzését is szokták emlegetni. A budapesti eseményeket kommentáló orvos azt írja: „A magyaroknak sok okos grófjuk van, de pont a legbutábbat kellett elnökké választaniuk.”
Joságos és Lendvai Banya a farkastorkú hazaárulót tartja példaképnek! Remélem Joságos már jelentkezett Gyurcsány(i) új pártjába!
“Egyes kutatások szerint az MSZP leköszönő elnöke által emlegetett „szolidaritáson” alapuló földosztás során azoktól a birtoktestektől szabadult meg az aktusra fotósokkal és újságírókkal megérkező gróf, melyeket tetemes kártyaadósságai miatt jelentős jelzálogokkal terheltek le.”
Muhaha…. 😀
/Gordon kacag./
Ha ez igaz, akkor Freud tévedett. Nem is volt olyan buta…. 😀
/Gordon tovább kacag./
Gordon, igaz hogy nem Purim van, de azért te se feledkezz el a felmenőidről ma! 😉
Várj! Mindjárt óvasom amit írtál, csak még sírok a röhögőgörcstől, amit a szocis hsz kiváltott belőlem. 😀
Gordon
Látom sokat chat-eltél.
Gordon vajon akkor is kacagni fog ha a Görögök sorsára jutunk ?
Szerintem igen mert ez a nagy álma.
Ha már görögök:
“Vándor, vidd hírül a spártaiaknak….” 😀
Na, szóval…. mi van? Milyen pu.rim van? Gyerekek! Mondja már el valaki hogy mi az a purim, mert Gordon most tanácstalan. Kell ilyenkor csinálni valamit? Ugrálni?, korán ébredni?, imádkozni?, vagy zsolozsmákat mormolni?
A végén kajaosztás van?
Én nem kérek, de viszem Vátesz ételhordóját…. ne maradjon éhes az öreg… szereti a kósert… majd beküldöm neki az elmeszociálisba…
Hö-hö-hö. 🙂
Legyen egy jó napja!
Miről szól a zsidó ünnep?
– Üldöztek bennünket, meg akartak ölni, nem sikerült nekik. Na együnk. . .
Gondoltam, te is kimehetsz a temetőbe, az nincs felekezethez kötve!
Biztos nincs? 🙂
Tersánszky Józsi Jenő hőse, a toprongyos Gazsi egész életében egy jó nyúlpaprikásra vágyakozik, ám amikor álma teljesülne, megsajnálja a tapsifülest. Sőt! A nyuszit Paprikásnak kereszteli, s bűvészmutatványokra tanítja.
🙂
T.Vátesz!
Ne az én párt állásommal törődjön.A magáé az ami nem szalonképes!Őn nagyra van a tudásával,
pedig az igen csekély.Ha magán múlna a Bartok Béla út újra Horthy Miklós út lenne.Elárulná,hogy
mitől ilyen lelkes szélső jobbos?Esetleg felmenői közt nyilas vezetők is voltak?
“S mégis, amikor jön a reggel
S pernyét fújnak a szelek,
A grófi szérün ott zokog
Egy egész koldus-sereg.
Siratják a semmit, a másét,
– A gróf tán épp agarász –
Érzik titkon, hogy az övék
E bús élet s a kalász.”
Nekem egy nyilas felmenőm sincs, viszont a komcsikhoz rengeteg kisnyilast bevettek, például Princz Gyulát, aki az AVH ezredeségig vitte. Az egyik vallatócsoport vezetője volt, ilyen szakemberekre Rákosiéknak is szükségük volt. Mint például Körmös Bauer Miklósra, van-e ember aki a fiacskáját nem ismeri?
Szalonképes nem vagyok, és? Nem tartozom azon polgári származásúak közé, akiknek még szalonjuk is volt, meg cselédlányuk, hogy sabbathkor tüzet gyújtson.
Ha rajtam múlna, a Weiss Manfréd út újra Szabadkikötő út lenne!
Ady írta, nem József Attila, hamár valaki a József Attila szoborra akart célozni.
Most aztán sirathatják a másét, a pesti ügyvédurakét, akik vidéken nagy földbirtokokat vásároltak! Az őseik nem szerették a földvagyont, mert azt nem tudták magukkal vinni, ha szorult a helyzet. Na most sem fogják tudni!
Szivesen adok én magyar földet minden idegennek! Két négyzetmétert két méter mélyen!
Ki akart itt a szoborra célozni?
Vátesznek szeretettel József Attilától:
Ahol nincsen villanylámpa
gyújtsd a burzsujt gyertyalángra,
ahol nincsen hús a babban
füstölt burzsuj főjjön abban,
ugy biz édes cimborám!
Rossz cipőd nem ér egy füttyöt?
Burzsujszemmel kend a bütyköd;
hát az ablak? vedd a sorját –
gitteld be a burzsuj orrát,
ugy biz édes cimborám!
Hol titkolni kell a harcot,
burzsujbőrbe kösd be Marxot;
ha nem Marxot, akkor inkább
Bakunint és Kropotkinkát,
ugy biz édes cimborám!
Egyre többen, egyre jobban,
irtsd a burzsujt megfontoltan; –
aki gyönge anyámasszony,
az csak százhuszat akasszon,
ugy biz édes cimborám!
1917. április
T.Vátesz!Amit a Weisz Manfréd útról irt azzal 100%-ig egyet értek!Ami a többit illeti az nagyfokú
intelligenciáról tanúskodik.
„Jézus egyszer így beszélt tanítványaihoz: Ha valaki lámpát gyújt, nem takarja le, vagy nem rejti az ágy alá.
Inkább felteszi a tartójára, hogy aki belép a házba, világosságot találjon.
Semmi sincs elrejtve, ami nyilvánosságra ne jutna;
és nincs olyan titok, ami ki ne derülne, és nyilvánvalóvá ne lenne. .”
Lukács ev. 8,16-17
Amit Ditte írt a burzsujokkal kapcsolatban, azt Dél-Koreában már megvalósították! Egy csoport elrabolt egy gyárost és megette! Milyen szép lesz, amikor a szegény komcsi zsidó megeszi a gazdag gyáros zsidót! Na mit ír erről a Talmud?
Én azt szoktam mondani, jöjjenek csak nyugodtan a bevándorlók, Európában 2050-re úgyis emberevés lesz, s mindig a másszínüekkel kezdik!
Volt már ilyen, 1927. Csehszlovákia, Szepsi, emberevő cigányok.
Nem én írtam, hanem egy József Attila zsenge. De már megbántam az elküldését, mert látom te nem tréfálsz, hiszen a humornak szikrája sincs benned.
Nagyon nehéz életed lehet.
Vátesz szerint:
2011. november 01., kedd – 12:43
József Attila: Nem, nem, soha!
17-éves volt. Vajon a kamasz fiú jogos fájdalmának szintjén kell megmaradnunk, vagy van lépés tovább?
Zsidózás is volt T.Vátesz! Halál táborok is voltak T.Vátesz! Ezen kívül volt még majd minden európai államban felelősségre vonás!Szerencséje,hogy itt él!Tőlünk nyugatabbra már elítélnék.
Őn úgy gondolja,hogy okos és szellemes amit le ír.Nos téved!Primitív,tudatlan,antiszociális embert takar!!
Röhej! A holokauszt tagadás vagy kisebbítés tilos, amúgy nem tilos róla beszélni, mintahogy arról sem tilos, hogy gyilkolták le a zsidók Jerikó lakóit, a 75ezer perzsát (Eszter könyve, Purimként ma is ünneplik ezt a holokausztot), a gázai övezet palesztín lakóinak gyilkolásáról sem! Na aztán az mi volt, hogy az Afrikából elhurcolt 20millió feketéből 9millió útközben meghalt? 1703-ban Newportban bejegyzett 208 rabszolgaszállító hajó tulajdonosai közül 200-nak zsidó volt a tulajdonosa.
Ditte!
József Attila verséhez csak annyit fűznék hozzá, hogy nem minden verse tökéletes. A legnagyobb költőkkel is óvatosan kell bánni, mert “a múzsák néha alszanak”.
Ez a vers egyértelmű paródia, messze áll költőnk lelkétől. Megbántam, hogy elküldtem, tréfálni csak azzal szabad, aki érti.
Váteszt a gyűlölete élteti, abból meríti életerejét.
Ditte!
Ne bánd, hogy elküldted a verset, mert egyáltalán nem áll messze a költő lelkétől. (Még akkor sem, ha paródiának tűnik.) Sok hasonló verset írt.
A vers keletkezésének időpontja viszont nagyon kérdéses: 1917-ben József A. még csak 12 éves volt. Nem valószínű, hogy akkorra komolyan elmélyedt Marx-ban.
Gordont meg a seggnyalás élteti, kár hogy nem éri el a sajátját, mint a macskafélék! 😀
Kemény szavak. 🙂
Aztán meg a frissen csepeli eleink által is felavatott Tisza szobornál , csak el kellene egyeseknek gondolkozni azon , hogy csak miatta volt első Világháború , meg Trianon ,
És ha nincs Őszi rózsás forradalom , meg Tanácsköztársaság talán még Magyarország sem lenne.
A MAGYAR ARISZTOKRÁCIA TÖRTÉNELMI BŰNE A VESZTETT ELSŐ VILÁGHÁBORÚ ,TRIANON , ÉS A VESZTETT MÁSODIK VILÁGHÁBORÚBAN VALÓ MAGYAR RÉSZVÉTEL. Ezt azért nem kéne elfelejtenie még nagyapónak sem
Ezt nehéz lenne a komcsik számlájára írni. A kommunizmus hatalomra kerülése magyarországon egyenes következménye az urak nemzetvesztő politikájának és a magyarországi nyilas uralomnak , holokausztnak.
Udelye Horthy szobrot is állítani
Ahogy a gyerek azt mondja: boltocskát játszom vagy papát vagy tengeri vihart – úgy játssza belé magát a felnőtt ember is a célra törő, a szorgos, a léha, a szenvedélyes vagy a gyűlölködő szerepébe.
Valamivel ki kell tölteni az időt; el kell hitetni magunkkal egy s más dologról egy időre, hogy az fontos.
Mert különben egybekulcsolt kezekkel ülnének az útszélen, és talán ez volna a természetes – minden egyéb csak magahitető fontoskodás.
Kaffka M – után a Fater!
Ha már az őszirózsás csőcselék által meggyilkolt Tisza Istvánról esett szó…
A szarajevói merénylet után egyedüliként ellenezte a háborúba való belépést, mert tartott attól, hogy Erdélybe betörnek a románok. Aggálya bizonyosságot nyert 1916-ban.
Röfög az nem, nyávog – a szerencsétlen.
Turkálás a mániája. 🙂
(bocsi)
Vátesz!
“Gordont meg a seggnyalás élteti, kár hogy nem éri el a sajátját, mint a macskafélék!”
(bocsi)
“Aztán meg a frissen csepeli eleink által is felavatott Tisza szobornál , csak el kellene egyeseknek gondolkozni azon , hogy csak miatta volt első Világháború , meg Trianon ,” – írja csaba péter.
Neki is elment az esze. 🙂
“És ha nincs Őszi rózsás forradalom , meg Tanácsköztársaság talán még Magyarország sem lenne.”
Milyen forrással tudod ezt alátámasztani?
Nem hiszem hogy a magyarországi bolsevik fordulat nagy megelégedéssel töltötte el a békekonferenciát.
Olyannyira nem, hogy emiatt jól összecsinálták magukat a nyugati államok. Létrejöhetett volna egy Szovjetuniótól nyugatra eső – akkor Európában jelentős méretű – bolsevik államalakulat, amitől kirázta a hideg őket.
Ez valóban így volt.
http://hvg.hu/itthon/20111102_jovokutato_tervhivatal_ngm#utm_source=hirkereso&utm_medium=listing&utm
Ez van, gazdag ország vagyunk, lehet herdálni a nép vagyonát. Matolcsy félék jövedelme biztosítva van.
Gordon nem az a baj ha valaki valamit nem tud , hanem az, ha valaki valamit tud és az nem úgy van.
Veszem észre az Ön hozzászólásain.